Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Zsilinszky Mihály. Megnyitó beszéd

f q A- *• Huszonkett

edik évfcj

^ffify 38. szám. Oros

háza, 1904. szeptember 22.-én ETAI6. ISKOLA. Előfizetés dija : MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Hirdetés dija : Egész évre . . 12 kor. — Egész oldal . . 16 kor. Félévre ... 6 „ Fél oldal . . . 8 ., Negyedévre . . 3 „ Egy szám ára 24 tili. Kiadótulíjdonos és szerkesztő: Felelős szerkesztő: VERES JÓZSEF. HAJTS BÁLINT. Negyed oldal Nyolczad oldal • 4 2 Megnyitó beszéd. Tartotta a bánvakeriilet í. év szept, 20-án tartott gyűlésén : Zsilinszky Mihály kerületi felügyelő. Méltóságos és Főtisztelendő egyházkerületi közgyűlés ! Mielőtt a püspöki évi jelentést meghal Igatnók és a napirendre kitűzött tárgyak feletti tanácskozáshoz fognánk, engedje meg nekem a mélyen tisztelt közgyűlés, hogy a legőszintébb üdvözlés mellett néhány bevezető szót mondhassak. Az a körülmény, hogy egykázkerületünk esperességeinek küldötteit, tehát az ev. egyház óh iskola ügyeivel foglalkozó és- a keresztény evangyélioini eszmékért lelkesedni tudó tagjait van szerencsém magam körül tisztelhetni: felment attól, hogy bármely egyházi kérdésnek bővebb fejtegetésébe bocsátkozzam. Azt hiszem, elég csak érinte-' tient azokat a nagy fontosságú kérdéseket, melyek felügyelői minőségemben lelkemet leginkább foglalkoztatják. Anyagi helyzetünk tanulmányozásánál, fájdalom még mindig nem juthattam odáig, hogy egyes gyülekezeteink helyzetéről tiszta képet szerezhettem volna magamnak. Sajnálattal kell kijelentenem, hogy a rendelkezésre álló adatok tökéletlenek és épen nem elegendők arra, hogy azok alapján valami gyökeres javítást lehetne kezde-, V • J , . • T , menyezni. A közfigyelem annyira oda tapadt az 1848. XX. t.-c. megvalósításának reménybeli segélyéhez, hogy szinte megfeledkezünk az önsegély öntudatot élvező és önérzetet keltő eszméjének ápolásáról. Már pedig e nélkül az autonómiájára oly nagy súlyt helyező prot. evangeliumi egyháznak jövője nem lehet. Mert bármilyen » nagy lenne is az a várt segély, vagy az a törvényes osztályrész, melyet az 1N48. XX. t.-c. alapján jogosan várunk: az semmi esetre sem mentene fel bennünket azon kötelesség alól, hog}

r egyházi intézményeinket a kor és törvény követelményeinek megfelelően saját erőnk megfeszítésével tovább fejleszszük. Az eddigi jelenségek alapján bizton remélem, hogy a várt segély rövid idő alatt meglesz. Szabadjon remélnem azt is, hogy az nem fogja csökkenteni gyülekezeteinknek a múltban tanúsított áldozatkészségét. Hiszen az anyagi erő voltaképen csak es^kő^e a szellemi erő kifejthetésétek. Az iskolák és egyházak nagyobb dotátiója ; a lelkészek, tanitók és tanárok tiszteségesebb fizetése csak arra való, hogy ezek az anyagi gondtól menten, nagyobb lelki nyugalommal küzdhessenek az Isten országának e földön való terjesztésében. Fájdalom, napról-napra kell tapasztalnunk, hogy ez a küzdelem mindinkább nehezebbé válik. A társadalom bonyolult új kérdései ; ezeknek régi kinövései, mondhatnám vad hajtásai, új meg új alakban jelennek meg ; s az újdonság után kapkodó emberek erős vággyal, lihegő kebellel keresik a boldogulásnak útjait. , A természettudományok új igazságait és felfedezéseit félreértve, — ezekből rendesen csak azt válogatják ki, a mi anyagi érdekeiknek, érzéki örömeiknek és hatalmi vágyaiknak kedvez, vagyis azt, a mi ellen Krisztus«nak örökkévaló tana állhatatosan küzd. Világos, hogy Istennek azon szolgái, • a kik lelkük mélyében megvannak győződve az evangeliom igazságairól, erős harcot kénytelenek folytatni az emberi önzés gyarlósági