Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Hegyaljai esp.

ról szólván az 59. §. igy volna szövegezendő : „A Jelkés^jel ölti v i^sgálát in egta rtásá ra egyetemes közgyűlés egyetemes felügyelő vagy helyettese és egy püspök elnöklete alatt lelkész jelöli- vi^sgáló bizottságot választ évenként. A XV. rész a 90. §-ig egészen kihagyandó. Az elhagyott §§-ok helyett ezen uj §. volna felveendő: „Valamely theol. főiskola egyetemes gyűlés által theologiai akadémiává nyilvánittatik, lia beigazolja, hogy szervezete a jelen szervezeti szabályzatnak megfelel Erre következnék a 90. §. mely szerint : ,,A theologiai főiskolák főhatósági kormányzásával az IÇ02. évi egyetemes közgyűlés által választott s tényleg működő egyetemes theologiai akadémiai bizottság bi^atík meg.

11 A midőn a két utolsó 91 és 92-§ megmaradhat. Ez véleményem a Glauf Pál által közlött theologiai tanügyi szervezetről, mely a jövő eg3*etemes közgyűlésen döntés alá kerül. Caveant consules, neqid detrimenti respubliea habeat ! Gál Mihály. Belföld. A hegyaljai ág. li. ev. egyházmegye augusztus 30—31-én tartotta évi közgyűlését a csaknem régen alakult ó\di missiói egyházban. A gyülekezés 30-án történt, a mikor egyúttal a lelkészi értekezlet, a különböző bizottsági ülések, továbbá a gyámintézeti közgyűlés és isteni tisztelet tartatott. A gyámintézeti közgyűlésen, a melyet dr. Zelenka Lajos világi és Nemes Károly lelkész egyházi ^elnök vezettek, legfigyelemreméltóbb tény volt az elnökség azon jelentése, hogy a gyámintézet bevétele ez évben is emelkedett; a ()09-55 k. bevételből gyűjtésre 429'56 k. esik. Lélekemelő tanúbizonyság ez a legnagyobb részben falusi egyházakból álló egyházmegye közénségének gyámintézeti öntudatos munkásságáról. Az esperességi gyám. adományt 103*21 k. Ilvécse kapta. A közgyűlés után. gyámistentisztelet tartatott a pompás gót stilü templomban Harsányi István hvécsei lelkész szónoklatával, ki mély hatással emlékezett meg az egyháznak épen 2 év előtti templomszentelési ünnepéről. Ezután a szokásos közgyűlési előértekezlet tartatott meg. Másnap reggel a lelkészek az í r szent vacsorájában részesültek s utána megnyílt a közgyűlés, a melyet Radvánv István kir. tanácsos, egyházmegyei felügyelő hatásos megnyitója vezetett be, a melyben ismertette az 1848. évi XX. t. e. végrehajtása érdekében az egyház részéről tett előkészítő intézkedéseket és utalt a zsinattartás szükségére. A közgyűlés megalakulása után jelentette az elnökség, hogy az összes egyházak Radvánv Istvánra, mint egyházm. felügyelőre és Turóezy Pálra mint főesperesre adták szavazatukat, — tehát az eddigi elnökség egyhangúlag ismét 6 évre megválasztatott. Ezután a főesperes terjesztette elő, az egyházmegyei élet minden mozzanatára kiterjedő évi jelentését, mely jegyzőkönyvbe kerül. Az egyházmegye tisztviselő karának az elnökségen kivül — megválasztását méltányló figyelemmel a közgyűlés a kassai két egyház küszöbön álló bekebelezésének ill, csatlakozásának idejére halasztotta, megbizván az eddigi tisztviselői kart az ügyek ideiglenes 'továbbvitelé vei. Az egyházkerületi közgyűlésre szavazati joggal a világiak közül Szopkó Róbert és llanniersberg László, a lelkészek közül Dubovay Béla és Dómján Elek küldettek ki. A Zsedényi- és Baldácsy kérvények tárgyalása után íigielemre méltó volt a tanügyi állapotról szóló jelentés, melyből megérthető, hogy az egyházmegye iskolái egyházias, hazafias szellemben vezetve magos szinvonalon állanak. A bányakerületi utasításokra vonatkozólag, a melyek a lelki pásztori gondozás szabályait foglalják együvé, a közgyűlés a maga részéről ügy döntött, hogy azok kötelezőkül el nem fogadhatók. A theologiai főiskolák egyetemes szervezésére vonatkozó javaslatot a közgyűlés általános tárgyalás alapjául elfogadta, a részletekhez azonban igen lényeges módosításokat javasol. A 14. sz. k. városi egyházmegye teloszlása esetén a kassai két egyház csatlakozását óhajtja az egyházmegye. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy a Rimamnrány — salgótarjáni vasműrészvénytársaság örök tulajdon — és birtoklási joggal az ózdi egyház nevére íratta az általa adományozott templom — és paplak telkét. Egyes, kevésbbé jelentékeny ügyek letárgyalása után, a közgyűlés eloszlott. Megemlíteni érdemes azonban, hogy a közgyűlésen részt vett a fentnevezett vasmű-részvénytársaság róm. kath. vallású de fenkölt lelkű helyi igazgatója, Lázár Zoltán és a ref. egyház képviselete Zsóry Gusztáv főgondnokkal. Az egyházmegye világi elemei és tisztviselői közül, megemlitendők : Görgey László üzletvezető és diósgyőri felügyelő, továbbá az ózdi egyház sok derék képviselője, élükön a lelkes Ferjentsik Miklós felügyelővel. A közgyűlést az egyház által adott fényes ebéd fejezte be, a honnan távirati üdvözlet ment az egyházmegye jelen nem levő legkiválóbb tagjának, Zelenka Pál püspöknek. közgyűlési tagok a legszebb emlékekkel tértek otthonukba — a jelentékeny és virágzó ózdi vendégszerető egyházból.