Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - IV. Értesítők - Pusztavám

A fejér-komáromi egyházmegyének f. évi junius hó 20-án rendkivüli közgyűlése volt Komáromban, a melynek főtárgya volt az elhunyt Hering Lajos belyére uj esperes választásának elrendelése. A boldogult Hering Lajos esperes emlékére a gyűlés előtt a templomban gyászünnepély tartatott Horváth Sándor velegi lelkész prédikációjával, a kinek ugyancsak nehéz feladata volt, annyiban, hogy egyrészt kerülje az elmúlt nagyok égbe való dicsőitésének divú szokását és hogy igy ember bálványozás mellőzésével minden töldiek múlandóságának közelfekvő gondolatát ébressze és szivleh tesse meg a hallgatókkal, másrészről pedig mégis a gyászünnepély keretében mozogjon. A szónok a nehéz feladatot nagy erkölcsi komolysággal oldotta meg és az Úr ama szavának álláspontjára helyezkedve; ,.Ezenképen ti is, ha mindazokat megcselekedentitek is, a melyek nektek parancsoltattak, ezt mondjátok : Haszontalan szolgák vagyunk : mert a mit kellett cselekednünk, azt cselekedtük !" (Luk. 17. 10.) az evang. lelkész feladatának magaslatán maradt hirdetvén a halál és bün felett diadalmaskodó Jézus Krisztus evangéliumát. Az evang. tudat azonban ily istentisztelettől idegenkedik, azért nem is épitő az, mert erősen emlékeztet a tömjénfüstre, a miért is nem kellene ilyeneket rendezni és utánozni. Megadjuk a kimúlt nagyoknak a végtisztességet, a lehető ünnepélyes és méltó formában a temetések alkalmával kifejezésre juttatván veszteségünk feletti fájdalmunkat és egyűttal keresztyén hitünknek az enyészet fölé emelkedő reményét is, de a temetés után hetek múlva gyászistentiszteletet rendezni, az nem evangelikus dolog, nem egyeztethető össze egyházunk hitelveivel A gyászünnepély után megtartott rendkivüli közgyűlésen mindenek előtt a gyülekezetektől egyhangúlag alesperessé választott Gáncs Jenő székesfehérvári lelkész lett hivatalába iktatva, a mire Schmid Mihály bokodi lelkész korelnök elhagyván az elnöki széket, az alesperes elfoglalta helyét és br. Solymossy Ödön esperességi felügyelővel együtt vezette a gyűlés további folyamát. A szintén egyhangúlag esperességi másodtel ügyelővé megválasztott dr. Kéler Zoltán, a ki az ő élénk szellemi és anyagi ténykedésével az egyházmegye szolgálatában már gyakran tanúsította evangelikus érdeklődését, nem fogadta el tiszteletbeli állását azon indokolássál, hogy dolog nélkül való tiszteletbeli állást nem akar betölteni. Egyúttal újólag tett alapítványt 500 koronával, a melynek kamatait, ha 1000 koronára fog gyarapodni, az egyházmegyebeli lelkészek és tanítók szorgalmas tanuló fiai fogják élvezni tanulmányaikra való segélyül. Erre azután következett a gyűlés főtárgya t. i. az új esperesre való szavazás elrendelése, a mivel a rendkivüli gyűlés véget ért. F. é. julius hó 29-én megtartatott a rendes évi közgyűlés Székesfehérvárit Gáncs Jenő alesperes és br. Solymossy Ödön felügyelő távollétében Günther Ernő szendi felügyelő helyettesítő társelnöklete alatt. A közgyűlést megelőzte a gyámintézeti istentisztelet Kovács Sándor theol. akad. tanár hatásos prédikációjával az irgalmas Samaritanusról. Megnyitván a közgyűlést felolvasta az alesperes kimerítő évi jelentését, a melynek teljes fölvétele a jegyzőkönyvbe el lett határozva. Eire azután inkább helyi érdekű ügyek tárgyalása következett. Mint általános érclekü ügy említendő az 1848. évi XX. t. c. végrehajtásának szorgalmazása, a melyre nézve a közgyűlés Zelenka Pál püspök körlevele értelmében elhatározta a zsinat sürgős egybehivásának, valamint a lelkészi fizetések felemelésének szorgalmazását a kerületnél. A f. é. szeptember 28—30 napjain Komáromban megtartja az E. E. E. Gyámintézet és a Luthertársaság is évi közgyűlését, a melyre nézve lehető általános érdeklődésnek keltése a gyülekezetben lett határozva. Az alesperesnek bejelentéseiből kiemelendő, hogy br. Solymossy Ödön egyházmegyei felügyelő 580 koronát adományozott, a melyből 100 koronát Kövesi Béla csökvári lelkésznek juttatott, 100 koronát az egyházmegyei lelkészi nyugdíjintézet részére utalt, a többit pedig néhai Hering Lajos alesperes emlékének szentelt. A közgyűlés végén következett kimagasló pontja t. i. az uj esperesnek, Jdnossy Lajos r. komáromi lelkésznek beiktatása, a ki ,.Tartsd meg, a mid vagyon !" alapgondolattól vezérelt beköszöntőjében : 1. A gyülekezetek pastoralizálásának előmozdítását és e céJbél a lelkészeknek megszabadítását az anyagi gondoktól és felesleges bürokratismustól, 2. A korszellemnek a tudományos és anyagi téren való uj áramlatai által a világi uraknál és azért ev. népünknél is hanyatlott keresztyén kegyességnek és evang. hitéletnek visszaállítását és megerősítését, valamint 3. Az evang. felekezeti és hazafias iskolának megőrzését és a tanügy, a tanítók minden ügyének felkarolását igy a jövőnek biztosítását, ú j iskolák alapítása és kitűnő felszerelése által mindinkább terjeszkedő és támadó idtramontanismus ellenében, vallotta és fejtette ki hivatalos működésének vezérelvei gyanánt és kérte erre az összes tényezők hü együttmunkálását és támogatását, főleg pedig Isten segedelmét és kegyelmét. Vajh' lenne bőven mindkettőben része az űj esperesnek, a ki a férfi kor delében állva kegyes lélekkel, eszményi törekvéssel és komoly buzgósággal áll az egyházmegye élére. Vajh' virágoznék fel az ő vezérlete alatt az egyházmegye és végezne hűséges munkát Isten országában. Pusztavám (undód, Fejér-Komáromi egyhm.) 1903. évi értesítője. Az elmúlt év mozgalmas volt, még pedig a lelkészi állás megüresedése következtében, a mennyiben Holkó Mihály kedvelt lelkész 8 évi buzgó működése után, a mely alatt a gyülekezetnek általános szeretetét és becsülését szerezte meg és jó emléket biztosított magánakba