Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Mikler Károly dr. Zsinat

Huszonkettedik évfolyar 37. szám. Orosháza, 1904. szeptember 15-én EVANG. EGYHÁZ ÈSI Előfizetés dija-. Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. — Kiadótulajdonos és szerkesztő: Felelős szerkesztő: VERES JÓZSEF. HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor Fél oldal ... 8 Negj-od oldal . 4 ,, ' Nyolczad oldal 2 „ Érvényben levő Egyházi Alkotmányunk 186. §-a szerint ,, zsinat annyiszor tartható, a hányszor azt az egyetemes közgyűlés az egyház érdekében szükségesnek látja." . . . A magyarországi ág. h. ev. ker. egyház országos zsinatot legutóbb 1891 - 94-ben tartott. Felmerül a kérdés, vájjon az azóta lefolyt tiz esztendő eseményei, a magyar állam és az egyház közötti viszonyban időközben beállott nagy változások, különösen pedig jelen körülményeink s a jövendő perspektívája indokolttá teszik-e azt, hogy a magyar ág. hitv. ev. ker. egyház ismét zsinatot tartson ? Ezúttal nem kivánok kiterjeszkedni arra, hogy egyházunknak a legutóbb lefolyt tiz esztendőben beállott fejlődése, az állam és a többi felekezetekhez való s időközben hozott országos törvényeken nyugvó viszonyunknak megváltozása mennyiben kívánja azt, hogy törvényhozó gyűlésünk egyházunk mai viszonyainak megfelelő uj jogrendet teremtsen. Jelen cikk szűk keretében arra sem mutathatok reá, hogy az egyházunk beléletében rövid tiz év alatt végbement nagyszabású átalakulás mennyiben fér el abban a jogi keretben, a melyet törvényhozó szervünk tiz év előtt helyesnek talált ; nem érintem azt sem, vájjon külömböző fokozatú önkormányzati szerveink tiz év leforgása alatt mennyiben feleltek meg a zsinat utasításának, mennyiben készültek el az Egyházi Alkotmány által előirt szabályrendeletekkel s mennyiben nem ? Mert mindez döntő fontosságú annak a komoly kérdésnek elbírálásánál, vájjon egyházunk érdekében áll-e ma már az, hogy ismét sok pénz és idő áldozattaljáró zszinatot tartson, ami azon kivül — békés eg3

Tházi közéletünk mezején — soha előre ki nem számitható mozgalmak felidézésére is alkalmas. Csupán abból a szempontból óhajtok ezúttal a zsinattartás eszméjével foglalkozni, vájjon jelen viszonyaink s nagyjelentőségű egyházi érdekeink követelik-e azt, hogy zsinatot tartsunk '? A feleletet azzal kezdem, hogy szinte csodálkozom azon, hogy az illetékes.tényezők részéről mindezideig alig történt kezdeményező lépés arra nézve, hogy a magyarországi ág. li. ev. eg}'ház a legrövidebb időn belől lépéseket tegyen a zsinat engedélyezésére s egybehivására. Előrebocsátom, hogy távolról sem gondolok a most érvényben levő Egyházi Alkotmány egész anyagát felölelő s módosító zsinat tartására. Ilyen zsinat szükségességének elbírálásánál a fentebb érintett szempontok mélyreható figyelembevételt kívánnak s úgy vagyok meggyőződve, hogy ilyen zsinatra ma még szükségünk nincs, annak ideje még el nem érkezett. Ellenben egyházunk érdeke mellőzhetlenül követeli, hogy mielőbb — ha lehet még a testvér ev. ref. egyházzal egyidejűleg — novelláris zsinatot tartunk. Egyenes előfeltétele ez az 1848. XX. t.-.c végrehajtásának, a melyre vonatkozó emlékiratot a hazai két prot. egyház megbízottai köztudomás szerint a kormányelnöknek átnyújtottak. Méltán általános érdeklődésre tarthat számot a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület ele re látó püspökének legutóbb kiadott