Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Egyetemes gyámintézet

céljaimról, törekvéseimről egyházmegyémnek is, a prot. nyilvánosságnak is ; számot adok kötelesség tudásból. Az idén az 1848 XX. t-c. sorsának mostani állásáról nyilatkoztam, s beszédem meg is jelent egész terjedelmében lapunk 27-ik számában. Az 1848 XX. t.-c.-ről szólni, politika ugyan de egyházi politika, a protestáns híveket, lelkészeket, tanítókat, az egész protestáns egyházat legközelebről érintő fontos egyházi politika. Mikor beszéljünnk erről, ha most nem, amikor az egyházi is, a pártok is, a kormány is, a közvélemény is erről beszélnek és végre akarják hajtani ? ! Tovább megyek : ki beszélje erről ha én nem, aki gyűléseinken, a 48-as pártban, a képviselő házban, az egyházi lapban ennek az ügynek szentelem minden erőmet!'.' Vagy ez hiba én tőlem. Megrovást érdemiek én ezért, megrovást éppen protestáns embertől, éppen evang. paptól '? ! Hiszen az én eljárásom teljesen megtelel az egyetemes gyűlés ismételt határozatainak ! Kérdezze meg Szeberényi* az adók alatt roskadozó htveket, akik most majd az 1848, XX. t.-c. politikája következtében terhük nagy részétől megszabadulnak, kérdezze meg a kis fizetésen, létminimumon nyomorgó lelkészeket, tanítókat: kárhoztatnak-e azért, hogy a közvéleményt, pártokat, kormányt megnyerni törekszik az 1848. XX. t.-c. végrehajtásának, s ez által könyitünk a hívek elviselhetetlen helyzetén, a lelkészek és tanitók nyomorán'? ! Kérdezze meg. nem örülnek-e, hogy a sok politizállásnak meg van az eredménye, hogy a végrehajtásra megérleltük a kérdést, nem megnyugtatja-e őket, hogy amíg az egyház fölterjesztéseire még csak választ sem adott éveken át a kormány, most már a pártok nyíltan programjukba vették ezt a kérdést

l? ! bizony halgatással nem vittük volna előbbre ezt az ügyet; e nélkül pedig menthetetlenül veszélybe jut szegény egyházunk igen rövid idő alatt. Könnyen veheti ezt a kérdést a csabai pap, nagy fizetése mellett, meg a csabai nép, gazdasága mellett ; de bezzeg komolyan mérlegelik ezt a szegény egyházak és szegény papok ! Egészen nvugot vagyok abban a tekintetben, hogy ezek nem gáncsolják nálam azt a sok politizálást! Szerencsémre, legalább azt nem vetheti szememre mindent gáncoló ellenségem, hogy csak azért vetettem magam teljes erővel erre a kérdésre, mert fizetésemet, egyházam jövedelmét akarom emelni vele. Nekem semmi hasznom belőle, gyülekezetemnek sincs ; de van haszna a prot. egyháznak, lelkésztársaimnak ! Ez nekem elég; ösztönzőnek és jutalomnak elég. Nekem károm van inkább abból, hogy az 1848. XX. t.-c.-et napi renden segítek tartani, mert választó kerületem kath. választó bizony nem javamra róják ezt nekem föl. ! Jobb volna az evang. egyháznak, lelkésztársaimnak, a tanítóknak, ha én, a husz év óta egyetlen evang. pap képviselő az országgyűlésen, nem törődném ott az egyház érdekével '? Tennék ugy, mint annak idején p. o. Szeberényi Gusztáv, hogy képviselőségének az egyházban semmi nyomáséin maradt ! Bizonyosan ütnék a nagy dobot az Evang. Szemlében, ha p. o. Sveberényi Lajos volna képviselő, s a törvényhozásban az evang. egyház érdekében fejtene ki eredményes tevékenységet ! Persze az már más volna ! Nekem megnyugvásomra szolgál, ha működésemért a Szemle ócsárol. Akkor bizonyosail valami okos és jó dolgot tettem, amiért féltékeny és irigy lélekkel gáncsot akar vetni, a közvélemény előtt le akar rántani. Hagyján ! Kihez mi méltó ! Én azért csak haladok a magam utján. Tudom azt is, hogy Szeberényi is haladni fog a maga utján. Ez a természetünk ! Csakhogy a Szemle itt is következetlen. Engem megró, hogy túlságosan politizálok, maga pedig az utána következő számban még többet politizál, szintén 1848-i XX. t. c.-ről. Neki tehát szabad, csak nekem nem szabad a prot. közvéleményt tájékoztatni. 11a ő szól az 1848-i XX. t. c.-ről, akkor egyházi kérdés, ha azonban én szólok róla : akkor az már politika. Ez sem lep meg senkit sem, aki Szebeiénviéket ismeri. Az 1848-i XX. t. c.-iől szólani, ugy a mint én szóltam, egyházi politika, tehát egyházi közgyiilésré való tárgy és templomban is illő tárgyalni az egyházak egyenjogúságát, egyenlő teherviselését ! Az értesítés azért ró meg, mert ,,az egyes politikai pártokkal tul terjengően foglalkoztam". Envnyi volt az egész: „Amiért eddig csak a függetlenségi és 48-as párt szállott síkra a törvényhozás termében-, mint az 1848-i fenséges elvek egyik legszebbjéért, a hitfelekezetek egyenjogúságáért, azt. most már programmjába vette a kormány és pártja is, sőt gr. Apponyi Albert pártja is; a néppárttól ugy sem várja ezt senki, hiszen ez a párt éppen az ellenkező irány követésére alakult, t. i. a r. kath. egyház érdekeinek, kiváltságainak megerősítésére és visszavívására." Ez volna tnl terjengős'?! Vagy talán a néppárt jellemzése esik rosszul, -mert annak idején még evvel a kath. párttal is szövetkeztek avangelikus papok — tót nemzetiségi érdekből. Az ilyen politika veszedelmes az egyházra nézve: nemzetiségi érdeket szolgálni az egyház védelme alá bújva, az egyház jó hírnevének, érdekének rovására! Szeberényi meg fog engem érteni, de megértenek mások is, lia ezzel a kérdéssel most nem foglalkozom tul terjengősen. Azzal is meg akar engem bélyegezni a tudósító : „a politikus nem tagadhatja meg magát." Nem is akarom megtagadni magamat : egyházi politika-