Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Sátoralja-Ujhely

zük. Aki jól tanit. az jól is nevel s aki nem jól tanit, az nem is nevelhet jól. Hogy a tanitás, az ismeret nem öncél, azt igen jól tudták már a 16-dik és 17-dik században is ; már a régiek hirdettek, hogy non seholae, sed vitae discimus. Hetvényi javalata előnyének tekinti, hogy a 4-ik osztály 2-ik felében Jézus életét és tanitását kerekdeden adatja elő. Ugyanezt megtalálhatta volna más név alatt a jelenleg érvényes tervben is, mely a 2-ik osztályban az új-szövetségi történetek tanitását kivánja. Avagy mi egyéb az új-szötetségi történetek tanitása Jézus élete és tanitása kerekded előadásánál. Akár új-szövetségi isteni kijelentésnek, akár Jézus életének nevezzük az új-szövetségi történeteket, a dolog lényegén az semmit sem változtat. A javaslat részletes utasitásokat helyez kilátásba. Azt hiszem, azokra semmi szükség sincs. Elemi iskolai tanitásnál érteni, de a középiskolánál feleslegesnek a formalismus megalapításának tekintem. A javaslat hangoztatja a kereszt}'én egyéniségre nevelést. Hát a vallástanárnak ne engednők meg, hogy egyénisége érvényesítésének némi kis tért találjon? A szükséges korlátozást a tanterv is eléggé biztositja. A javaslat szerzőjének azon állitásával szemben, hogy javaslata azon eszmecserék eredményein épült fel, melyek a vallásoktatói értekezleteken öt éven keresztül kidomborodtak, azt jegyzem meg, hogy a vallástanárok csak egyszer állapitották meg határozottan eszmecseréik eredményét s akkor azt az egyetemes közoktatási tanácshoz fel is terjesztették, de ez egész más eredmény volt, mint amelyre H3tyvén}

Ti e javaslatával jutott. A vallástanárok által megállapitott e terv a közoktatási tanács bizottsága által készitett javaslat mellékleteképen meg is jelent és bátran mondhatom róla, hogy Hetvényi javaslatánál sokkal helyesebb és célravezetőbb. Bereczky Sándor vallástanár. BelföldA tiszavidéki egyházmegye közgyűlése, tiszavidéki egyházmegye ez idén aug. 17—18 napján Sátoralja-Ujhelyen tartotta meg rendes évi közgyűlését. A gyűlést megelőzőleg gyámintézeti istentisztelet volt, a melyen Timkó György sókúti lelkész szépen hirdette az Isten igéjét. A közgyűlésen első sorban az egyházmegyei elnökségre történt szavazás eredménye hirdettetett ki, a melyből kitűnik, hogy főesperesnek újból és egyhangúlag Materny Lajos debreceni lelkész, esperességi felügyelőnek ugyanúgy Dr. Mes kő László nyiregyházi ügyvéd váasztatott meg. Ez alkalommal a főesperes 50 koronát, a felügyelő pedig 1200 koronát ajánlott tel az egyházmegyének jótékony célokra. .Megejtetett továbbá a többi egyházmegyei tisztségekre is a szavazás, melynél fogva alesperesnek ujből Bortnyik György kölesei lelkész, egyházmegyei főjegyzőnek Panlik János' nyiregyházi lelkész, világi jegyzőnek Balla Jenő választatott meg. Számvevőszéki elnöknek újból Reves\ János nagybányai lelkész s világi részről Dr. Frajtler Soma nyíregyházi városi főorvos lett megválasztva. A gyámintézet elnökéül egyhangúlag újból Majers^ky Béla nyíregyházi felügyelő választatott meg ; az egyházi elnök választása pedig — miután a szavazatok nagyon megoszlottak — az egyházakhoz lett visszautalva. Az ügyész Dr. Prok Gyula tisztségében újra megmaradt, valamint a dékánok is, kivéve, hogy a nyiregyházi jáiásban Varga Márton tokaji lelkész s Rumann Andor nyiregyházi igazgató kérettek fel, mint uj emberek, a dékáni tiszt betöltésére. A gyűlés azután a főesperesnek, a tanügyi esperesnek, a gyámintézeti s papi értekezleti jegyzőnek s a nyíregyházi gimnáziumnak jelentéseit hallgatta meg, a melyek ez intézmények rendes menetéről tettek tanúbizonyságot. A theol. tanügyi szervezetre vonatkozólag, melyet Varga Márton tokaji Jelkész ismerteit. mélyreható bírálattal, a közgyűlés több módosítást ajánl s terjeszt . tel a kerülethez. A Petrovics-féle „Cura pas\toralis" -ra vonatkozólag kijelentette, hogy azt, mint hasznos utmutatást szívesen fogadja. A Baldácsi-segélyre Sátoi alja-Uj hely Uj-Klenóc és Kölese ajánltattak. A Bérczy-tele esperességi segélyben, özv. Patziger Sándorné és özv. Paíásthy Gáborné í észesittettek. A kerületi elnökség által az esperességhez áttett s a zsinattartásra vonatkozó átiratra nézve a gyűlés kimondotta, hogy a zsinatnak mielőbbi tartását szükségesnek tartja, s annak, kebelében való előkészítésére, illetve anyaggyűjtésre az elnökség vezetése alatt egy 5 tagu bizottságot küldött ki, melynek tagjai : Dr. Prok ügyvéd, Balla jegyző, Geduly, Korbél y és Panlik leikészek. A békési egyházmegyének az 1848: XX. t. c. vonatkozó ismeretes javaslatát a gyűlés magáévá tette. Az egyházkerületi gyűlésre a lelkészek sorából : Májerszky Béla és Tolnai Kornél tel-