Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Garamvölgy

ügyelők küldettek ki. A gyűlés tagjai pihenő óráikban meglátogatták a közelfekvő sárospataki iskolát is, a melynek vezetői részéről a legszívélyesebb vendégszeretettel fogadtattak. A gyűlés általában ezen uj egyházmegyének rendezettségéről s jó előhaladásáról tett bizonyságot, csak azt sajnálhatjuk, hogy az egyházfelügyelők közül csak kevesen, négyen voltak jelen a gyűlésen. P. .1. Templomszentelés a Garamvölgyön. Bérces Gömör egyik legkiesebb pontján épült föl a garamvölgyi ág. hitv. evang. fiókegyház uj temploma, mely f. é. augusztus 21-én szenteltetett fel nagy ünnepélyességgel. A természet csodaszép panorámája, egy minden részletében vadregényes festői vidék szolgáltatja a milieut, a gót stílben épült pompás kis szenthajléknak, melyet köröskörül gyönyörű fenyveserdők koszorúznak, közvetlen közeléljen csobognak a Garani-folvó pisztrángdus habjai, hálterében pedig a Királyhegy égbemeredő hatalmas ormai ölelkeznek a szálló fellegekkel. Az érdem oroszlánrésze a templom létesítésénél, mely 30 ezer korona költséget igényelt, Antóni János hercegi gyári főpénztárost az egyház agilis felügyelőjét illeti, kivel vetekedve fáradoztak az ügy érdekében Bartsch Aurél vasgyári tisztviselő az egyház gondnoka, dr. Kalchbrenner Hugó orvos mint kezdeményező, Schréder Gyula vasgyári főigazgató ki hitbuzgó katholikus létére is a szent ügynek áldozatkész lelkes pártfogója volt, úgyszintén Tomory Géza főszolgabíró, Galotti Miksa gyári mérnök a templom tervezője, Mihalik Dezső hercegi főügyész s Yelky Jenő az anyaegyház lelkésze. A kivitelt lényegesen megkönnyítették Coburg Fülöp herceg és Ferdinánd bolgár fejedelem tekintélyes adományai. A fölavatási szertartást Terray Gyula főesperes mint püspökhelyettes, Bartholomaeides László, Becser Endre alesperesek, Hoznék Lajos n.-rőcei lelkész és Yelky Jenő m.-hosszuréti lelkész végezték. Az ünnepélyt Antóni János felügyelő nyitotta'meg, ki rövid beszéd kíséretében átnyújtotta a püspök helyettesnek a templom kulcsait. Nagy hatást keltettek szavai, főleg mikor befejezésül ezeket mondotta: „A mü immár készen áll, mely akarjuk, hogy Isten dicsőségének méltó szentélye, a Jézus evangéliumának otthona, az igazi műveltségnek világító tornya, a tiszta erkölcsöknek melegágya s a magyar hazaszeretetnek rendithetlen sziklavára legyen." A főesperes válasza után melylyel az épület rendeltetésének átadta, megszólaltak a harangok, majd fölhangzott a breznóbányai egyház dalárdájának éneke s végül megnyílt a templom ajtaja, melyen át az orgona (Rieger-féle) fortissimo zenéje mellett vonult be, vagy inkább tódult be a nagyobbára intelligens közönség, melynek jó nagy része helyszűke miatt a templomon kivül maradt. A templom belső berendezése klaszszikus mintája a valódi protestáns Ízlésnek, nagyon szép s mégis egyszerű. Az ünnepi istentisztelet 43 3 sorrendjének 10 pontja közül 8 magyar 2 tót nyelven végeztetett. A főesperes felavató beszédje, mely természetesen magyar volt, sikerült rajzát adta a templom valláserkölcsi, társadalmi és hazafias hivatásának. Mély benyomást tett a közönségre s kiváló tetszésben részesült az öt lelkész által az oltár előtt közösen énekelt fölavató zsoltár: „Áldd meg Uram ezt a munkát . . ." Hoznék Lajos n.rőcei lelkész szintén magyar szent beszédet tartott s eleven szindus képekben mutatta be a templomszülte hatások különböző variacióit kapcsolatban az élet eseményeivel és a sors változásaival. A közönség szívesen hallgatta a szónokot. Közbenközben a dalárda éneke élénkítette a hangulatot a kissé hosszura nyúlt istentisztelet alatt, melynek végeztével Becser Endre alesperes az úrvacsorát osztotta ki a híveknek, magasan szárnyaló magyar beszédben fejtegetve előzetesen ennek a magasztos aktusnak jelentőségét, melylyel az immár fölszentelt templom megkezdi a maga első üdvös munkáját. Midőn az ünnepély a templomban véget ért, a közönség meghívott része a pohorelli vasgyártelepre vonult. Itt Antóni János főpénztáros lakásán fogadta a püspök helyettes a róm. kath. és a görög kath. papság tisztelgését, Kiemelendő, hogy a gömörrészi Garamvölgy r. k. és g. k. papsága teljes számban megjelent. Baltazár János ev. leik. Szakadás a néppártban. Zmeskál Zoltán néppárti képviselő a minap beszédet mondott a képviselőházban, melynek egyik jellemző része igy hangzik : „Ellenszenvét fokozta, — mondta Zmeskál — hogy a püspökök mindennel foglalkoznak csak az egyház ügyeivel nem. A katholikus egyházat büntetlenül támadhatják, nincsenek jó pásztorok, akik a nyájat megvédelmezzék. A püspökök el vannak foglalva családi ügyeikkel. Ismer több 300.000—800.000 korona évi jövedelemmel rendelkező püspököt, akik évenkint legföljebb hét-három ezer koronát jut latnak közcélokra. Tanítóikról egyáltalán nem gondoskodnak, gyenge a tanítói karuk, de 2—300 koronával dotált tanítóktól sokat nem is lehet kívánni. A katholikus autonómia kérdését se lehet megoldani, mert a püspökök ellene vannak." „Léha püspökök, gyenge primás mellett a kormány megismételhetné a franczia kormány egyházellenes politikáját. Püspökeink ugyan nem védnék meg az egyházat. Végül kijelentette : Meggyőződésem az, hogy a püspöki kar jó része a prímással együtt, titkos szövetségese a liberális politikának." (Zmeskál az evang egyházból a pánszláv papok miatt lépett ki ; most meg a hercegprímással nincs megelégedve; kíváncsian várjuk: most majd hová lép ki? Hiszen a néppárt ugyancsak kemény határozatot olvasott a fejére, s a pártból — magyarán mondva — kilökte.) Szives kérelem a lelkesnek tanuló fiait segcly\ö egyesüld tisztelt tagjaihoz A magyarországi ág. hitv. ev. lelkészek tanuló fiait segélvző egyesület tag-