Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Bereczky Sándor. A középiskolai egységes vallásoktatásról

bibliai anyagot három évben, az egyháztörténetet szintén háromban, a hit- és erkölcstant két évben tanittatja. Hetvényi javaslatában is a bibliai aiwagot három évre terjedőnek tekinthetjük, mert az alsó 4 osztályból a kátéra egy évnyi időt leszámíthatunk, a történetre 3 évet és ekkép a hit- és erkölcstanra két évet kell felvennünk. De a jelenleg érvényes terv, Hetvényi minden kicsinylése mellett is, tervszerűbb, paedagógiailag helyesebb, az egyházias, a valláserkölcsi nevelést inkább biztosítja, mint ez az uj javaslat. Ez az érvényben levő terv némi pótlásokkal egész jó tervvé alakitható át. A vallásirodalmi szemelvények fele tévlét a tervbe helyeslem. Azt azonban nem gondolnám, hogy a leányiskolákban más egyháztörténetet taníthatnánk, mint a fiuknál. A történet, a történet nagy alakjai ugyanazok maradnak fiuknál és leányoknál eg}

7aránt. Azt azonban én is szükségesnek tartom, hogy amint a fiuknál irodalmi szemelvényeket olvastatunk, akkép a leányoknál is olvasmányok útján a példaképül szolgáló protestáns nőket, habár nem történeti alakok is, megismertessük. Még a javaslat bevezetéséül szolgáló általános fejtegetésekről kell szólanom. Azt reméltem, liogy az egységes vallásoktatási tervben, valamely egységes cél kitűzését s egységes elv megállapítását találom meg, de azokat hiába kerestem. Az általános fejtegetés határozatlan és homályos. A célra nézve azt mondj a : ,, a vallásoktatás célia első sorlan is az élő keresztyén vallásosságra nevelés

1', azután a vallásoktatás „a keresztyén egyéniség nevelését szolgálja

4', azután ,,a cél mindenütt egy t. i. érzületben, gondolkodásban és akaratban keresztyén embert nevelni" majd ,,a cél keresztyén jellemnek teremtése". Elvekül a következőket említi : ,,a vallásoktatás legyen az egész vonalon egyöntetű, minden fokon az iskola sajátos jellegének megfelelő és egységes", ,,mind az elemi, mind a középiskolai fokon önmagában befejezett, önálló egész", továbbá, hogy a vallásoktatás ,,az üdvtörténeti genetikus jelleg mellett Christocentrikus legyen". Hogy ily sok cél és elv mellett nem könnyű kihámozni, liogy mit tart tehát a javaslat tulajdonkép legfőbb célnak és elvnek arra bizonyítékot nyújt Frenyó Lajos, ki mikor ismertetésében, melyet e javaslatról irt, a javaslatban kifejezett vallásoktatási célt és elvet fejtegeti, ekkép ír : „A vallásoktatásnak leg3

7en határozott elve, legyen az valláserkölcsi nevelés. Elv pedig csak ugy lesz benne, ha előbb a célt állapítjuk meg, amely nem lehet más, mint vallásos nevelés.

1

1 Ezt a javaslat aligha akarta mondani, mert e kettő : „valláserkölcsi nevelés" és ,,vallásos nevelés" a vallástanár nyelvén szinonimák. Homályos az is, amit a javaslat a vallásoktatás feladatáról mond, midőn azt tartalmi tekintetben két részre osztja, a kijelentés megmutatására és annak elsajátítására. Az előbbi a javaslat szerint inkább az alsóbb osztályok lelj cLZ utóbbi pedig a felső osztál}

Tobra esnék. Szerintem e kettőt ekkép eg}"mástól elválasztani nem lehet, mert ugyanazon egy órában kell történni a megmutatásnak és elsajátításnak Is, a különbség köztük az, hogy az első a tanitó munkája, a második a tanulóé. Frenyó a homályos helyet akkép akarta megvilágosítani ismertetésében, hogy az elsajátítást elsajáttitatásra javította, ekép mindkét feladat a tanitó munkáját jelezné, de ezeket sem lehet osztályok által évekre egymástól elkülöníteni, mert a megmutatást az elsajátíttatás minden osztásban nyomon követi. Ha valamely ismeretet elakarunk sajátíttatni, meg kell azt mutatnuk, elő kell azt adnunk mindenek előtt, azután tárgyalnunk és kikérdeznünk kell és ekkép a tanítványok elsajátítják az ismeretet, ez esetben a kijentést. A javaslat szerzője olyannak akarja feltüntetni tervét, mint amely által a tanítás helyébe a nevelés lépne. Szinte félni látszik a tanítás szótól, helyette a nevelés, ismertetés, előadás, oktatás kifejezéseket használja. Pedig sohasem a tantervtől függ, hogy nevel-e valaki inkább vagy tanit, hanem mindig a személytől. A nevelesnek az iskolában mindig a tanítás marad a legfőbb eszköze. Az érzelem, az akarat, a protestáns öntudat, a jellem nevelése az iskolában első sorban tanítás által történik. Az iskolai oktatást, ismertetést, megmutatást, elsajátíttatást, előadást közönséges nyelven tanításnak nevez-