Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Bereczky Sándor. A középiskolai egységes vallásoktatásról

Huszonkettedik évi(#iuà m. 36. szám. Orosháza, 1904. szeptember 8-án EVANG. EGYHÁZ ES Előfizetés dija : Egész évre . 12 kor. Félévre . . • 6 Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 24 tili. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. — Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 ., Negyed oldal . 4 ,, Nyolczad oldal 2 „ A középiskolai egységes vallásoktatásról. Figyelemmel olvastam Hetvényi Lajosnak a középiskolai egységes vallásoktatásra vonatkozó tanterv-javaslatát. Nem szólnék hozzá a kérdéshez, ha csak kisebb kifogásaim volnának a javaslat ellen, de mivel e javaslat elfogadását középiskolai jfjusâgunk vallásos és egyházias nevelésére nézve egyenesen szerencsétlenségnek tartanám, elmondom reá vonatkozó véleményemet, még ha egyesek felszólalásomat félremagyarázzák is. Hetvéayi javaslatát véglegesnek mondja; ha ennek az az értelme, hogy nem hajlandó rajta lényegbe menő változtatást tenni, akkor bátran merem állítani, hogy e javaslat vallásoktatásunkat nemcsak előbbre nem viszi, hanem elfogadása esetén, minden hangzatos kijelentése mellett is. nem kis mértékben hátra veti. Tehát ha a jelenleg érvényben levő tanterv és Hetvényi javaslata között kell választani, az elsőség feltétlenül a jelenlegi tantervet illeti meg. Jelzem először is a javaslat legfőbb hibáját. Ez abban áll, hogy az alsóbb négy osztályban az egyháztörténetet nem taníttatja és ezzel összefüggőleg az egész javaslat egy oly elemi iskolai vallásoktatási terven mint alapon épül fel, aminőt egyházunk el nem fogadhat. Az elemi vallásoktatás anyagát e javaslat akkép kívánja aZ egyes osztályok közt felosztani, hogy az első két osztály tanulja a bibliai történeteket, a 3-ik és 4-ik az egyháztörténeti életrajzokat, az 5-ik és 6-ik a kátét bibliai történetekkel és egyháztörténeti rajzokkal megvilágítva. Tehát a súlypontot e javaslat az elemi vallásoktatásban a bibliai történetekről az egyháztörténeti életrajzokra helyezi át. Én sem kicsinylem az egyháztörténet fontosságát, de ez a terv a bibliai történeteket az elemi iskolában annyira háttérbe szoritaná, amint az a biblikus evangélikus népnél meg nem engedhető. Szerintem az elemi iskola első négy osztályának főtananyaga csak bibliai történet lehet, a kátét csak annyiban tanítva, a mennyiben a káté tételei a bibliai történetekben foglalt igazságok rövid összefoglalására alkalmasak ; az 5-ik osztály tanulja az egyháztörténeti életrajzokat, a 6-ik a kátét összefüggőleg, történetekkel illusztrálva. Az egyháztörténet tanítása az evangelikus iskolákban kiegészítést talál a magyar nyelvi olvasmányokban és a hazai történet tanítása által. Ez a felosztás felel meg a Hetvényi által hangoztatott elvnek, mely a gyermekek pszikbologiai állapotát kívánja tekintetbe venni. Tudok olyan népiskolát, melyben a tanitó négy éven át tanítva a bibliai történeteket, nem tanított többet, mint a mennyi Turcsányi kisebb, bibliai történeteket tartalmazó könyvében található. Mit fog az ily iskola a bibliai történetből tanithatni, ha o történetekkel csak az első és második osztályra kell szorítkoznia, kivált ha tekintetbe vesszük, hogy az eredményesebb tanítás csak a 3-ik osztállyal kezdődik V De ha feltesszük is, hogy az elemi iskola 3-ik és 4-ik osztálya egyháztörténeti életrajzokat tanul, pótolhatja-e ez a középiskola alsó négy osztályában az egyháztörténeti tanítást V Semmi esetre sem. Az elemi iskola a hazai történet elég bő tanításáról gondoskodik magvar nyelvi olvasmányokban, a földrajzzal kapcsolatban s külön történeti tanítás által