Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - c) Az 1848. XX. végrehajtására vonatkozó nyilatkozatok, vélemények és mozzanatok - „Vélemény” – (vegyes bizottságé)

57,360. szám alatt kelt rendeletében, a bejegyzést megfelelőnek találta. — Még sérelmesebb, hogy ebben a két teljesen analog esetben, a melyben törvénytelen születésű fiúgyermek utólagos házasság által törvényesíttetett, a miniszter az evangelikus származású gyermek evangelikus vallásának bejegyzését a katholikus anyakönyvbe, az előterjesztett kérelem dacára sem rendelte el, mig a másik esetben, ahol az apa katholikus volt : az evangelikus anyakönyvben feljegyeztetni rendelte, hogy a törvényesitett gyermek az 1868: LIII. t-cz. 15. §-a értelmében az atya római katholikus vallását követi. Miután ily irányú panaszaink elintézéséről értesitést soha sem kapunk, annak a látszata forog fenn, hogy ez ügyek elintézetlenül maradnak. Mindnyájunk emlékében van még az erdélyi püpöki cim esete is, ahol a miniszter magyarázata egyáltalában nem volt megnyugtató. Egyenlőtlenül bánik velünk az állam a hitoktatók díjazásánál is. A mig az állam által fenntartott intézetekben a róm. kath. hitoktató külömbczc címeken 800—1800 kokorona díjazást kap, sőt ott hol a róm kathnövendékek vannak többségben: rendes tanári ellátásban részesül, — addig a protestáns vallástanár ug}

Tanannyi óraadásért 300 — 400 koronát kap. — Hasonló állapotok vannak az állami fegyházaknál és tébolydánál, ahol a kath. egyháznak mindenütt van egy, az állampénztálból fizetett, rendes papja, rendszeres javadalmazással és állami nyugdijigénynyel, mig a protestáns hitoktatók, csak ugy mellékesen mintegy dijnoki minőségben szerepelnek. Székesfehérváron az állam a katholikus hitoktatónak évenként 1600 koronát fizet, az evangélikus egyház 25 éven keresztül semmit sem kapott, a folyó évben végre utalványoztak 100 koronát. — Ugyanott az állami javítóintézetben minden eg}

rház papja nyer díjazást, csak az ágost. hitv. lelkész nem kap semmit. Losoncén a róm. katholikus hitoktató az államtól teljes fizetést huz, mig az ág. hitv. hitoktató csak 400 korona segélyt kap. Magyarázatul azt a feleletet kapjuk erre, hogy a róm kath. hitoktatók e nagyobb javadalmat a kath. vallási és tanulmányi alapból nyerik. De tudjuk, hogy a vallásalap maga is állami dotációból ered s ujabb időben ezen alapok rendes deficitjét az államkincstár fedezi. Vannak azonban, és csakis róm kath. hitoktatók, akik nem a vallásalap terhére, hanem egyenesen az állami költségvetés terhére láttatnak el rendes tanári fizetéssel és nyugdijjal. — Ez igazságtalan a többi felekezetekkel szemben. Példáúl megemlitjük a fiumei állami intézeteknél működő róm. kath. vallástanárokat, akik mind róm, kath. lelkészek, akiket magyar állam fizet ugyan s lát el nyugdijjal, de a kiket a módrusi püspök nevez ki s ennek fegyelmi hatósága alá is tartoznak. Állami költségvetésbe véve láttatnak el fizetéssel a kassai állami főreáliskola, a pécsi főreáliskolai, a miskolci ev. ref. főgimnáziumi, az újpesti állami polgári iskolai, a hatvani és gyöngyösi állami iskolák római katholikus vallástanitói. A mezőheg}^esi állami ménesbirtokon a két protestáns felekezet liiveinek száma majdnem két harmadát teszi ki a róm. kath. hivek számának. Mégis mig a róm kath. hívek lelki gondozására tart az állam a ménesbirtokon, állandó lakással, paplakkal biró rendes lelkészt és segédlelkészt, kiknek fizetésére legalább 8000 koronát költ s a legszebb helyen álló külön, szép tornyos templomokban, az Isteni tisztelet ellátására szintén tetemes összeget áldoz: addig a két protestáns egyház liiveinek gondozásával megbízott ref. kovácsházi és az ág. ev. pitvarosi lelkész, egyenkint 400 koronát kap évi fizetésül és istentiszteleti költségre semmit. — Ugyanitt az isteni tisztelet egy közös kis imaházba szorul, mely a ménes udvarban az istálók mögött épült. A hadseregben létező sérelmes állapotokról már külön felterjesztésben emlékeztünk meg, és itt újból követeljük, hogy a hadseregben a protestáns lelkészt ugyanaz a rang és fizetés illesse meg, mint a katholikus lelkészt s számuk, a hadsereg létszámában található arány szerint emeltessék. Sérelmes az a szokás, amely szerint országos, megyei, polgári és katonai ünnepélyeknél a „hivatalosnak" nevezet isteni tiszteletet a rom. kath. egyház szertartása szerint tartják meg, és különösen sérelmes, hogy tisztán katholikus egyházi ünnepeken, például az űrnapján, a katonaság nem a rend fenntartása érdekében, hanem az ünnepély fén}

rének emelése céljából aszszisztál. Sérti a jogegyenlőséget az is, hogy a közhivatalok és állami iskolák, még ott is, hol az ily iskolákban alig egy-két r. kath. növendék tanul, a katholikus vallás minden legcsekélyebb ünnepén általános szünetet