Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Raffay Sándor. Theológiánk új szervezete

Huszonkettedik évfolyam. 34. szám. Orosháza, 1904. augusztus 25-én­BVAHfi. B6YHAZ ÍIS ISKOLA. Előfizetés dija: Egész évre . 12 kor. Félévre . . • 6 ,. Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. T--©"i- ­Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő: HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal . . . 8 ., Negyed oldal • 4 „ Nyolczad oldal 2 „ Theologiáink új szervezésehez. Glauf Pál főesperes, a theologiák újjá­szervezése ügyében kiküldött egyetemes bi­zottság előadója nem rég egy röpiratot bo­csátott ki a ,,theol. tanügy szervezetéről" szóló javaslata védelmében. xA ,,Kihivott vé­delem'' cimü röpiratot hivatalos irattá mi­nősiti az, hogy á bizottság előadója mint előadó adta ki. A röpirat már csak ezért is különösebb figyelmet érdemel, mert ebben a szerfelett kéuj'es és messze jövőre kiható ügyben ultimátumszerű kijelentésnek tűnik fel. Lássuk hát ezt a fontos röpiratot köze­lebbről. A szerző elsőbb is erős célzatossággal, ta­lán bizonyos kárörömmel is ama tényre mu­tat, hogy a theologiák rendezését célzó ja­vaslatot „csupán egy helyről, t. i. Pozsony­ból'" tették szóvá és ostromolják állhatato­san. Én ezt nagyon természetesnek, de egy­ütt, il nagyon szomorúuak is tartom. Termé­szetesnek azért, mert az egész rendezés Po­zsony rovására megy s igy már csak az élet ösz­töne is védekezésre készti. Szomorú elsőbb is azért, mert az általános hallgatás, de még inkább a javaslatnak itt-ott felhangzó helyes­lése csak azt bizonyitja, hogy a közvélemény még most sincs tisztában azzal, miről is van voltaképen szó? De szomorú azért is, hogy Pozsony neveltjei és állitólagos barátai kö­zött egy sem akad, akit a fiúi kegyelet vagy a barátság őszintesége a javaslat ellen való tiltakozásra késztene. De sőt ép Pozsony növendékeiből kerültek ki az elsők, a kik az alma mater ellen felemelték szavukat s az ostomlók közé szegődtek. Mi lehet ennek az önmagát eléggé jellemző viselkedésnek az oka, annak fejtegetésébe nem bocsátkozom. A tényeken ezzel nem változtatnék. De hát miért küzd a javaslat ellen maga Pozsonj 7 is ! Miért nem nyugszik bele a vál­tozhatatlanba ? Miért nem idomul a közhan­gulathoz és a hatalmasok irányzatához ? Mi­ért hívja ki maga ellen a szembeszállással ez ügyben is a megtorlást és a leveretést ? Hiszen az előadó úr azt mondja, hogy­ennek a javaslatnak minden áron át kell mennie, ha egyszerű szavazással nem sikerül, hát maid ma smódot fognak rá találni ! Es mégis Pozsony a végsőig küzdeni fog, mert ezt kívánja a lelkiismerete és a jövendőnek számonkérő Ítélete. Az előadó szerint a röpiratban ,, a va­lódi tényekkel megegyező igazság" van fel­tárva. Az első ilyen igazság az, hogy Po­zsony csak azért harcol a javaslat ellen, mert Pozsonyban ,,az eddigi tanszékek lét­száma egygyel kevesebb lesz." Hát igen, azért harcol Pozsony s ez ellen tiltakozik a pozsonyi egyház is. A pozsonyi egyház til­takozását az előadó egészen lesajnálja, min­ket meg kigúnyol. Pedig a tanszékek dolga megérdemli a komoly szót. A dolognak ugyanis van jogi, tanügyi és diplomatikus oldala. A jogi az, hogy Pozsonyban a hat rendes tanszék a pozsonyi egyházzal kötött szerződés alapján készült „Szervezet és ügy­rend" szerint áll fönn. Nem hiszem, hogy ezt a szerződő fél tudta és beleegyezése nélkül meg lehetne egyoldalúlag változtatni. De lia ez ellen jogi ellenvetést tenni nem lehetne is, az bizonyos, hogy morális ellenvetést an­nál többet lehetne támasztani. A diplomati­kus oldala ennek a tanszék kérdésnek az, hogy folyton másról beszélnek, mint a valódi

Next

/
Thumbnails
Contents