Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - A kormány jelentéséből

az állam csődbe kerül, a mely esetben azonben minden elpusztul. Ha a theologiák ezen uj szervezése uj teherrel nem jár egy egyházkerületre sem s ha ilyképen 3 theologiánk egyformán szervezve szolgálhatja a közegyházat valóban nem értem, mil}

r különös okok tarthatják vissza az eg3^házkerületeket attól, hogy e javaslatot elfogadják. Az elvállalandó teher nagyobbodni fog, mert ez természetes következése az intézmények fejllesztésének ; de emelkedni fognak jövedelmeink is. Ha egyházunk s kivált a tiszai és dunántuli egyházkerületeink nem mondtak le theologiai intézeteik fenntartásának reményéről az elhagyatottság, e^^matás, üldöztetés s anyagi nyomorúság idején, lehetetlen lemondania az egész evang. egyházegyetemnek most, a mikor anyagilag egy jóbb jövőnek küszöbén állunk s a mikor megvan a reménység, hogy az anyagi viszonyok javulásával egyházunk vallás-erkölcsi viszonyai is jobb irányt vesznek. A fegyver, melylyel Masznyik harcol és sebez, több s mélyebb sebeket üt Masznyikon, mint bárki máson mert ha valamikor visszasül a feg5^ver, ugy bizonyára a jelen eset az. Ha biráló megjegyzéseit a bizottságban, metynek tagja, higgadtan előadta volna s a cikkében foglaltakat gyanusitások s kicsinylések nélkül közölte volna, sokkal többet használt volna az ügynek s fegyvere nem sült volna vissza. Gondoljuk meg a dolgot s ne engedjük, hogy egy privilegizált theol. akadémia mellett a két theol. intézet még továbbra is küzdjön a tarthatatlan viszonyok ellen nélkülözések s jobb időkre való kilátás nélkül, hanem adjuk meg ezeknek is a jobb megélhetés s felvirágzás lehetőségét. Egyenlő elbánást kérünk ós semmi mást, igazságot s nem jogtalanságot, méltán}

7osságot, s nem pártosságot s végül igaz testvéri szeretetet kérünk ! Mayer Endre. A kormány 1902. évi jelentéséből. (Folyta'tás.) A mint a kilépések mozgalma nem hord magában veszedelmet a fennálló egyházakra, azonképen a vallásos érzület megőrzésére, a hitélet nem lankadó éberségére vetnek világosságot azok az arányszámok is, a melyeket az állami anyakönyvvezetök által szolgáltatott népmozgalmi statisztikai adatoknak az egyes hitfelekezetek lelkészei által teljesített egyházi funkciók adataival történő eg\

Tbevetése útján nyerünk. A római katholikusoknál pl. az újszülöttek- több mint 99

0/»-a, a gör. katholikusoknál 97, a gör keletieknél 95, az ág. li, evangélikusoknál 98, az ev. reformátusoknál 97, az unitáriusoknál 89°/o-a kereszteltetett meg ; az egyházi áldásban részesült házasságkötések az összes házasságkötéseknek a róm. katholikus hivők közt több, mint 97°/o-át, a gör. katholikusoknál 98, a gör. keletieknél 88, az ág. h. evangélikusoknál 99, a reformátusoknál 93, az unitáriusoknál 99°/n-át tették. Ezekből az arányszámokból annál biztosabban következtethettünk a vallásos élet mélységére és bensőségére, mert mig az állami anj^akönyvvezetőktől szolgáltatott népmozgalmi sztatisztikai adatok az összes születések és házasság-kötések valóságos összegét tüntetik föl, addig egyes felekezeteknél előfordulhat, hogy némely helyeken a teljesitett egyházi funkciók kimutatása nem történvén szigorú pontossággal, az egyházi funkciók száma a valóságban még nagyobb á kimutatott számnál, Az izraelita anya hitközségek részéről beérkezett adatokat a népmozgalmi statisztikai adatokkal nem lehet összevetni, mert az állami anyakönyvvezetés életbe lépése óta e hitközségek egy része nem vezet egyházi anyakönyvet. Az áttérések számának évről évre való alakulása tekintetében eddig tapasztalt szabályszerűség az idén is kimutatható : az utolsó 7 évben, 1896-tól 1902-ig 42.700 áttérés történt Magyarországon, az évi átlag tehát 6.100 s ettől az átlagtól sem a korábbi években nem látunk tetemesebb eltérést, sem 1902-ben, a mikor az áttérések száma 5.939 volt. A részben kétségtelenül