Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Mayer Endre. A theol. tanügyi szervezetről

bizottság a létező pozsonyi szerződés által létesített jogviszonyt meg ne semmisítse, ez okból a 79. §. rendelkezése ezt világosan kimondj cl, cl 90. és 91. §§-ai pedig akként intézkednek, hogy a mennyiben a pozsonyi theol. akadémiának ezidő szerint való bizottsága egyfelől továbbra is kormányzó közege marad ennek a theologiai akadémiának (91. §.), másfelől az emiitett tag szaporítással hatósági jogköre másodfokulag kiterjesztetik a soproni és eperjesi theologiákra, nehogy konfliktusok és jogsérelmek következzenek be, eg}

7uttal kimondja azt is, hogy a theol. akadémiának soproni ós eperjesi theologiai tanártagjai a speciális pozsonyi ügyekben nem szavaznak. íme Pozsonvon nem esik jogsérelem ! A soproni és eperjesi theologiákon sem esik jogsérelem, mert viszont mikor mind a három tlieologiáról van szó a bizottságban akkor a 74. §. szerint a pozsonyi egyház 8 bizottsági tagja nem vesz benne részt, Minden bizonnyal helyesebb lett volna a pozsonyi theol. akadémia bizottságait a magok szerződésszerű jogkörében érintetlenül hagyni, s ki nem terjeszteni hatáskörét a másik kettőre is a mint a 90 §-ban van hanem egy más bizottságot létesíteni, a melynek tagjai a 74. §-ban vannak elősorolva. Ez pedig következő módosítással nehézség nélkül eszközölhető: a 90. §-t el kell hagyni teljesen, a 91. §-t pedig a 79. §. után tenni azzal a fogalmazással, hogy a pozsonyi theologiai akadémiát kormányzó nagybizottság jelen szervezetében továbbra is ugy intézi belügyeit, a mint azt az egyházegyetem és a pozsonyi egyház közt fennálló szerződés megállapította. A többi §. helye természetesen e szerint módosul. Legnagyobb hangulatot akar kelteni a nagy számokkal, melyekben az egyházkerületek nagy áldozatát oly szembeszökően fejezi ki, bogy attól visszariadva sutba dobják az egész javaslatot a pozonyi theol. akadémiának teljes épségben való fenntartásának kötelezettsége mellett, akár lesz akár nem államsegély. Az eperjesi és soproni theologiák várhatnak a XX-ik t. c. életbeléptetéséig, ha közben kimúlnak az árnyékvilágból, annál jobb a pozsonyi fakultásra nézve, mert vidáman ünnepelhetnek felettők halotti tort annak hihetőleg hogy az igazgatója s bajnoktársai. Hogy ilyen cynikus okoskodás és gondolkozási mód mik ép egyeztethető össze az egyetemes theol. igazgatójának oly nagylelkű jóindulatával, a melyet cikkében hangsúlyoz, azt valóban nem tudom, de azt hiszem ő sem tudja. A theologiák fenntartása pénzáldozattal jár és járni fog. Ettől az áldozattól nem riad vissza sem a tiszai sem a dunántúli kerület s midőn a javaslat értelmében az egyetemhez s az egyes egyházkerületekhez fordul, terhe nem fog kissebbedni. sőt ellenkezőleg, nagyobbodni fog; az új szervezésből tehát semmi anyagi haszon nem háramlik reá. Ha eg}

Tetemessé akarják tenni intézeteiket s kérik az egyetemes egyház áldozatkészségé^ csak gyarapítani s a közegyház javára kamatoztatni akarják azt a szellemi és erkölcsi tőkét, a mely a soproni és eperjesi theologiákban található. Azok a püspökök, felügyelők s bizottsági tagok, a kik a javaslatot szerkesztették ismerik egyházkerületeiket s az egyházegyetemet, azoknak szükségleteit és hangulatát s tudják jól. hogy a theologiák uj szervezéséhez szükséges áldozatokat meghozhatják s szivesen megfogják hozni. Tudják azt, hogy ennél a kötelességnél elsőbbet és nagyobbat az egyetemes egyház nem ismerhet s e kötelességet hiszem fogja teljesíteni a mig van benne életösztön és erkölcsi kötelességtudás. — Sajátságos színben mutatja őket be Masznyik cikke, a mikor oly konfusus káros s hasznavehetetlen javaslatnak minősiti komolyan s tervszerűen kidolgozott s elfogadott munkálatukat ; de nem különben bemutatja saját magát is ! A javaslat nem titkol semmit, a terhehet világosan számokkal kifejezve állítja szem elé s rászedni nem akar senkit sem ; az ijesztgetésnek tehát semmi helye nincsen. A költségek fedezését illetőleg rámutat a forrásra, a melyből az történhetik ; a terv megvalósítása az egyházkerületeknek semmi megterhelésével nem jár, sőt a mellett meg van a lehetőség arra, hogy az egyházaknak terhein is könnyítve legyen. Ez a forrás az államsegély, a mely évről évre nagyobbodik s a mely nem kisebbedhetik csak akkor, ha