Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Solymossy László b.

Léván Hörk József Cura-Pasturalisa és a theológiai tanügyi szervezet felett értekezett. A cura-pastoralist, mint korszerű és hézagpótló munkát, s mint a lelkész működésére néz ve áldásos utmutatót örömmel üdvözölte, azon óhajának adva kifejezést, hogy ezen mű kellő számú példányban nyomattassék ki, hogy az minden lelkésznek meglegyen, mert ez áldásosán irányithatja működését, s abban sok jó tanácscsal látja el. A theológiai tanügyi szervezet tárgyalására térve át, azt hoszabb eszmecsere után általánosságban szintén elfogadható nak találta, mindazonáltal ajánlván benne némely intézkedések módosítását, azon szempont által vezéreltetve, hogy a theologiák főiskolai jellege megőriztessék. A theologiák tan és vizsgálati rendszerének egységesítésére irányuló törekvést hasznosnak ismerve, azt örömmel üdvözölte. Aranykönyv. A közel múltban elhunyt br. Solymossy László a következő három alapítványt tette a győri ág. hitv. ev. egyházközségnél : a") 800 koronát hagyott azzal a kötelezettséggel, hogy annak kamataiból a családi sírbolt gondoztassék, a tökének fele és kamatainak csak a kezelésére kéri tel a gyülekezetet. Az esetre, ha a kamatjövedelem a sírhelyek gondozására fel nem használtatnék, a fennmaradó kamatok a tőkéhez csatolandók, mindaddig, a mig az 20 ezer koronára felszaporodik. Azontúl a kamat fölöslegének a tele a nevezett gyülekezet szegényei között lesz felosztandó, a másik fele pedig a kezelő gyülekezetet illeti, b) A győr-ujvárosi családi házat és az annak átellenében fekvő kertet, azon korlátozással, hogy azt elidegeníteni nem szabad, hanem köteles azt az egyházközség mint loósi és egervári báró Solymossy László és neje : Horváth Terézia alapítványát kezelni, a jövedelmet azonban egyházi és iskolai céljaira tetszése szerint szabadon használhatja. Ezt a hagyományt ahhoz a föltételhez köti az örökhagyó, ha a gyülekezet a megjelölt sírok gondozását és az e célra hagyott 8000 korona tőke és kamatainak kezelését elvállalja. A ház fölött szabad rendelkezési ioga a gyülekezetnek akkor áll be, ha a végrendeletben megnevezett haszonélvezők elhalnak, c) Az örökhagyótól leszármazó loósi és egervári báró Solvmossy nevet viselő családtagok részére 10,000 korona alapítványt tesz azon rendeltetéssel, hogy ezen összegnek kamatjai és kamatok kamatjai addig, mig a tőke a 300,000 koronát eléri, a tőkéhez csatoltassanak, akkor pedig, amidőn azt elérte, a kamatok a segélyre szorult és azt igénylő kiskorú családtagoknak tartására és nevelésére fordíttassanak. Az alapítvány jövedelmének fólosztására végrendelkező családi tanácsot rendel ; kezelésére pedig megbízza és fölkéri a győri ág. hitv. evang. egyházközséget, melynek részére az átvételt követő 2-ik évtől kezdve a kezelés és fáradságért az alapítvány jövedelmének 10 százalékát rendeli, melynek levonása után fennmaradó összeg lesz a tőkének 300,000 koronára való kiegészítésére és ezen tul a családtagok részeltetésére fordítandó. Az egyházközség legutóbb tartott közgyűlése az alapítványt hálás köszönetének jegyzőkönyvbe iktatása mellett elfogadta. A rozsnyói fögymnázium pártfogósága junius 21-én tartott közgyűlésén az elhunyt Oravecz Mihály igazgató helyére igazgatónak Szántó Józsefet választotta meg. Helyreigazítás. Lapunk t. évi 21-ik számába egy értelem zavaró sajtóhiba csúszott be. A 285 oldal jobboldalu hasábjának alulról 1 sora szerint u. i. a megye déli részén lakó ..szent hitszónokok" körében egyre terjed a magyar nyelv, holott igy olvasandó : a „vend hitrokonok" körében .. . Szerk. Külföld. Franciaország. Bouricrröl elterjedt volt a hír, hogy beadta derekát s kanossázott. A hír vak volt, s félrevezetésre szánt. Bourrier „Le Chrétien Français'" c. lapjával áll erősen. Épen a 217. számban beszámolót tart. Érdekes és érdemes e beszámoló alapján megösmerkednünk részletesebben e francia vallási mozgalommal. A beszámoló ajánlással kezdődik. 16 pap, 1 oi'sz. képviselő és 7 tanár (köztük : Ménégoz, Piéville) ajánlják melegen a lapot s annak szerkesztőjét, Bourriert, ki azelőtt „r. kath. pap volt, de áttérvén, megértette, hogy neki fontos hivatása előbbi tiszttársaival fenntartani az érintkezést, s közülök főleg a kétségben erősen vergődőknek, valamint általán a krízisben leledző francia katholicismusnak segítséget nyújtani. E célra alapította B. a lapot, melyet mohón olvasnak a róm. kath. papok. Igy végzi B. az evangelisatio munkáját, páratlan formában, melyhez fogható nincs e világon ! Nincs protestáns, ki el ne ismerné e vállalatnak evangelikus jellemét s jellegét, — írják az ajánlók — tisztelettel adózunk Bourrier buzgóságának, melyet a nehéz, de szükséges feladat megoldásában kifejt". Az ajánlók aláírásai után olvassuk a lapszerkesztő avagy igazgató jelentését, az u. n. „Bapporf'-ot. „Eeladatunk — úgymond B. — a katholicismuson belül s főkép annak papságában előidézni az ev. reformálás mozgalmát az evangyélium s az első századok keresztyénségének komoly megismerése alapján s a prot. papok és theol. tanárokhoz való közeledés módján ! A lapot 1896-ban létesítették : Bourrier A., Yidalot A. és Philippot A néhány tiszteletreméltó, a r. k. egyházból kilépett pap támogatásával. Megtámadtak aztán minket: püspökök, jezsuiták. Turinaz, nancv-i érsek „szörnyűnek" mondta az általunk csinált helyzetet, a jezsuiták pedig „protestáns befecskendezésnek'' nevezték el munkánkat. Mi pedig lettünk s vagyunk és akarunk is maradni : „a% evangelikus reformálás