Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Solymossy László b.

Léván Hörk József Cura-Pasturalisa és a theológiai tanügyi szervezet felett értekezett. A cura-pastora­list, mint korszerű és hézagpótló munkát, s mint a lelkész működésére néz ve áldásos utmutatót örömmel üdvözölte, azon óhajának adva kifejezést, hogy ezen mű kellő számú példányban nyomattas­sék ki, hogy az minden lelkésznek meglegyen, mert ez áldásosán irányithatja működését, s abban sok jó tanácscsal látja el. A theológiai tanügyi szervezet tárgyalására térve át, azt hoszabb eszmecsere után általánosságban szintén elfogadható nak találta, mindazonáltal ajánlván benne némely intézkedések módosítását, azon szempont által vezéreltetve, hogy a theologiák főiskolai jellege megőriztessék. A theologiák tan és vizsgálati rend­szerének egységesítésére irányuló törekvést hasz­nosnak ismerve, azt örömmel üdvözölte. Aranykönyv. A közel múltban elhunyt br. Soly­mossy László a következő három alapítványt tette a győri ág. hitv. ev. egyházközségnél : a") 800 koronát hagyott azzal a kötelezettséggel, hogy annak kamataiból a családi sírbolt gondoztassék, a tökének fele és kamatainak csak a kezelésére kéri tel a gyülekezetet. Az esetre, ha a kamatjövede­lem a sírhelyek gondozására fel nem használtat­nék, a fennmaradó kamatok a tőkéhez csatolan­dók, mindaddig, a mig az 20 ezer koronára fel­szaporodik. Azontúl a kamat fölöslegének a tele a nevezett gyülekezet szegényei között lesz felosz­tandó, a másik fele pedig a kezelő gyülekezetet illeti, b) A győr-ujvárosi családi házat és az annak átellenében fekvő kertet, azon korlátozással, hogy azt elidegeníteni nem szabad, hanem köteles azt az egyházközség mint loósi és egervári báró Soly­mossy László és neje : Horváth Terézia alapítvá­nyát kezelni, a jövedelmet azonban egyházi és iskolai céljaira tetszése szerint szabadon használ­hatja. Ezt a hagyományt ahhoz a föltételhez köti az örökhagyó, ha a gyülekezet a megjelölt sírok gondozását és az e célra hagyott 8000 korona tőke és kamatainak kezelését elvállalja. A ház fölött szabad rendelkezési ioga a gyülekezetnek akkor áll be, ha a végrendeletben megnevezett haszon­élvezők elhalnak, c) Az örökhagyótól leszármazó loósi és egervári báró Solvmossy nevet viselő családtagok részére 10,000 korona alapítványt tesz azon rendeltetéssel, hogy ezen összegnek kamatjai és kamatok kamatjai addig, mig a tőke a 300,000 koronát eléri, a tőkéhez csatoltassanak, akkor pedig, amidőn azt elérte, a kamatok a segélyre szorult és azt igénylő kiskorú családtagoknak tartására és nevelésére fordíttassanak. Az alapít­vány jövedelmének fólosztására végrendelkező családi tanácsot rendel ; kezelésére pedig meg­bízza és fölkéri a győri ág. hitv. evang. egyház­községet, melynek részére az átvételt követő 2-ik évtől kezdve a kezelés és fáradságért az alapítvány jövedelmének 10 százalékát rendeli, melynek le­vonása után fennmaradó összeg lesz a tőkének 300,000 koronára való kiegészítésére és ezen tul a családtagok részeltetésére fordítandó. Az egyház­község legutóbb tartott közgyűlése az alapítványt hálás köszönetének jegyzőkönyvbe iktatása mellett elfogadta. A rozsnyói fögymnázium pártfogósága junius 21-én tartott közgyűlésén az elhunyt Oravecz Mihály igazgató helyére igazgatónak Szántó Józsefet válasz­totta meg. Helyreigazítás. Lapunk t. évi 21-ik számába egy értelem zavaró sajtóhiba csúszott be. A 285 oldal jobboldalu hasábjának alulról 1 sora szerint u. i. a megye déli részén lakó ..szent hitszónokok" körében egyre terjed a magyar nyelv, holott igy olvasandó : a „vend hitrokonok" körében .. . Szerk. Külföld. Franciaország. Bouricrröl elterjedt volt a hír, hogy beadta derekát s kanossázott. A hír vak volt, s félrevezetésre szánt. Bourrier „Le Chrétien Fran­çais'" c. lapjával áll erősen. Épen a 217. számban beszámolót tart. Érdekes és érdemes e beszámoló alapján megösmerkednünk részletesebben e francia vallási mozgalommal. A beszámoló ajánlással kez­dődik. 16 pap, 1 oi'sz. képviselő és 7 tanár (köz­tük : Ménégoz, Piéville) ajánlják melegen a lapot s annak szerkesztőjét, Bourriert, ki azelőtt „r. kath. pap volt, de áttérvén, megértette, hogy neki fontos hivatása előbbi tiszttársaival fenntartani az érintke­zést, s közülök főleg a kétségben erősen vergődők­nek, valamint általán a krízisben leledző francia katholicismusnak segítséget nyújtani. E célra ala­pította B. a lapot, melyet mohón olvasnak a róm. kath. papok. Igy végzi B. az evangelisatio munká­ját, páratlan formában, melyhez fogható nincs e világon ! Nincs protestáns, ki el ne ismerné e vál­lalatnak evangelikus jellemét s jellegét, — írják az ajánlók — tisztelettel adózunk Bourrier buzgóságá­nak, melyet a nehéz, de szükséges feladat megol­dásában kifejt". Az ajánlók aláírásai után olvassuk a lapszerkesztő avagy igazgató jelentését, az u. n. „Bapporf'-ot. „Eeladatunk — úgymond B. — a ka­tholicismuson belül s főkép annak papságában elő­idézni az ev. reformálás mozgalmát az evangyé­lium s az első századok keresztyénségének komoly megismerése alapján s a prot. papok és theol. ta­nárokhoz való közeledés módján ! A lapot 1896-ban létesítették : Bourrier A., Yidalot A. és Philippot A néhány tiszteletreméltó, a r. k. egyházból kilépett pap támogatásával. Megtámadtak aztán minket: püs­pökök, jezsuiták. Turinaz, nancv-i érsek „szörnyű­nek" mondta az általunk csinált helyzetet, a je­zsuiták pedig „protestáns befecskendezésnek'' ne­vezték el munkánkat. Mi pedig lettünk s vagyunk és akarunk is maradni : „a% evangelikus reformálás

Next

/
Thumbnails
Contents