Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Frenyó Lajos. Egységes vallásoktatás a középiskolában
tiglan megválasztott rendes tisztviselőjéül s mint ilyen, fizetés összegére vonatkozólag is minden helyen és fokozaton eg3^enlö elbánásban részesittessék. Nem volna tehát megengedhető, hog3 T az állami iskolák tanitói, habárcsak néhány koronával is legyenek nagyobb fizetéssel ellátva a nem állami iskolák tanitóival szemben, — hogy azok rendes fizetése 1200 koronánál falu hetyen, legalább 1400 koronánál pedig városokban kisebb lehessen ; hogy a tanitók fegyelmi összes ügye, ebben a magyar nyelv tanitására is vonatkozó, ne hagyassék meg azon független birós'ág jogkörében, a mely személyekre való tekintet nélkül tud táigyilagosan hozni igazságos Ítéletet. Ity módon történő elbánás a tanitók összeségével, megteremtené bennük a magyar állam üdvének valójában lelkes hadseregét ; — a nem kis büszkeséggel azokúl nevezett iskolamestereknek mindent győző és legYőző, ép azért tehát legyőzhetlenül hős táborát. Allammentö célnak hatalmas eszközei a tanítóképzők, azoknak oly módon szervezése, hogy azok mindnyájában, tehát kivétel nélkül kizárólagosan a magyar nyelv volna a tannyelv, egyrészint azért, hogy az ily képzőkből kikerült tanitók aztán nemcsak a magyar nyelvet mint eszközt, hanem a magyar szellemet és érzelmet mint jelleget vinnékbe a közéletbe éltető erő gyanánt. Különben is a most fentartótestületek természetes jogai a magyar állam szintén természetes jogaival kölcsönös jóakarat és céltudat hatása alatt összhangba volna hozható. A törvényjavaslat részletes intézkedéseire vonatkozó nézeteimet nem kisebb őszinteséggel fognám becses engedelműkkel a részletes tárgyalás folyamán elmondani. Kettőt kérek most még általánosságban. A népiskolák 80 °/o-a levén ma egyházak, társulatok és egyesek fentartási tulajdonában, hallgattassanak meg tehát azok is. Bánjék el velük az állam, illetőleg most a magas kormány nobilisán. Hivja fel őket véleményeiknek záros határidő alatt történő fölterjesztésére. Munkáljuk a magyar államot fentartó, épitő és mentő nagy czélok hatalmas eszközeinek reformját, hit-, nj'elv- és osztály különbség nélkül összhangban. Tegyük meg most, mikor erre nekünk a kormán}' — sajnos, a már 25 éves törvény romjain alkalmat adott. Megtehetjük elszántan, nyugodtan és egyakarattal, hisz, oly T államférfiú áll ma is vallás és közoktatásügy élén, magaslatán, a kinek áilamnagyi közreműködése sikert igér, áldást biztosit! Egységes vallásoktatás a középiskolában. Irta : Frenyó Lajos, eperjesi collég, főgymn. vallástanár. (Folytatás.) Szerző a fenti fejtegetések után nem megy át azonnal a középiskola részletes vallásoktatási tervére, hanem — egészen helyesen — mivel az elemi iskola vallásoktatási tervének szorosan kell összefügni a középiskoláéval, előbb az elemi iskola vallásoktatási tervéhez szól. Igaza van, midőn azt mondja, hogy az elemi iskolában az egyháztörténelmet élet és korrajzokban intensiven kell tanítani. hiszen ez a gyermek psychologiai állapotának inkább megfelel s nagyobb eredménnyel tanitható, mint a kis- vagy pláne nag} r káté, melyek közül az előbbit pl. a II. osztályban most is tanítják. A gyermek a kátéból egyszerűen elmondja a betanult leckét anélkül, hogy értené, de nem is lehet kívánni tőle, hiszen még később a IV. és V. osztályban is nehezen érti meg, annál nehezebben minél kevesebb bibliai és egyháztörténeti előismerete van hozzá. Ezen az állapoton okvetlenül segíteni kell, mert a modern paedagogia egészen más eszközökkel dolgozik, mint a mi vallásoktatásunk, a mely még most is a régi utakon jár. Innen van aztán, hog} 7 a gyermeknek a vallás tanulása a legnehezebb, a szakemberek előtt pedig a vallástanítás eddigi módja a legellenszenvesebb. Az elemi iskola számára készített anyagbeosztás is elfogadható, mert észszerű, paedagógiailag és didaktikailag helyes. Elemi iskolában elég, ha a gyermek a kátét az V. VI. osztályban tanulja. Az 1900. évi vallásoktatási javaslat a bibliai történetek tanulását az elemi iskolában négy évre szabja