Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - c) Az 1848. XX. végrehajtására vonatkozó nyilatkozatok, vélemények és mozzanatok - Ref. konven.

4-., A Krásznúcz -=- sámogvi 1. egyházak egyesült iskolájának pénztárába 600 koronát alapítványul, — melynek kamatai évenkint elsősorban a szegény gyermekeknek ingyen kiosztandó tankönyvekre, másod sorban nevezett iskola felszereléseire, vagy más szükségleteire fordítandó. Az egyház tisztviselőiről is megemlékezett a végrendelkező kisebbnagyobb összeggel. Lelkészválasztás. A horváti ev. egyház (Zólyommegye) az elhalt Jancsó Mihály lelkész utódjánl egyhangúlag Klinczkó Pál eddigi budalehotai lelkészt választotta meg. 1848. XX. Az ev. ref. egyet, konventnek f. hó 6-án megkezdett ülésén Báró Bánfí'y Dezső beterjesztette az ág. hitv. ev. egyházzal közös bizottság által közzétett ,,Vélemény"-t. Beszámol arról, hogy a közös bizottság annak idején eljárt a kormánynál az ügy érdekében. A kormány szivéljesen fogadta a bizottságot és keresni fogja azokat a módozatokat, amelyekkel a sérelmeket elsimíthatja. Beszámolt továbbá báró Bánfí'y Dezső elnök arról, hogy a tegnapi nap folyamán tárgyalt gróf Tisza István miniszterelnökkel, aki a közös^izottságok „Vélemény "-e alapján már a közel jövőben tárgyalásokat fog kezdeni a konvent elnökségével és báró Prónai Dezsővel, mint az ág. hitv. ev. egyetemes egyház felügyelőjével és Baltik Frigyessel, mint az ág. hitv. egyház legidősebb püspökével. Ezek a tárgyalások fogják megállapítani, hogy mi a részletes teendő. A Magyar Taníók Otthona a népoktatási törvények revíziója tárgyában a következő álláspontot foglalja el : 1. Kívánja a mindennapi iskolakötelezettségnek nyolcz évre való kiterjesztését és a népiskolai általános tandíjmentességet. 2. Kivánja, hogy egy tanitó lefeljebb csak 60 gyermeket taníthasson egyszerre. 3. A gyenge tehetségű gyermekek oktatásáról külön gondoskodás történjék. -1. A tanítás nyelve minden magyar népiskolában a magyar legyen. 5. Tanítóképzőket csak az állam tarthasson fönn, a meglevő felekezeti képzők államosíthassanak, a tanítóképzés színvonala emeltessék. 6. Minden magyar néptanító fizetése legalább akkora legyen, mint a XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőké és ehhez a fizetéshez járuljon 5 ötödéves korpótlék 200 koronájával. 7. A törvényben megállapított lizetést a tanitó tényleg megkapja. 8. A tanítót szabályszerű fegyelmi eljáráson kivül büntetéssel, vagy bírsággal snjtani nem lehet. !). A közoktatásügyi miniszter által összehívott minden oly tanácskozáson, melynek tárgya a népoktatás, vagy a tanitók érdeke, a meghivattatnak fele néptanító legyen. Kérelem paptársaimhoz I Ez nton kérem paptársaimat, ha tudnak hazánkban helyet, talán Szepesmegyében vagy a szászföldön, a hol négy polgárit végzett és a német nyelvvel is már fogfoglalkozott leánygyermek házban, családban, gyakorlatilag elsajátíthatná a német nyelvet, legyenek szívesek azt nekem tudomásomra hozni. Töröiv József lelkész Csegléden. Külföld. A német Luther alapítványnak, a Lutherünnepélyek eme nagy alkotásának a központi egyleti pénztárban Berlinben 252 ezer s az egyes fő- és íiókegyleteknél 127,104.25 ezer márka vagyona van. Van 12 fő- és 127 fiók-egylete. -Az 1902. évben 206 papi családot 16906,20 s 517 tanítói családot 30064.20 márkával segélyezett. Az 1885—1902. években 684583,80 márka segélyt osztott ki, és pedig a központi egylet részéről 170025 s a fő- és mellékegyletek részéről 514558,80 márkát. Forrásunk sajnálattal jegyzi meg. hogy a máig is áldásosán működő Luther-alapítványtól távol áll Slesvig-Holstein, Hannovera, Oldenburg, Bréma, Hamburg, Mecklenburg, Braunsveig, Hessen-Dannstadt, Württemberg és Elzász- Lothringia tartoniányegháza. Az alapitvány létesülése legméltóbb a nagy német reformátor heroikus vallásos egyéniségéhez és világra szóló rerformátor müveihez. A has\iai, nassaui és frankfurti zsinati tagok a német ev. tartományegyházak szorosabb tömörülése és egyesítése dolgában inult hó 3-án értekezletet tartottak majnai Frankfurtban. Azon azt a kérdést vitatták meg behatóbban, hogy a német ev. tartományegyházak szorosabb egyesítése vallásos egyházi és német nemzeti érdek egyaránt s csakis zsinati alapon oldható meg teljesen. A német ev. egyház tervezett szervezeti és kormányzati egysége erős talanxat jelent. Kóma hierarchiai egyházával s az államkormánynyal szemben egyaránt, s épen nem érinti a tan felfogásában való szabadság s a szabad szervezés kérdését. Egyúttal bizottságot nevezett ki az értekezlet az ügynek, a német prot. egységnek Németország nyugati részében való előkészítésére és energikus propagálására. E német prot. egységnek egyik legnagyobb harcosa volt a sajtóban és a zsinatokon Besychlag hallei theol. tanár. Poros\ Silé\iában — mint olvasom — a paphiányt a tanítókban való hiány fogja követni. Csak Oppeln hercegség tankerületében magában 772 uj tanerőre volna szükség, hogy minden egyes osztálynak meg legyen a maga tanítója. A kath. népiskoláknak 720 s az evangélikusoknak 52 tanítóra volna szükségök. Az egyes népiskolai osztályokban 80—100 gyermek épen nem tartozik a ritkaságok közé, sőt Felső-Silézia 180 falusi s 1 városi iskolájában 100—150 gyermek esik egy tanítóra. Vannak' egy osztályú iskolák 100, 2 osztályúak 200—300 s 3 osztályúak 300—400 tanulóval. Alig hiszünk a szemeinknek, hogy Németországban ilyen mizériákról olvashatunk. Emlékeztet ez a nyomorúság Trsitschke,