Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - V. Könyvek, folyóiratok stb. ismertetése - Szigethy Lajos dr. A magyar nemzet története

a nagyhírű berlini történettanár ama mondására, a mely szerint Nagy Fpgves egyik legnagyobb érdeme az volt, hogy „kiszolgált káplárjait alkalmazta falusi tanítóknak". S ha ilyen állapotok vannak még Németországban is, hát milyenek Magyarországon k? Pedig Bismarck a vaskanezellár és Moltke tábornok szép szava szerint „a nemzet ez igénytelen, sőt olykor lenézett napszámosai győztek a franciákon !" Szászországban ismételt ízben előkerült mára halotthamvasztás kérdése. Igy legközelebb is a szász országgyűlésen egy külön kérvény alakjában. De úgy a bel- mint a közoktatásügyi kormány képviselői kijelentették, hogy az államkorrnány a halotthamvasztás kérdésében uiaig is az országgyűlés 1887/88. és 1889/90. határozatainak álláspontján állt, s a kérdésnek a törvényhozás utján való szabályozására semmi különösebb oka és indoka nincsen. Az álkunkorinány sem közegészségügyi, sem aesthetikai tekintetben előnyben nem részesítheti a halotthainvasztást az eddigi temetkezéssel szemben. A kamarai ülésen, a hol az ügy ismételten is szóba került, Ackermann udvari lelkész kijelentette, hogy a halotthamvasztás kérdóséban sem valamely dogmáról vagy keresztyéneüenes tende ntiáról, hanem igenis arról van szó, hogy az egyház ősrégi idő óta nem helyesli, s hogy az eddigi temetkezési szokás mellőzése vagy eltörlése a szentírás sok helyével kerül ellen létbe, eltörölné énekes könyvünk sok szép énekét s teljesen átalakítaná a temetési liturgiái. Hozzá járul még az is, hogy teljesen megszüntetné a mi temetőink szép és lélekemelő költészetét. A halotthainvasztásnak azonban a szász kamarában sok a híve s félő, hogy mielőbb mégis csak diadalra segítik. Gottschick tübingai tanár és ismert nevű theol. iró és Herzog vveiblingeni lelkész kezdeményezésére e hó 2-1 kán jöttek össze Stuttgartban a „Christi. Welt" c. nagy elteijedésű heti folyóirat württembergi barátai. Azon Herzog lelkész előadást tartott e szokásos évi értekezletek szükségességéről és jelentőségéről, és eleve tiltakozott az ellen, mintha ez értekezletek valamely egyházpolitikai aklióval vagy szövetkezéssel volnának azonosak. Winnenberg ev. tartományegyháza az egyházi és theol. szétszakadozottságtól még mentnek tekintendő. Ez értekezletek azoknak a theologusoknak és műveltebb laikusoknak a szorosabb tömörülését célozzák, a kik a mai Iheologiában és korunk egész ku!tur\ ilágában nem veszedelmet, hanem előny! és nverességet látnak az egyházi keresztyénségre nézve. Az ilyen tömörülés csak javára szolgál az egyháznak, a theologiának s az egész kultúrának egyaránt, s ilyennek szükségét érzik úgy a theologusok, mint a lelkészek és a művelt laikusok. Találkozó helyük a szellemi élet terén Raáe „Christi. Welt" c. folyóirata, mely Kómával szemben is erős és hatalmas védő várnak bizonyul. A tanítósággal és a munkás osztálvlyal szemben is fontos feladatok várnak az értekezletre. Egv 3 theologusból és ugyanannyi laikusból álló bizottság vette kezébe ez értekezletek végleges szervezésével ügyét. Igy hát mindenütt tömörülnek, s csak mi magyarok, szászok és tótok továbbra is ellenségeskedünk az egyházban ! Eperjes Dr. Szlávik Mátyás. Irodalom. A Magyar Könyvtár májusi sorozata fölöttébb alkalomszerű füzettel nyílik meg; a Rákóczi emlékének fölujitása idején bizonnyal mindenki örömmel fogja olvasni a nagy fejedelem önéletírásának második részét, mely — Kajlós Imre jeles fordításában — annak az időnek történetét mondja el, melyet Rákóczi a párisi udvarnál töltött, azután pedig Konstantinápolyija való utazásának szomorú és meddő viszontagságait ecseteli. Az ekkép máiteljessé lett Rákóczi-mű értékes kiegészítője lesz a magyar történeti oktatásnak. Az utánna következő kettős számban a „M. K." Shakspere-kiaclása folytatódik, még pedig „A velencei kalmár' uj átültetésével, melyet Radó Antal végzett, a nála megszokott lelkiismeretes pontossággal és verselő virtuozitással. Végre az utolsó füzet Gerő Ödönnek (Viharos) két nagy értékű novelláját közli, melyek úgy a lelki élet mélyen járó analizásánál, mint az elbeszélő hang könnyedségénél fogva egyaránt kiválók. A „M. K." e füzetekkel már a 384-dik számot éri el; a teljes jegyzéket bárkinek szívesen küldi meg a kiadóhivatal (Andrássy-űt 21.), valamint bármely hazai könyvkereskedés. Egy-egy szám ára 30 fillér. A magyar nemzet története és a mai magyar állam ismertetése. Az 1899-ik évi tanítási terv szerint középiskolák VIII. osztálya számára irta dr. Szigethy Lajos. Uudapest Kókai Lajos kiadása. 1904 Ara 3 I\, 20 fill. (275 lap.) Történelem tanítása a legalkalmassabb eszköz az ifjú jelleme, világnézete kialakításában. Protestáns iskolában protestáns felfogású kézi könyv kell a tanár és tanitó kezébe. A történelmet nem szabad ma már csak királyok és háborúk történetének tekinteni, hanem a nép, a közműveltség, a művészetek, a munka, a kereskedelem, az általános fejlődés és közszellem képet kell az ironak rajzolnia, s az iljut előre készítenie arra, hogy ő is részes lehessen nemzete történetének folytatásában a maga korében, tehetségeihez képest. Mint tartalmas, ügyes, helyes felfogású, jól irt tankönyvet ajánljuk középiskoláink tanárainak meleg pártfogásába dr. Szigethy budapesti ev. fogyni, tanárnak ezen könyvét.