Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Szmárzsik János

lődésében úgy segítse, hogy ezen a gyors uton meg ne botoljék, vagy meg ne akadjon'

1. Az elsőre vonatkozólag elég arra rámutatnom, hogy mint az emberiség az őskorban, úgy a gyermek is anthropomorphistikus vonásokkal ruházza fel az Istent, a másodikra nézve pedig annyit megjegyeznem, mivé lettek azo/v, a kik segitség hiányában szellemi fejlődésökben megbotlottak, vagy megakadtak? Ha pedig az életfokok ugyanazok, abból folyik, hogy az ember természetes vallási fejlődésének utja is ugyanaz, a mi az egyetemes emberiségé (a természetben, — a lélekben, — az Ur választottai s végre a Krisztus által történt absolut kijelentés felfogása) s hogy a vallásos nevelés valóságos művészete abban van, hogy e fejlődésről meg ne feledkezzék s minden fákon a Krisztus evangyéliomát vigye be az ifjú lélekbe. Erre — szerző szerint — azért van szükség, mert az egyén vallási fejlődése egyenlő a kijelentés felfogásának történeti egymásutánjával, a mit figyelembe kell venni azzal együtt, hogy nekünk keresztyéneket kell nevelni kezdettől fogva, tehát a mi vallásoktatásunknak üdvtörténeti genetikus volta metlelt minden fokon Christoeentrikusnak kell lennie. A mit szerző az ember természetes vallási fejlődésének útjáról mond, szintén megáll, mert a tapasztalás bizonyitja; épenúgy az is, hogy a vallásos nevelésnek erről a fejlődésről nem szabad megfeledkeznie, hanem e közben kell a Krisztus evangyéliomát az ifjú lélekbe bevinni, vagyis, hogy vallásoktatásunknak minden fokon Christoeentrikusnak kell lennie. Eddig tart szerző fejtegetése a vallásoktatás minőségéről. Elveit illetőleg állitásait azért igyekeztem egymásután felsorolni, hogy lássuk, logikusan függnek-e össze, következtetései helyesek-e? Elveit helyeseknek, következtetéseit logikusaknak találom s nem egy nagyon is megszívlelendő állítást látok munkájában. * * * Ezután a vallásoktatás tartalmával foglalkozik szerző. A vallásoktatás tartalmára nézve — úgymond — a vallásnak lélektani és történeti alapja nyújt irányítást. Mivel a vallás úg}' keletkezik az ember lelkében, hogy az egyén az isteni kijelentést hit által elsajátítja, ennélfogva a vallásoktatás feladata kettős : az isteni kijelentés megmutatása és elsajátíttatása. Az elsajátítás csak úgy lesz tökéletes, ha feltüntetjük, hogyan sajátította el az isteni kijelentést az egyetemes emberiség, az apostoli gyülekezet, a reformáczió s ágost. hitv. ev. egyházunk (Bibliai történet, egyháztört., hit- és erkölcstan). Igy a vallásoktatás tartalmilag két részre osztanék, illetőleg annak két fokát lehetne megkülönböztetni : egy alsóbbat s egy felsőbbet. Alsóbb fokon a kijelentés megmutatásánál inkább vallásos érzelmeket fog ébreszteni, felsőbb fokon pedig evangyéliumi vallásos öntudatot fog nevelni. Előbbi az alsóbb, utóbbi a felsőbb foknak felel meg. Il}- alapelvek mellett a vallásoktatás minden fokon egységes lesz, nem lesz sablonszerű, formalisztikus. Ezek azok, miket szerző a vallásoktatás tartalmáról mond. A mi a vallásoktatás tartalmáról mondottakat illeti, azokat is helyeseknek találom s helyeseknek a belőlök levont következtetéseket is. Igaza van szerzőnek mikor azt mondja, hogy az isteni kijelentést előbb meg kell mutatni, azután elsajátíttatni s nagyon helyes az ebből levont következmény, hogy alsóbb fokon vallásos érzelmeket, felsőbb fokon pedig vallásos öntudatot kell ébreszteni. Eddig terjed a munkálat alapvető része, melyre szerző a kifejtő részt épiti. (Folyt, köv.) Belföld. Aranykönyv. „Szmarzsik János egyszerű parasztgazda volt krásznóczi lakos gyermektelenül elhalván máj. 8-án, jótékony célra a következő végrendeleti hagyományokat tette : 1. A pazdicsl ág. hitv. ev. anyaegyháznak az úgynevezett „Arany könvv'-be örök egyházi tag. címen alapítványul, 2000 koronát. 2., A pazdicsi toronyba egy uj harangra, (>00 koronát. 3., A pazdicsi egyház főpénztárában kezelendő alapítványra 600 koronát, melynek kamatai évről-évre a lelkésznek adandók — a hagyományozó halála napjának évfordulóján, — mint személyi járandóság — azaz ajándék. —