Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Frenyó Lajos. Egységes vallásoktatás a középiskolában

zadba való, mely akkor megfelelt, ma azonban már nem, hiszen akkor elég volt, ha az iskola a formát adta, ma azonban a vallásos érzelmek keltése, ébrentartása is jobbára az iskola feladata. Ezért szükséges a reform s ez adja meg ennek az irányát. A vallásoktatásnak leg}~en határozott elve, legyen az valláserkölcsi nevelés. Elv pedig csak úgy lesz benne, ha előbb a célt állapítjuk meg, a mely nem lehet más mint vallásos nevelés de úgy, hogy minden fokozaton befejezett formában keresztyén egyéniséget neveljen az iskola sajátos jellegének megfelelő alakban. Ebből folyik, hogy a vallásoktatás legyen az egész vonalon egyöntetű, egységes, legyen az elemi és középiskolában is önmagában befejezett egész, önálló. Az elemi főleg tételesen nyújtsa azt, a mit minden evangelikus keresztyénnek okvetlenül ismernie és vallania kell, utóbbi adja az értelem fokához képest a vallásos erkölcsi élet műveltségét, a mellett legyen az elemi iskolai vallásoktatás az az alap, a melyre a középiskolai épit. Eddig nem volt úgy s ez érdeklődéshiányt okozott. Legyen a vallásoktatás egyöntetű, legyen a középiskolai vallásoktatás tekintettel a népiskola tananyagára, akkor a középiskolai vallásoktatás is egyöntetű lesz, melynél az ismeret nem cél, hanem eszköz. A cél keresztyén jellem nevelése. Igazat kell adnunk szerzőnek az utóbbiakban is, mert a családi életből —• mint sajnosan tapasztajuk — kivesző félben van a vallásos nevelés, azt pedig más mint az iskola nem pótolhatja. S ki tagadhatná, hogy a vallásoktatásnak minden fokon keresztyén egyéniséget kell nevelni ; épen azért kell a vallásoktatásnak egységesnek lennie, mert a cél minden fokon egy. Az pedig az iskola természetéből folyik, hog}

T az elemi tételesen nyújtsa azt, amit minden keresztyénnek hinni és vallania kell, ellenben a középiskola a valiasos erkölcsi élet műveltségét adja, mi mellett az elemi iskolai vallásoktatás az alap leg}"en, melyre a középiskola épit, a középiskola pedig legyen tekintettel a népiskola tananyagára. Csak igy lehet a középiskolai vallásoktatás egyöntetű, az ismeret pedig benne eszköz, nem cél, mert a cél a keresztyén jellem nevelése. A vallásoktatás elvének megállapitása után az eszközök alkalmazásának elvét állapitja meg a szerző. Az eszközök alkalmazásának hetyes paedagogiai elvét szerinte az nyújtja, hogy a vallás az ember lelki életének örök ténye s történeti valóság, minélfogva a valláserkölcsi nevelésnél a psychologico-historikns elemet kell felvenni s alkalmazni. ,,A vallásoktatás egyik fő paedagogiai elve tehát csak az lehet, mely a szellemileg fejlődő egyénben minden fokon finom érzékkel tekintetbe veszi a természetes vallásos érzelmek, fogékonyságok psychologiai állapotát s abba mint talajba hullatja a szentirásba foglalt isteni kijelentésnek mindig csak ama magját, a mit az illető talaj gyümölcsösé tud érlelni", mondja szerző. Hogy a vallás az ember lelki életének örök tén}

Te s történeti valóság, ki tagadhatná ? Az első mellett saját magunk, a második mellett a történelem tanúskodik. A mi pedig a többieket illeti, való, hogy az ember szellemileg fejlődő, különösen a gyermek és ifjú s hogy fejlődésének fokozatai vannak, melveknek felismeréséhez finom érzék kell épúgy mint ahhoz, hogy az emberben vannak természetes, veleszületett vallásos érzelmek és fogékonyságok, a melyeknek lélektani állapotát kell tekintetbe venni. De finom érzék kell ahhoz is, hogy az,ember felismerje, minő talajhoz milyen mag való, vagyis Pál apostollal szólva, mikor és kit kell tejnek italával. kit pedig kemény eledellel táplálni. A fenti elvből következik a második, a mely szerint a vallásoktatásnak a szellemi fejlődés már ismert törvényeit kell tekintetbe venni, a mit az az igazság is bizonyit, hog}' a paedagogia nem egyéb mint alkalmazott psychologia. Helyes szerzőnek az az állitása is, hogy az egyes főbb vonásokban rendkivüli gyors menetben önmagában átéli azokat a főbb életfokokat, a melyeken az eg\

Tetemes emberiség évezredeken át keresztülment", valamint az is, hogy ,,a nevelésnek első rangú feladata, hogy .... az egyest szellemi fej-