Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - Az alapítványok összevont kezeléséről

tessék el, vagy liogy annak egy fillérje se helyeztessék el ingatlanba, kijelelheti azon pénzintézeteket, azon értékpapírokat, melyekbe alapítványa állandóan elhelyezendő (Zsedényi, Szimnnyák Antal.) — Kimondom további nézetemet arra is, hogy mondassék ki elvben, hogy az alapítványoknak lehetőleg 50%-a ingatlanba és különösen földbirtokba helyeztessék el. / Tagadhatatlan, hogy az ingatlanokba fektetett tőke — ha csak pretium affectionist nem adott érte a könnyelműség — legbiztosabban van elhelyezve, mert mint Böle püspök mondá, midőn megkínálták : földet kíván-e vagy pénzbeli alapokat püspöksége biztosítására, terra manet semper terra, magyarul : a föld a földet nem nyeli el, kivévén ha valaki kicsiny darab földet bír és sokkal nagyobb földnek megszerzésére köti le, mellyel aztán nem bír. De egyházi alapitványainknál a biztonság mellett a jövedelmezőségre is kell tekintenünk, mert a jövedelemnek minden fillérére nélkülözhetetlenül szükségünk van. A földbirtok pedig tapasztalás szerint 'nem épen gazdagon jövedelmező. Biztos kézbe bérbeadva, 3 — 3 V2% jövedelemmel meg kell elégedni. Rendszeresített kiadásaink, a gyülekezetekéi is az alapítványok nagyobb jövedelmezőségére vannak alapítva. Egyes gyülekezetek, melyek kisebb tőkékkel rendelkeznek, még megtehetik, meg is teszik hogy megragadván a kedvező alkalmat földbirtokba helyezik el alapitványaikat (Győr), itt azért, hogy a birtok idegen kézre ne kerüljön, ott azért, hogy a kölcsön adott pénz el ne vesszen, amott azért, hogy néhány év múlva a befektetett tőke nagyobb summában megkerüljön. De az egyhkerület alapitványaival, főkép az egyhkeriileti összes gyülekezeteknek és intézeteknek egy pénztárba összpontosított alapitványaival nem lehet ily üzletbe bele bocsátkozni. Harmadfél—három millió koronának ingatlanba befektetéséről van szó ! Nemzetgazdászati szempontok is ajánlatossá teszik, hogy itt Dunántul, hol a latifundiumok oly terjedelmesek, a majorátusok oly számosak, a kivándorlás oly nagy mérveket öltött, a holt kéznek földbirtoka ne szaporitassék. — Egyébiránt nem új eszme az, hogy földbirtokba adassék egyházi tőkéinknek egy része. Ki van az mondva az E. A. 231 c. pontjában, ki van mondva az idézett egyhkeriileti szabályrendeletben és irott malaszt maradt és írott malaszt is fog maradni ! A kerület a megmondhatója, hogy miért? Bizottságilag megjelelni azon értékpapírokat, melyekben a földbirtokba nem fektethető, a jelzálogra ki nem adható alapítványok elhelyezhetők lennének, nem szükséges, meg van az mondva a E. A. 231 §. c. pontjában, hogy oly közértékpapirokban gyümölcsöztetendők, melyeknek árvaszerű bizottsága államhatóságilag elismertessék. És meg van mondva ugyan ezen szavakkal a többször emiitett egyhkerületi szabályrendeletben is. Sőt az otyan tőkék biztonságáról is lehetőleg gondoskodva van a gyülekezetek és esperességek számára készített kerületi szabályrendeletben, a mely tőkéket ideiglenesen akarnak vagy kénytelenek takarékpénztárakban gyümölcsöztetni. Mert minden nélkülözhető pénzt nem lehet árveszerü jelzálogra kiadni, vagy az államhatóság által árvaszerü biztosságuaknak elismert közértékpapirokba fektetni, egy része azon tőkéknek a takarékpénztárakba tétetik. Sopronba, Kőszegre nem hozhatja az a tokai, baranyai, somogjá gyülekezet tőkéjét; közelebb kivánja elhel}

Tezni, hogy könnyebben betehesse, kivehesse, a kamatokhoz is könnyebben hozzá férhessen. Melyek ama közhitelű tekarékpénztárak a vidéken, a melyekben közpénzeinket félteni nem kell, azt .alaposabban, mint a kerületi kgyülés, az egyhmegye képes megbírálni s megállapítani. Nag}

7on célszerű tehát az egyhkerületnek azon meglevő szabályrendeleti intézkedése, hogy az egyhmegyei számvevőség és illetve egyhmeg}

rei közgyűlés jeleli meg azon takarékpénztárakat, melyekbe a gyülekezetek tőkéi elhelyezhetők. A tervbe vett kerületi bizottság se volna képes máskép határozni, mint az egyhmegyék véleménye alapján. Végül a „hol az alapítványok elvesztek" — mondja az indítvány — ott azok kamataiból egy bizonyos százalék, például 2% csatoltassék már addig évről-évre a tőkéhez mig az az eredeti nagyságot eléri." Kétség kivül nemes a törekvés, jó az igyekezet, ha a gyülekezet nélkülöz-