Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - Az alapítványok összevont kezeléséről

folytak be, a tőkécskéket se lehet beszedni, már az adóslevelek sincsenek meg, ha ugyan valaha voltak. Nem mostanában volt ezen legujabkori pénzügyi müvelet. Az atyák ették meg az egrest és a fiaknak foguk vásott meg belé. Az a gyülekezet a gyámintézet örökös szegényei közé tartozik. És nem tudom meg lehet-e tartani a jövőben is ezen missiói fontosságú gyülekezet iskoláját. Xo de ez régen volt, (csak hogy azért mégis igaz) akkor volt, mikor még az apákról öröklött szokás szerint történt a számadás : jöttünk-mentünk 100 frt, ettünk-ittunk Í00 frt, pénztári maradék semmi, adósság 200 frt. majd megfizeti az öreg harang, hiszen kerül az alapitványokból ! Mai napság ilyennek már nem szabad előfordulni. Az egyházi törvény kimondja a pénztári kezelésért a szoros szavatosságot, az ellenőrzésre nézve a ros kötelességet. Csak ne engedjük, liogy a törvény irott malaszt maradjon ! Mai napság a gyülekezeteknek évről-évre nyilvános számadást kell tartaniok bizonyes határon belül. Maga ez a nyilvánosság, ha a felügyelő s ennek nem létében a lelkész hivatása magaslatán áll, a legtöbb esetben meg fogja óvni sértetlenül az alapítványokat, az elkallódás veszélyétől, mert gyülekezeteink zöme talán még se áll csupán oly nem bánomféle tagokból, a kik csak a jelennek élnek, a jövővel, fiaikkal nem törődnek, vagy oly önző emberekből, kik csak a maguk hasznát keresik és kiknek a gyülekezeti vagyon Csáky szalmája! Aztán még ott áll résen az egyhmegyei számvevőszék, mely évről-évre felülvizsgálja a gyülekezeti számadásokat, a vagyon mérleget, a leltárt és közben-közben talán helyszíni szemlét is tarthat ha szükséges ! Az egyhmegye a leghivatottabb ellenőrizője a gyülekezeti vagyonkezelésnek, nem csak alkotmányjogi, hanem célszerűségi, gyakorlati szempontokból is. Az egyhmegye sokkal közelebb van a gyülekezetekhez, mint az egyhkerület: még ha — a mit feltenni nem szabad — rövidebb látó volna is, még is könnyebben fedezi fel a lappangó veszélyt, mint a nehezén mozgó kerületi bizottság a távolban. Mikép is képzeli az indítvány azt az új eljárást? AlakitatnéU az egyhmegyei ügyészekből, a kerületi pénzügyi bizottság néhány tagjából egy egyhkerületi bizottság, melynek székhelye valószínűleg a kerület egyik szélén lenne, mert itt laknak a kerületi pénzügyi bizottság tagjai és a mely ,,az alapitványokból engedélyezné kellő biztosíték mellett első sorban azon testületeknek, egyéneknek, a melyek, illetve a kik azon egyhközség területén léteznek és laknak, a melynek területéhez tartozott vagy tartozik az alapítványt tevő, —a mennyiben pedig ily módon nem volna lehetséges az alapítványokat kölcsönképen kiadni, megjeleli a bizottság azon értékpapírokat, a melyekbe az alapítvány elhelyezhető volna, — továbbá kimondatnék azon elv, hogy az alapítványoknak lehetőleg 50°/o ingatlanba és különösen földbirtokba helyeztessék el, végül hol az alapítványok részben elvesztek, ott azok kamataiból egy bizonyos százalék, például 2" • csatoltassék mindaddig évről-évre a tőkéhez, mig ez az eredeti nagyságot eléri." Hát ha valamikor a gyülekezetek tulajdonát képező alapítványoknak a kerületi pénztárnál összpontosított kezelése kimondatnék és keresztül vihető volna, erre a kezelésre nem lehetne más módot, szabályzatot megállapítani, mint a mely egyébként már egyhkerületileg megállapittatotL és az egyházegyetem által megerősíttetve érvényben van — alig egy év óta. Mert sok zavarra, nehézségekre szolgáltatna okot, alkalmat, ha ugyanazon egy pénztárban kezelt tőkét a gyülekezeti vagyon s egyhkerületi vagyon különfélesége szerint, különböző módon, különböző eljárással kezeltetnének. No de az indítvány még csak indítvány, lia kenyértörésre kerülne a dolog, lehet azon még változtatni is. annyival inkább, mert ez a része épen nem képezi az indítvány lényegét. Kiterjeszkedem mindamellett érveléseire. Elsőben szólok ahoz, a misem a kerületi szabályrendeletben nincsen benne világosan és határozottan, sem a szó alatt levő indítványban, de benne van az egyh. Alk. 231 utolsó bekezdésében t. i. hogy alapítványi tőkék elhelyezésénél elsősorban mérvadó kell hogy legyen az alapitóknak határozottan kifejezett rendelkezése. Már pedig az alapító határozottan kikötheti, hogy alapítványának ne 50"'", hanem egész állaga ingatlanban helyez-