Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - Az alapítványok összevont kezeléséről

a legtöbb falusi gyülekezet a kerületben ingyen kezeli alapitványait és saját házi kezelésben egész biztos helyekre ki tudja adni 6 s magasabb száztolira egyeseknek, vagy takarékpénztári betétekre 4—5°/«-ra, kezelési költség levonása nélkül. Az egyházkerületben -- hogy a kerületi jegyzökönyvet szólaltassam meg — ,,a töke forgalomban aggasztó jelenség mutatkozik. A konversió folytán 4 Va" o értékpapirjaink teljes összegükben becseréltettek 4% papirosokra; eddig legjobban jövedelmező magán kölcsöneink 84.120 kor. összeggel apadtak, a tőke szaporulatot magán jelzálogokra elhelyezni nem igen tudjak, a 4% értékpapírok és takarékbetétek gyarapodása 141403 k. összegben jelentkezik. Nem igen nyugtathat meg az a körülmény, hogy magánkötvényeink zömének t. i. a 6%-osoknak (494 kötvény közül 422) értéke csak 28.391 kor.-val apadt, mi tehát csak 567 kor., azaz 2°/o kamat veszteséget jelent, mert a 4

r2—8

n/o kötvényeknek 4

n/o-os tőkékké való devalválódása már most 1558 kor. veszteséget von maga után. Es ez a veszteség egyre növekszik, azért az egyházkerületi közgyűlés felkéri a lelkész, felügyelő és tanitó urakat, hogy a kölcsönkereső hivek figyelmét az egyházkerületi pénztárakra szíveskedjenek terelni ; az egyhkerületi kgyülés megengedi, hogy különösen nagyobb kölcsönök az eddigi 6°/o kamatlábon alul, 5

1 a

0/o-os, sőt megfontolandó esetekben 5%-ra is helyeztessenek el. (1903. jk. 70 p.) Igy a kerül. jk. ily aggasztó jelenségek mellett a tőke állagát, az egyházkerületi pénztárakban az alapitványok tőkéjének oda összpontosítása által még emelni nagyon eltévesztett dolog volna. De önkormányzati tekinteteknél fogva sérelmes is volna! Önkormányzati joga nemcsak az egyetemes egyháznak van (szemben az állammal, a polgári hatalommal), önkormányzati joga van minden egyes egyházközségnek is a törvény korlátai közt (szemben az egyhmegyével, egyhkerülettel, egyház egyetemmel). És ,,mindenik felsőbb egyházi hatóság köteles az alsóbb fokú egyházi hatóság jog- és hatáskörének épségben maradása felett őrködni'', (1. A. 15 §.), nem hogy azt megszorítsa. Évszázados jogszokás szerint az egyházközségek alapitványaikat maguk kezelik, hacsak az alapítók akarata mást nem kötött ki. És az E. A. ezen jogtól nem fosztotta meg azokat, sőt ezen jogukat megerősítette ; csak az ellenőrzési jogot és kötelességet szigorította (E. A. 224 225 226 §§.) Csak szükség esetében biztosithatók az eg}-házi értékek a kezelési jog elvételével is. A szükség esete pedig általánosságban nem, hanem csak esetről-esetre állapitható meg az ellenőrzés szomorú tapasztalatai nyomán. Magában az indítványban is kifejezést nyer — bár leplezetten — az egyhközségnek joga az alapitványainak kezeléséhez. Az indítvány kiveszi az összpontosított kezelés alól ,,a helyhez kötötteket", azaz valamennyit ; mert valamenn}

Ti alapítvány helyhez van kötve. Egy gyülekezet se kezelt, nem is kezelhet oly alapítványt melynek kezelése nem ő reá van bizva, viszont az egyhkerület se vehet el határozatilag egy gyülekezettől sem oly alapitvány kezelését, a mely a gyülekezetre, nem az egyhkerületre van bizva. Az ellenőrzést gyakorolhatja csak és köteles is gyakorolni a legközelebbi felsőbb egyházi hatóság (E. A. 225 §.) azaz a gyülekezetek felett közvetlenül az egyhmegye — nem az egyhkerület. És ha az ellenőrző hatóság pontossan teljesiti ezen kötelességét a gyülekezetek — nem mondva, hogy minden károsodástól — hanem a helyrepótolhatatlan kárvallásokról meg fognak óvatni. Mert a legritkább esetekben sikkadnak el az alapitványok gonoszlelkü vagy gondatlan kezelés miatt, mert ez hamar szemet szúrna, a legtöbb esetben lassan kallódnak el feltűnés nélkül. A gyülekezetek szükségletei — mint minden szükséglet — egyre szaporodnak, az adózási jó szívesség fog}-, a felszaporodó szükségletek fedezésére veszik a pénzt, a hol készen találják az alapítványokból, talán a papiroson kamatra és visszafizetés igérése mellett. Csakhogy a gyülekezetnek egyhamar nincs roszszabb adósa, mint önmaga a gyülekezet ! Tudok oly gyülekezetet is, a mely mg}-en kapott kész alkalmas házat s belsőséget iskolának és ezen felül az épület s belsőség jó karban tartására 2000 forintot. Az alapítványi tőkét aztán kölcsön vették az egyházhivek kamatra .... és a kamatok se