Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - b) Név nélkül vagy álnév alatt - Az egyedül magyarosító egyház

Huszonkettedik évfolyam. i. szám. Orosháza, 1904. május 2-án. Előfizetés dija : Egész évre . 12 kor. Félévre . . . 6 ,. Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. >.©.-=• Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 ., Negyed oldal . 4 ,, Nyolczad oldal 2 „ Az egyedül magyarosító egyház. Ismerjük, értjük, megszoktuk s nem is csodálkozunk rajta, sőt bizonyos tanulságul olvassuk, halljuk a testvér ev. ref. egyház azon mind untalan, alkalmas és alkalmatlan helyen hangoztatott dicsekedését, hogy ő egyedül a magyar egyház és e hazában minden más csak német, tót, oláh, szerb stb. egyház. Mégis midőn az ungi ev. ref. egyházmegye érdemes főgondnokának, Komjáthy Bélának, ki egyúttal hangadó országgyűlési képviselő is, a nevezett egyházmegye f. évi április hó (». és 7-ik napján Ungváron tartott egyházmegyei: gyűlésében elmondott megnyitó beszédét s különösen annak a következő mondását : „A legmagyarabb s a\ egyedül magyarosító egyház tagjait viszonyítva az ország többi felekezetének tagjaihoz, n

agy terheket viselnek, hogy azt tovább fentartani nem szabad, ha csak nem a^on törekvés érdekében,, mely a magyar faj meggyengítésére irányul" — olvassuk (az egész beszédet közli a „Sárospataki Lapok" f. évi 17. száma) önkénytelenül is az a kérdés tolul ajkunkra s egyúttal pennánkra, hogy az úgynevezett „magyar egyház", mely tagjainak magyar nyelve szerint az unitárius után az országban tényleg a második helyen áll, tulajdonképen hol magyarosit ? Debrecenben, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen vagy Hajdúszoboszlón V Szükség van még itt is a magyarosításra ? No jól állunk akkor a magyarság szempontjából, ha még Debrecenben és Kecskeméten is magyarosítani kell ! Micsoda önfeláldozó munka, elismerést, tiszteletet és támogatást "érdemlő hazafias missió az akkor ahhoz képest, melyet az úgynevezett nem magyar lutheránus egyház végez a legnagyobb számú német, tót, vegyes nyelvű egyházaiban, a nemzetiségi exponált városokban, községekben és vidékeken ! Tisztelt érdemes egyházmegyei főgondnok úr! Pál apostol a Kor. II. 11. r. 30 versében azt mondja : Ha dicsekednem kell az én nyomorúlt elvetett állapotommal dicsekedem ! Nem illő tehát hozzánk egyházi emberekhez, különösen az oly dolgokban, melyekben semmi érdemünk nincs, az öntelt dicsekedés. Majd a mi Istenünk s lia úgy tetszik a magyarok Istene megítél bennünket, hogy a magyar hazaüas missió szempontjából, ki volt közülünk a leghívebb és legbuzgóbb. Ön azonban tisztelt Főgondnok úr ! midőn, mint egyúttal országgyűlési képviselő is, a hazai egyházak felett a niagyarszág szempontjából ily szemlét tart és Ítéletet mond, tartozna az ungi ev. ref. egyházmegye szűk határán túl, továbbra is tekinteni s az a feletti hiu dicsekvés heh

Tett, miben a dicsekvésre semmi ok és érdem nincs — mert hogy Debrecen vagy Kecskemét tiszta magyar, vagy, hogy valaki ilyen vagy olyan nyelvűnek született, csak nem érdem, hanem kötelesség — ha már támogatására nem siet, legalább elismerését nem volna szabad megtagadnia azon egyháztól, mely valóban magyarosit és a hazafias missiót tényleg a legnagyobb lelkesedéssel és önfeláldozással szolgálja. Ehhez azonban első sorban őszinte igaz testvéri szeretet kellene, mely sajnos unottan bizonyos alkalmakkor csak a fehér asztalnál nyilvánul azon szép szavak ismétlésében, hogy az ág. h. ev. és ev. ref. egyházak egy törzsből kifakadt két ág, mely egymásra