Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Eperjes

létezik, a ki az ő szeretetének teljességét a teremtésben nyilvánitotta ki. II. osztály ; Isten mindenható akaratának és szeretetének munkája a megváltásban és megszüntetésben e célból kiválasztott ó- és újszövetségi történetek kapcsán. A Kis Kátéból a második és harmadik hitágazat Luther magyarázatával. Egyházi énekek. Miután a vallásilag fejlődő egyén a történeti kijelentés kapcsán különféle vonatkozásban felismerte azt az egy nagy isteni akaratot, a szeretetet s ebből megismerte magát az Istent s azután felfogta azt is, hogy a világ s az ember Isten kezében van és hogy az egész mindenség ama nagy isteni akaratnak a megvalósulása, ez által lelkileg előkészült annak felismerésére, hogy a mely akarat megteremtette a világot s benne az embert, ez működik az embernek lelki ujjáteremtésében is. Igy ez a vallásfejlődési tény az 1. osztály anyaga után természetszerűleg kijelöli a 11-ik osztályét, a mely e szerint ez lesz : Isten akaratának munkája a bűnbe esett ember ujjáteremtésében a megváltás és megszentelés által. Az ó-szövetségből a bűnbeesés története után oly történetek választandók ki, melyek a bűnnek következményeit elijesztő módon tüntetik fel és olyanok, melyek a bűnből való szabadulási vágyat mutatják. Az új szövetségből pedig Keresztelő János története s Jézus megkisértetése után előadandók a Megváltónak a bűnösök szabadítására vonatkozó cselekedetei (csudái), Jézus szenvedése, halála, feltámadása és mennybemenetele, a Szentlélek kitöltése, a keresztyén anyaszentegyház megalapítása. III. osztály : Az istenfélő ember vallásos élete az ó- és uj szövetség kiválasztott tanítói részeinek ismertetése kapcsán. Ezz^l összefüggésben a hátéj-dik része: az ári imádság Luther magyarázatával. Egyházi énekek. Az I-sö és II-clik osztály v^llástani anyaga megismertet Isten akaratával és a Mindenható szeretetének munkáival. Az isteni szeretet és végtelen kegyelem látása az emberi szívben felébreszti a vallásos érzület tiszta szeretetét, azt a hangulatot, melyben a lélek Istenhez kívánkozik, a miképen kívánkozik a szarvas a folyóvizekre. E lelki ténynek tekintetbe vétele pedagógiai kötelességünkké teszi, hogy a vallásos érzés fejlesztését és ápolását a megkezdett uton tovább munkáljuk. E célból az ó-szövetségből a tanítási anyagba felveendők Jób története, egyes kiválasztott zsoltárok és példabeszédek, az újszövetségből pedig a hegyi beszéd egyes részei és egyes kiválasztott példázatok. Az itt általánosságban megjelölt szentírási helyek a vallásos érzület ápolására ezen a fokon a legalkalmasabbak ; mert ig}- érvényesülhet a vallásoktatás azon helyes és általánosságban elfogadott pedagógiai elve, hogy a bibliából előbb a történeti- s azután már magasabb fokon a didaktikai részeket nyujtsuk. A felvett bibliai részletekkel s az osztály céllal itt is harmonikusan ölelkezik a Káténak eme osztályba felvett része : az Úri imádság, mert a vallásos életnek legkarakterisztikusabb jele, hogy az ember imádkozni tudjon. IV. osztály. Az isteni kijelentés története Izrael népének összefüggő történetében és Jézus életének s tanításának kerekded egészet alkotó előadásában. A Kátéból: a j-ik és ydik rész: a keresztség és az úrvacsora Luther magyarázatával. A káté ismétlése. Egyházi énekek. A fentebb közölt elvek alapján itt nyer befejezést a vallásoktatás eg}

rik része : az isteni kijelentés megmutatása. Ezen a fokon már a tanuló értelmi fejlettségében meg van a, történeti felfogás érzéke, azért e képességet itt fel kell használni, hogy az isteni kijelentés történeti összefüggésben, kerekded formában jusson a serdülő gyermek tudatába. A tárgyalás folyamán a kellő helyeken alkalmas formában ki kell mutatni az ó- és újszövetség között az összefüggést, mint typust és antitypust annak feltüntetése végett, hogy a mi az ó-szövetségben az időbeli viszonyokhoz képest homályosabb, vagy pedig tisztább remény, az az újszövetségben megdicsőült eszményi valóság. Különösen nagy gond és figyelem fordítandó Jézus életének előadására, a mit eddig ily részletesebb és önálló alakban középiskolai vallásoktatásunk nem ismert. A történeti előadással kapcsolatban úgy az ó-, mint az újszövetségből olvastatandók és magyarázandók különösen azok a részek, melyek az alsó három osztályban még nem fordultak elő ; igy az ó-szövetség-