Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Pesti német egyház

es \t évfolyam. [c^szám. Orosháza, 1904. május 26-án. i. EGYHÁZ ISKOLA. Előfizetés dija: Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 „ MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. -«-©.-5­Kiadótulajdonos és szerkesztő: Egy szám ára 24 fill. VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 ., Negyed oldal . 4 Nyolczad oldal 2 ,. Az egyházi reform - törvények 10-dik éve. A házasság a polgári társadalomnak, az államnak alapja. Ebből következik, hogy az államnak joga és tiszte a házasfelek élet­viszonyait törvény által szabályozni ; mert dacára annak, hogy a házasságnak magasz­tos erkölcsi feladata is van, t. i. az emberi nem fentartása, a kölcsönös segélyezés és tőkéletesbülés, azért mégis a házasság köl­csönös jogok és kötelességek forrása is, me­lyek azon szerződésen alapulnak, melynél fogva az egyik házastárs a másiknak átszol­gáltatja magát. Az állam feladata, hogy a házasságot egyenlő alapokra fektesse ; szem előtt tart­ván az államnak célját és érdekét, ne pedig egyik vagy másik egyház dogmatikus elveit. Ezen feladatot iparkodott a magyar ország­gyűlés megoldani akkor, a midőn a házas­sági jogról szóló 1894. évi XXXI. t. cikket megalkotta, melynek 123-ik a házassá­got polgári tisztviselő előtt megkötni ren­deli. Ezen intézkedés a Szentirással -- hi­tünk ezen egyedüli forrásával — nem ellen­kezik, mert a Szent-írásban sehol sem ta­lálunk parancsot arra, hogy a házasságot pap előtt kell megkötni. A monogamia alap­elvén nyugvó zsidó házasság átment a ke­resztyénségbe is, és a keresztyén vallás ál­tal megdicsőíttetvén, elvben felbontathatat­lannak mondatott ki (Lásd Máté 5, 32, 19, 9. Márk 10, 11 — 12. Lukács Hí, 18.) és sym­boluma lett azon viszon}'nak, mely Krisztus, a mennyei vőlegény és az egyház : földi mennyasszonya közt létezik. (Lásd II. Korinth. 12, 2. Éphez. 22, 24.) Dacára annak a há­zasság már a keresztyénség őskorában az Egyház körébe vonatott, de lényegéhez papi áldás feltétlenül szükséges nem volt. A kö­zépkorban a házasságból szentség lett. még pedig Máté 19, 5—6 és Éphez. 5, 32 alap­ján. Az idézett szentírási helyek azonban csak a házasság nagyfontossága mellett bi­zonyítanak, mely mint mély átható viszony könnyen fel nem bontható s a házasfelek közti benső viszony egyszermincl mintaképül állíttatik fel a Megváltó és az Egyház szö­vetségére nézve. Hivatkoznak arra is, hogy Jézus a kánai mennyegzőn jelen volt, de ez csak annyit bizonyít, hogy a keresztyén em­ber részt vehet a lakodalom örömeiben, de nem a farizeusok vendégségén, melyektől az Üdvözítő is távol tartotta magát. A refor­mátorok nézete szerint a házasság Istentől veszi eredetét, a házasság szabályainak tehát a kijelentéssel kell egybehangzaniok, (Lásd I. Mózes 2, 18.) a kötés módja azonban a pol­gári törvények keretébe tartozik, az egyház szolgája csak áldást kér a megkötött frigyre. Igy vallja ezt az ágostai hitvallás 16-ik cikke és az 1566. évi helvét hitvallás 29-ik cikke. Magyarországon a lelkész mint az állam képviselője Kálmán király óta szerepelt. En­nek törvénykön}'ve a 15-ik fejezetben ezeket mondja : „Minden házassági kötés, az egy­ház szine előtt, pap jelenlétében s alkalmas tanuk előtt, az eljegyzés valami jegyével és mindkét félnek beleegyezésével történjék. 4' Ezen évszázadokon át dívott jogrendet te­hát az 1894. évi XXXI. t. cikk megváltoz­tatta. Hogy sem a kereszténység alaptanait, sem a protestáns egyház elveit ezzel meg nem sértette, de hogy a nép vérébe átszi­várgott szokásjogot mintegy forradalomszerü-

Next

/
Thumbnails
Contents