Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Pesti német egyház

es \t évfolyam. [c^szám. Orosháza, 1904. május 26-án. i. EGYHÁZ ISKOLA. Előfizetés dija: Egész évre . . 12 kor. Félévre ... 6 ,, Negyedévre . . 3 „ MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. -«-©.-5Kiadótulajdonos és szerkesztő: Egy szám ára 24 fill. VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija: Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal ... 8 ., Negyed oldal . 4 Nyolczad oldal 2 ,. Az egyházi reform - törvények 10-dik éve. A házasság a polgári társadalomnak, az államnak alapja. Ebből következik, hogy az államnak joga és tiszte a házasfelek életviszonyait törvény által szabályozni ; mert dacára annak, hogy a házasságnak magasztos erkölcsi feladata is van, t. i. az emberi nem fentartása, a kölcsönös segélyezés és tőkéletesbülés, azért mégis a házasság kölcsönös jogok és kötelességek forrása is, melyek azon szerződésen alapulnak, melynél fogva az egyik házastárs a másiknak átszolgáltatja magát. Az állam feladata, hogy a házasságot egyenlő alapokra fektesse ; szem előtt tartván az államnak célját és érdekét, ne pedig egyik vagy másik egyház dogmatikus elveit. Ezen feladatot iparkodott a magyar országgyűlés megoldani akkor, a midőn a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. t. cikket megalkotta, melynek 123-ik a házasságot polgári tisztviselő előtt megkötni rendeli. Ezen intézkedés a Szentirással -- hitünk ezen egyedüli forrásával — nem ellenkezik, mert a Szent-írásban sehol sem találunk parancsot arra, hogy a házasságot pap előtt kell megkötni. A monogamia alapelvén nyugvó zsidó házasság átment a keresztyénségbe is, és a keresztyén vallás által megdicsőíttetvén, elvben felbontathatatlannak mondatott ki (Lásd Máté 5, 32, 19, 9. Márk 10, 11 — 12. Lukács Hí, 18.) és symboluma lett azon viszon}'nak, mely Krisztus, a mennyei vőlegény és az egyház : földi mennyasszonya közt létezik. (Lásd II. Korinth. 12, 2. Éphez. 22, 24.) Dacára annak a házasság már a keresztyénség őskorában az Egyház körébe vonatott, de lényegéhez papi áldás feltétlenül szükséges nem volt. A középkorban a házasságból szentség lett. még pedig Máté 19, 5—6 és Éphez. 5, 32 alapján. Az idézett szentírási helyek azonban csak a házasság nagyfontossága mellett bizonyítanak, mely mint mély átható viszony könnyen fel nem bontható s a házasfelek közti benső viszony egyszermincl mintaképül állíttatik fel a Megváltó és az Egyház szövetségére nézve. Hivatkoznak arra is, hogy Jézus a kánai mennyegzőn jelen volt, de ez csak annyit bizonyít, hogy a keresztyén ember részt vehet a lakodalom örömeiben, de nem a farizeusok vendégségén, melyektől az Üdvözítő is távol tartotta magát. A reformátorok nézete szerint a házasság Istentől veszi eredetét, a házasság szabályainak tehát a kijelentéssel kell egybehangzaniok, (Lásd I. Mózes 2, 18.) a kötés módja azonban a polgári törvények keretébe tartozik, az egyház szolgája csak áldást kér a megkötött frigyre. Igy vallja ezt az ágostai hitvallás 16-ik cikke és az 1566. évi helvét hitvallás 29-ik cikke. Magyarországon a lelkész mint az állam képviselője Kálmán király óta szerepelt. Ennek törvénykön}'ve a 15-ik fejezetben ezeket mondja : „Minden házassági kötés, az egyház szine előtt, pap jelenlétében s alkalmas tanuk előtt, az eljegyzés valami jegyével és mindkét félnek beleegyezésével történjék.

4' Ezen évszázadokon át dívott jogrendet tehát az 1894. évi XXXI. t. cikk megváltoztatta. Hogy sem a kereszténység alaptanait, sem a protestáns egyház elveit ezzel meg nem sértette, de hogy a nép vérébe átszivárgott szokásjogot mintegy forradalomszerü-