Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Hornyánszky Aladár. Pukánszky Béla

mód, a melylyel az igazságot megszerezni törekszik. A legfőbb, jó hogy elérhesse valaki, a legerősebb fáradságot .követeli. A legönzetlenebb odaadást, a legszívósabb kitartást, a a legfinomabb lelkiismeretességet. Pukánszkynál-mind e qualitásokban nincs hiány. Vonzalma csak egy tárgyat ismer. ,,Élete értékét és legfőbb örömét," „élethivatását és boldogságát" azon szak művelésében látja, a melyre ,,Isten kegyelméből és egyházunk megtisztelő választása alapján'" kirendeltetett

1) Ez az a „magasztos feladat

1', amelynek kizárólag élni kiván. A világ nem gyakorol rá csábító hatást, titkos vágy nem vonzza jobbra és balra, idegen körökbe, ma pénzért, holnap hírnévért vagy kétes értékű dicséretért. Szigorúan concentrálja minden erejét oly földnek megmunkálására, mely telve kavicsosai, bozóttal és bogáncskóróval és csak kevés gabonával, a verejték méltó jutalmával. Semminemű hivatalt nem akar viselni és nem akar vállalni, az ő hivatala egyes egyedül kathedrája és csendes dolgozó szobája. Itt munkálkodik visszavonultan. A fáradság, amit muiikamezejébe fektet, egyformán kitartó és egyformán intensiv. Egyenletes, mint a sikság folyamának tova hömpölygése. Nincs benne semmi ötletszerű, kapkodó, kiszámíthatatlan, hirtelen gyorsulás és ép oly hirtelen ellankadás. Az igazság kutatójának nyugodtsága és higgadtsága uralkodik rajta és nem az aranyásók izgatott és kapzsi türelmetlensége. Amit kezébe vesz, azt százszor is megforgatja. Minden apró részlet érdekli, mint az egésznek egyik darabja. Felületesség ép oly kevéssé létezik számára, mint sietség és elhamarkodás. Az anyag lassú digestio útján válik húsává és vérévé.

2) A minutiosus akribia, a szigorú pontosság szinte a túlzásig megy nála. A becsület és tisztesség kérdésének tekinti azt, a mit pedig nem lehet elég szigorúan venni. Az élet sok mindenféle botlása megbocsátható, de ki saját könnyelműsége által vét az igazság élés vallásos alázattal keresik azt." Pakánszky irataiban ritkán találhatók ilyen tartalmú excursiók. 0 nem predicálta elveit, hanem átélte azokat. ') Az ó-testámentomi exegesis feladatáról 10 ós 11. oldal. 2) Egyik könyvének (Kirel, The Books of Chronicles 7 eldal) margójára a következőket jegvzi fel : Ne menj tovább a világért sem, mig az egyes szakaszokkal minden tekintetben tisztába nem jöttél. A fél munka mitsem ér, új és ujabb ismétlést és idő vesztegetést vou maga után. len, az ne számitson kiméletre és elnézésre. Munkájában különös segitségére jő világosés erős gondolkozása és rendszerető képessége, Nem tűri a homályt és bizonytalanságot. Soha sem tud addig megnyugodni, mig az anyagot teljesen nem systhematizálja és annak kellő fermât és ismeretei körében teljes összefüggést nem tud adni.

1) Amit ir

r amit mond, abban senki se fog egy zavaros mondatot, egy kétes értelmű kijelentést találni. A gondolatmenet ép oly átlátszó, mint a milyen szabatosak az egyes kifejezések. Mondhatni egyoldalúan a gondolkozás embere. Ez az ő központi szerve, a sziv, a melyből a vér szétárad és a melybe a vér ismét visszafut, mely az egész organismust összetartja és folj'tonosan táplálékkal látja el. Csak azt nevezi a magáénak, a mit eszével feldolgozott, megemésztett, lelki világának egy részévé tett. Érteni kivánja a dolgokat és cselekedeteket, jelenségeket és érzelmeket a hideg okoskodással a számitó értelemmel. Az érzésnek vizsgálódásai közben semmi vag)- nagyon is kevés szerepe van. A mód, amelylyel a megértéshez jut. felette egyszerű és világos. Eljárása tiszta számolási müvelet, összeadás és kivonás. Leméri az argumentumokat, szembehelyezi velők az ellenargumentumokat, levonja a consequentiát és kész az eredmén}

T. A ruha, amelyben gondolatait útra bocsátja, ugj^anily egyszerű és keresetlen. Hiányzik rajta minden ékités, sallang, disz, felesleges pipere, mi sokszor csak arra szolgál, hogy eltakarja a benső ürességet. Nála hiába keres vaalki ügyes fordulatokat, meglepő képeket, rhetorikaí flosculusokat, poétikus ömlengéseket. 0 gondolkozik és nem érzeleg és nem tetszeleg. A hit komolysága, a hivatás iuánti lelkesedés, a nagy felelősség tudat, az őszinte és nyilt gondolkozás szükségszerűen alázatosakká teszi az embereket. Érzik, hogy ők magok semmik, csak az igazság bir értékkel, amelynek ők hordozói. Pukánszky vég') Hátrahagyott. kéziratai,között van egy töredék. „Jegyzetek, reflexiók, élmények, tapasztalatok'* címmel. Itt ezek olvashatók : A sok olvasás következtében nem ér reá az ember az olvasottat megemészteni, sajátosan feldolgozni es magát saját gondolatainak kifejezésében gyakorolni. Viszont a ki sokat ir, könnyen üressé, selejtessé, felületessé válik. A tudásnak lényeges része mindkettő : az előző kutatások eredményének ismerete és azoknak önálló, sajátos feldolgozása, megitélése s ezen feldolgozás és Ítélet világos és szabatos kifejezése.