Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Választástól vagy biktatástól kezdve veendő-e rendes lelkészi minősítés

(A porosz kormány úgylátszik hasonló alattvalókra akar szert tenni, jegyzi meg forrásunk, hasonló okok hasonló következményekkel járván. A jezsuiták és Mária-kongregátiók már megvannak hozzá). Kant és a Vatikán. Már liirt adtunk arról, hogy a pápa mily élesen itélte el Kant bölcseletét, mint a természetfölöttinek és a vallásnak ellenségét és hogy az inquisitió és az Index kantnak akatholicizmusban található hiveivel behatóan foglalkozik. Ezekkel egy úton halad a pápának február 6-án kiadott breveje, mely felszólitja a bölcsészet összes tanárait arra, hogy soha se térjenek el aquinói Tamás tanaitól. (Ugyan hol marad hát az a „reformpápa", a kinek dicséneket zengtek Bécsben és Berlinben is, no meg idehaza is, daczára annak, hogy az a bizonyos „vető" oly érzékenyen érintette Rampolla Ili veit?) A% egyházi éneket is „reformálni" akarja az új pápa ; tóbbek között oly formán, hogy abból a népnyelvet teljesen kiküszöböli, valamint eltiltja a női hangokat a karénekben. (Az egyik Róma internationális jellegét és törekvéseit bizonyítja egy újabb adattal, a másik meg talán azt is mutatja, hogy a nő római felfogás szerint — minden Mária-kultus dacára — csak alsóbbrendű teremtmény. A kastraták zenéje ellenben dívik ma is. Ez nem szorul ,,

reformera.) X.Pius különben teljesen elődjének nyomdokain halad. Ennek legtalálóbb bizonyitékaaz,hogy máris jubilál. A szeplőtlen fogantatás dogmatizálásának 50-ik évfordulója alkalmából kiirt jubileum Róma városa számára február 20-ától junius 2-ig tart, Olaszország többi része és a külföld számára három hónapig. A pápának egy másik rendelete a püspökjelöltek kiválasztását az inquisitióra bizza. A rendelet szerint különösen beható figyelem torditandó a jelöltek igazhitűségére. Minden résztvevőnek a legszigorúbb hallgatás tétetik kötelességévé — exkommunikatió terhe alatt. A pápának ez a rendelete _ a melyet különben a klerikális sajtó nem részesített kellő és megérdemelt figyelemben — szintén fontos adatul szolgál arra, hogy a Vatikánban minden egyebet inkább akarnak, mint „reformot", sőt ellenkezőleg az egész klérust még inkább jezsuita szellemben akarják vezetni. A jezsuita-generális a bíróság előtt. A római polgári bíróság múlt év dec. havában elnapolta azt a tárgyalást, a melynek főalakjai a jezsuita főnök és Spadoni hírlapíró. Az eset előzményei a következők : Az 1898-ik év végén, a midőn az u. n. „amerikanismus" az amerikai kath. egyház szakadásával fenyegetett, Sp. azt az ajánlatot tette a jezsuita főnöknek, hogy egy polemikus irányú lap alapításával hárítsák el a fenyegető vészt. A lap „II vero cattolica americano" címmel meg isindúlt és sok ezernyi példányban küldetett Amerikába. A fenyegető schisma szerencsés elhárítása után és miután Ireland püspök (a mozgalom lelke) ,,laudabiliter se subjecit" — következett a dolog anyagi része. A jezsuitatőnök nem akart fizetni, Sp. pedig azt állítván, hogy Észak-Amerikának a pápaság alatti megmaradása egyedül neki köszönhető — követelt. Utóbb a fennt nevezett biróság elé került az ügy olyformán, hogy Sp. 20.000 frankot és a mellékkiadások megtérítését követelte. Most a jezsuitafőnök már elismeri azt (amit eddig nem tett) hogy tárgyalt Spadonival az u. n. amerikanismus' elleni küzdelemről. Utóbbi ügyvédjei elvben tehát megnvertnek tartják a pert. Spadoni pedig most már 200.000 frankot követel a Vatikánnak és az északamerikai szigorú katholikus irány hírlapírói támogatásáért. Kíváncsian várjuk az érdekes per befejezését. Csalhatatlanság. X. Pius revideálta összes elődjeinek katalógusát, és a pápák számát 261-ről 258-ra szállította le. A protestáns történettudás már régen megcselekedte ezt. Utóbb a kath. történetírás is. (F. X. Funk.) Legfeljebb 260-ra tehető a pápák száma. Nem zárkózhatott el tehát a Vatikán sem annak beismerése elől, hogy Cletus és Anacletus „pápák-' identikusak (amennyiben u. i. Anacletus pápa egyáltalában létezett — a mi nem bizonyos — úgy római püspök volt ó-ker. értelemben, de nem „pápa"), épúgy törülték II. Donus nevét (aki soha sem létezett). A többi „törült" pápa a pornokratia idejéből valók, a mikor a hírhedt Marozia adományozta a pápai trónt. Van ennek a dolognak dogmatikai oldala is. A csalhatatlanság tana u. i. azon a feltevésen alapul, hogy Péter apostoltól kezdve a ,,pápák" szakadatlan sora biztosítva van egészen a jelenkorig. De mi lesz akkor, ha ezt a feltevést maga a Vatikán mint tarthatatlant megdönti. — Ügy hírlik, hogy ennél az alkalomnál a pápa súlyt helyezett arra, hogy a történeti igazságnak mindig megadassék a kellő tisztelet, még akkor is, ha a dogmával ellenkezik. Helyes ! Akkor hát vegyék elő mindenekelőtt a Konstantin adományát és pseudo-Isidort ! — A komikum erejével hat az olvasóra tudni azt, hogy ez az igazságérzet éppen akkor vett erőt a kúrián, a midőn a róm. egyház nemcsak az Indexxel, hanem magával az inquisitióval felel pl. Loisy abbá valóban tudományos kutatásaira ! Örökség hajhás\ás. A mult év október havában egy párisi asszumptionista zárdában meghalt egy chileni nővér (Maria de laLuz). Vagyonát, melyet 30—10 millióra becsülnek (chileni bányák) a rend egy megbizotjának hagyományozta (R. tlosselin váltóügynök). Miután azonban a nyilvánosság nagyon kezdett érdeklődni a dolog iránt G. lemondott az örökségről. A biróság most keresi azt a 15—16 millióit, a melyet a nővér 8 évi zárdai tartózkodása alkalmával húzott, valamint okát annak is. hogy miért nem hivott a főnöknő a beteg apácához orvost és miért nem jelentette gyanús