Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Flórián Károly dr. Vallásfelekezetünk iskolai szükséglete és a „Vélemény”

Huszonkettedik évfolyaiFÍ 15. szám. Orosháza, 1904. április 14-én, EVAHe. EGYHÁZ ES ISKOLA. Előfizetés dija: Egész évre . . 12 kor. Félévre . . 6 „ Negyedévre • - 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: Felelős szerkesztő: VERES JÓZSEF. HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija : Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal . . • 8 ., Negyed oldal . 4 ,, Nyolczad oldal 2 „ Vallásfelekezetünk iskolai szükségletei és a „Vélemény. ' — .-vdalék az 1848: XX. t.-c. végrehajtásához. — irta: Dr. Flórián Károly eperjesi jogakadémiai tanár. A kiküldött vegyes bizottság már régen megszerkesztette a „Véleményt" az 1848 évi XX. t.-c. végrehajtásáról. Sőt már küldöttségileg át is adták azt a miniszterelnöknek. Az egyházi lapok és a „Magyar Szó" is közölte volt a memorandum szövegét, mel}

Tet Iii telesnek fogadhatnak el. mert hiszen rektifikáció a bizottság részéről nem történt. Volt tehát időnk bőven áttanulmányozni a „Vélemény-"t és vizsgálat tárgyává tenni az ebben a kérdésben elhangzott kormánynyilatkozatokat. És miről kellett meggyőződnünk ? Arról, a mit már a. memorangum első olvasásakor sejtettünk, de a mit hinni nem akarunk; -u-ról, hogy iskolák, főleg pedig a főiskola,' anyagi / ly^etenek rendeléséről a „Véleményt egyáltalában nem szól. Valóban csodálkozva kell megállannnk az előtt a tény előtt, hogy „a vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei közálladalmi fedezésének" kérdésében alkotott memorandum az összes iskolai szükségek felett —úgyszólván — napirendre tér, De menjünk csak sorjában? Az ág. hitv. ev, egyháznak kétségkivül vannak iskolái. Ebben a tekintetben talán kétségben hagyhat a „Vélemény'', de biztos választ ad az Alkotmány, melynek 100. §-a szerint „az ágostai hitv. egyház nevelő- és tanintézetei: a) a népnevelő és oktató intézetek ; b) a középiskolák c) a főiskolák. Következéskép vannak eg3'házunkuak iskolai szükségletei is, melyek az 1848 : XX. -t.-c. S §-a szerint közálladalmi költségek által fedezendők. Az iskolai szükséglet mértékére nézve pedig ismét az Alkotmány ad felvilágosítást, melynek 195 §. szerint „a tanerők évi díjazása, a megfelelő állású állami tanerők díjazásával fokozatosan lehetőleg egyenlővé teendőé'' A „Vélemény" kijelenti, hogy csak azt kivánja, hogy az egyházi és iskolai szükségleteknek az a része fedeztessék az állampénztárból, a melyet saját egyházunk híveinek, egyházi és iskolai adóval való túlterhelése nélkül fedezni nem tudunk. Ennek az elvnek a következetes keresztülvitele azt hozta volna magával, hogy a „Vélemény" az államtól követelje azokat a költségeket is, melyek összes iskoláinknak állami színvonalra való emeléséhez szükségesek. Lássuk már mostan, mit tartalmaz evvel szemben a memorandum. A népnevelő és oktató intézetekre nézve a bevezetésben felemliti a „Vélemény" az 1875 XXXII. t.-cikket, mely a népoktatási nyilvános tanintézetek és n}álvános kisdedóvó intézetek tanitóinak és nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szól ; nemkülönben az ezt módosító 1891. évi XLIII. t. cikket-és az 1893 XXVI. t. cikket, mely a tanitók fizetésének rendezéséről intézkedik. A középiskolákra nézve a „Vélemény" az 1848 évi XX t.-c. részbeni végrehajtásaként kiemeli az 1883 : XXX. t.-c. melytyel középiskoláink államsegélyt kaptak és az 1894. évi XXVII. t.-c. mely állami nyugdijat biztosított nekik. Mindkét csoportba tartozó iskolákra nézve a „Vélemény" II. részében, mellékesen egy