Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Flórián Károly dr. Vallásfelekezetünk iskolai szükséglete és a „Vélemény”

közbevetett mondat alakjában ,,kiemeli" (?) hogy a hazai két protestáns egyház által fentartott elemi és középiskolákban alkalma­zott tanitók és tanárok mostani fizetése a folyamatban lévő fizetésrendezés alkalmával a velők egyenlő képesitésü állami tanitók és tanárok törvényhozásilag megállapitandó fi­zetésével egyenlő lesz ( ?i c0> illetőleg a fize­tési különbözet, mely a két protestáns egy­ház tanerőinek mostani fizetése és az állami tanerők törvényhozásilag megállapítandó fi­zetése között mutatkozik : országos törvény által autonómiánk sérelme nélkül biztosítta­tik, s mint rendes hivatali fizetés állami se­gélyből fedeztetik. Álljunk meg itt egy pillanatra. Az 1848 : XX. t.-c. 3. §. az egyházak egyházi és isko­lai szükségleteiről szól. Tehát világos, hogy a kettőt legalább is egyenrangúnak tekinti. Ámbár könnyű lenne beigazolni, hogy az ál­lam szempontjából az iskolai szükségletek sok­kal fontosabb mint az eg} Tház összes többi szükségletei. És mégis azt látjuk, hogy a memorandum ezeknek — az összes többi ós itt 7 fejezetben tárgyalt, egyházi szükségle­tekkel egyenrangú — iskolai szükségletek kérdésének még csak külön fejezetet sem szen­tel. hanem úgy per tangentem intézi el, akár mintha arról volna szó, hogy Hanusfalván (Sárosmegyében) a közös temetőt a róm. ka­tholikus plébános saját egyháza részére fog­lalta el. Egyébként pedig azt látjuk, hogy úgy az elemi mint a középiskolákat teljesen ma­gukra hagyja a memorandum. Ha tudnak több államsegélyt kieszközölni az eddigi ala­pon, hát jó. Ha nem — úgy is jó ! Holott > pedig e helyütt a „Vélemény 1"-nek hangsú­lyoznia és ünnepélyes formában kinyilatkoz­tatnia kellett volna azt, hogy az 1848 XX. t.-c. végrehajtásáról nem is lehet szó anélkül, hogy az állam által már segélyezett iskolák államsegélye — az eddigi alapon — föl ne emeltessék és a tanerők dotációja az állami al­kalmazottak fizetésének mérvében meg ne álla­pi ttassék. A teljesség kedveért meg kell jegyez­nünk azt, hogy a 6-ik fejezetben a kulturá­lis és humanitárius célokra kért összeg kife­jezetten a tanítóképzés és nőnevelés céljaira is szolgál. A jogakadémiák kifejezést az egész „Vé­lemény £--ben csak egyszer találjuk, pedig Al­kotmányunk 222 §-a értelmében ,,a jog- és ál­lamtudományi főiskola támogatandó." Eg} 7et­lenegyszer is csak azért fordul elő, mert a „Vélemény" megállapitja, hogy az 1884 : XXVII. t.-c. a jogakadémiák tanárainak is biztosit állami nyugdijat. Ha azonban ez a „Vélemény" saját szavai szerint is az 1848 évi XX. t.-c. részbeni végrehajtása, akkor alig érthető az, hogy az 1848. évi XX. t.-c. vég­rehajtásánál szóló véleménynek mégis egyet­len egy további szava sincsen a dologhoz es még csak a sorok közt sem követeli sehol a jogakadémiák fedezetlenül maradt iskolai szük­ségleteinek fedezését. Mert hogy ilyenek vannak, arról meg­győz bennünket egy pillantás, melyet az 1904 évi I. t. cikkbe, jogakademiánk tanárainak fizetésére és az alkotmány 195. §-ára vetünk. Jogakadémiánk rendes tanárait 2800 k. fizetéssel látja el, a mi-^paár az állami jog­akadémiai tanárok 4000 k. régi és 4800 k. mostani kezdő fizetésével szemben is rendki­vül csekély. De nézzük a további alakulást Az ág. h. ev. egyhíz jogakaderr.iáján Az államnál Különbség fizetés korp. fizetés korp. Különbség korona kor korona korona korona 1— 5 év. 2800 4800 — 2000 5 —20 2800 — 5400 400 3000 10 -15 2800 5400 809 3400 15 —20 2800 — 5400 1200 3800 20 -25 2800 5400 1600 4200 25 — 30 2800 5400 2000 4600 Ezek a számok beszélnek ! Vagyis amíg az állam jogakadémiai tanára 30 évi szolgálat után 7400 koronával megy n3 Tugdijba, addig egyházunk hasonló minőségben szolgáló tan­íérfia 28'00 koronával kénytelen megelégedni, holott az állami főgimnáziumi tanár is ha­sonló esetben 5000 korona nyugdijat élvez. Ebben a tekintetben még azok a főgim­náziumaink is jobb helyzetben vannak, a hol a 3600 k. fizetés rendszeresítve nincsen, mert ott is közel 4200 koronával mennek nyugdijba professzoraink 30 évi szolgálat után.

Next

/
Thumbnails
Contents