Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - V. Könyvek, folyóiratok stb. ismertetése - Hörck József. Cura-pastoralis

előtt, kik azután biztosabban jönnek az órákra, annál inkább, mert egyik tanulótársuk jegyzi a mulasztásokat. Itt a calechizáló után vagy pedig a 84-ik lapon hol a belniisszióról van szó, határozottan kiemelendő az ifjúság között az olvasó körök, vagy egyesületek megalakítása vallásos irányzattal. Ha valahol, úgy itt áll: kié az ifjúság, azé a jövő. Azon fiatal ember, ki 6—10 évig épületes iratokat olvas, valláserkölcsi előadásokat hall, vagy maga is tart, összhangzatos énekeket gyakorol; — az jövőre is megmarad ezen kerékvágásban, melyben a hasznosat a kellemessel összekötötte és melyben mindég jól érezte magát. Ignoti nulla cupido ! A papi ruházatnál a 31. lapon még felveendő volna a birétom — barett — hivatalos fuuctióknál és a íélmagas tisztességes kalap, nem hivatalos megjelenéseknél, miután most e tekintetben oly visszatetsző és nagy a különféleség, hogy minden egyes pap külön-külön kalapban, vagy sapkában jelenik meg, hivatalos és nem hivatalos alkalmakkor. A kereszlelésnél kifejtett fogalmakkal nein értek mindenütt egyet a szerzővel. Ugyanis a 35. lapon a lapon a kejesztelendokről szólván a többek között a vegyes házasságból származó gyermeket is megkeresztelendőnek tartja, „ha azt a szülők kiváuják és megkeresztelés végett az ev. lelkészhez küldik." Itt okvetlenül még pótolni kell az utasítást ezen paszussal, „lia a gyermekek a fénálló törvény szerint evangélikusok,'- mert a törvényszerinti katholikus gyermek megkeresztelése által mitsein nyer, miután 18 évig mindég katholikus marad és az ily gyermeket megkeresztelő leikész sok kellemetlenségbe jöhet. A confirmátiónál — 37. lap — még megtoldanám az útmutatást e szép szokás tekintetbe vételével, hogy a conlirmálandók művésziesen kiállított bizonyítványt kapjanak, mely berámázva nemcsak szobadíszt, hanem kedves emléket is képezzen. A szent biblia, vagy az új testámentom, valamint egy coníirmatiós emlékkönyvnek beszerzése talán az egyházi\ pénztár segítségével is, — szintén tartozzék a fontos, az egész életre kiható cselekmény diszéhez, áldásához.*) Az egyházi esketésekkel szemben még valami utasítás felveendő volna azon esetekben, ha a lelkész híveinek egybekelését csak a városháza fekete táblájáról olvashatja le, miután senki sem rendelt nála sem egyházi kihirdetést, sem esketést; mely esetek még gyakrabban fognak előfordulni akkor, midőn a felek keresztleveleinkre már nem szorulnak. Nagyon helyesen kiemeli e tárgynál a 40-ik lapon a szerző : „a mi a házasfelek esketésének módját illeti, a megváltozott viszonyok között is megfelelnek az alkalom céljának és természeté- I *) Németben ily conlirmátiós emlékkönyvek száma igen íj agy. Magyarban is megjelent mint a Luthertársaság kiadványa Pnulik szerkesztése mellett ily könyv a contirmándusok- számára, melyet íigyeleinbeu tartanunk kell. nek." Ne legyünk császáriabbak a császárnál. A törvény- szabad kezet enged nekünk az esketésnél, használjuk mint eddigelé az esketési beszédet, az eskü formát, imát, áldást és a menyasszony felavatását. Még az a lelkipásztor, is ki mélyen gyökerezik Jézus szellemében és ki összes ténykedésében Pál intését zászlójára kitűzte: Korinth. 1, 19—23... „Az erőtleneknek lettem úgy mint erőtlen, hogy az erőtleneket megnyerném : mindeneknek minden lettem, hogy mindenestől fogva valakiket megnyernék. Ezt pedig mivelem az Evangyeliomért, hogy az Evangyeliomban a hallgatókkal egybe részem legyen," — még az a lelkész is a megbeszélt cura pastoralisbaa becses tanácsadót és útmutatót találand, mely Ariadné fonalként a bizonytalanságból és sötétségből kivezetni fogja a biztos útra, a kitűzött cél telé. A mi a cura pastorálist általában illeti, úgy látszik minden kerület külön-külön műben akarja azt szabályozni. Ezen törekvéssel szemben én ma is fenntartom nézetemet, hogy minden szétforgáltság elkerülésével célszerűbb volna, ha az egyházegyetem a kiadott cura pastoralis féle müvekből egy egységes kiadványt alkotna, mely minden lelkész és minden kerület részére mérvadó lenne. Mert a kerületek külön kiadványainál könnyen megtörténhetnék, hogy az egyöntetűség hiányozni fog és a mi egy kerületben ajánltatik, másban hallgatással mellőztetni vagy talán eltiltatni fog. Az egyetem kiadványa egy kívánatos kapocs volna, mely az összes lelkészek ténykedését szabályozza, egy és ugyan azon úton indítja a közös cél felé. Weber Samu. A primadonna estélye. Egyik színházunk bűbájos primadonnájánál bizalmas estély volt a napokban ; talán tizen vagy tizenketten voltak együtt, a háziasszony fiatal szép barátnői, néhány mágnás, köztük egy főispán, pár kép viselő és két író. A vendégművésznek egyike a közönség ízléséről kezdett beszélni, melyet nem lehet megtéveszteni, mig az egyéni izlés gyakran téved, a legkényesebb ízlésű emberek is hihetetlenül elvétik néha a sulykot. A primadonna erre igy szólt: Szeretném tudni ki milyennek gondolja azt a bizonyos -ízlést? A kérdés nyomában hosszabb eszmecsere indult, mindenki aki szóhoz jutott, el akarta mondani az erre vonatkozó véleményét. Végre megszólalt a főispán, „Hát ha valaki igazi kényes izlést akar tanulmányozni — szólt mosolyogva, íigyelje meg a közönség magatartását akár a művészetekkel ákár az irodalommal szemben. Kezdetben mindenki megelégedett a deklamáczióval s az egyszerű díszletekkel. Később a szavaláshoz jött az ének; a fényes kiállítás, pompás jelmezek, de ma már tánc is kell és igy megy ez az irodalomban is. A lapok kezdetben irtak politikárol és közöl-