Evangélikus Egyház és Iskola 1904.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Famler. Néhány észrevétel Mohácsi L. „Züllött viszonyok” c. cikkéhez

Ezek — s azt egész objektivitással mondhatjuk — az Alföld közigazgatási, közgazdasági, társadalmi, szociális viszonyaiban keresendők s az itteni faji, osztály és pártérdekek szüleményei. Közigazgatási és közgazdasági viszonyaink és bajaink megvitatása nem lapunk keretébe való, azért ezek további fejtegetésétől elállunk — különben is politikai napilapjaink elég hiven ecsetelik napról-napra. Nézzük tehát a társadalmat : Az Alföld társadalma és köznépe most a ,,

Sturm und Drang" korszakát éli minden megállapodás nélkül, a kiforratlanul kavargó eszmék zavaros forgataga ez, tele fonáksággal. A közerkölcsök sülyedtek, a társadalmi érintkezés módja nem igaz, hiányzik az egyszerűség és őszinteség, heiyébe pedig jött a hazugság. A nép elégedetlen a mai viszonyokkal, haragszik a sorsra, a kormányra, a közberendezésekre, szóval mindenre és mindenkire, mert várakozásaiban és reményeiben csalatkozott. A szegényt a gazdagtól tátongó űr választja el ; hiába irunk, prédikálunk, az ür nem lesz kisebb, hanem nagyobb. Nincs ember a társadalomban, a ki a néppel komolyan foglalkozna s érdekeit megvédené. Az értelmiség és a nép között érzelem és törekvés tekintetében a távolság mind nagyobb és nagyobb mérveket ölt. A nép érzi, hogy az urak nem szeretik, sőt azt hiszi, hogy kizsákmányolják, nem bizik senkiben, még papjában sem, a ki eddig minden időben, jó és rosz napokban legőszintébb tanácsadója és szószólója volt. Szomorú de való ! alföldi népünk nagyrésze most más tanácsadókra hallgat. Népámitók, néplázitók járják be a vidéket, ezek konkolyt hintenek a buza közzé ; a hatóságok és közbirtokosság elleni gyűlöletet keltik fel a szegény nép szivében s fokozzák ezt sok helyen a lázadás és anarchia határáig és amidőn a világi hatóságokkal végeztek, neki esnek a vallásnak : gúnyolják a Krisztusban vetett hitet, szidalmazzák az egyházat, gyanúsítják a papokat : ,,Irtsátok a krisztusi hitet, zárjátok be a templomokat, hallgattassátok el a harangokat, tiltsátok ki az iskolából a vallást" stb. Ez a népnépámitók sibboletje és evangéliuma. Ne csodálkozzunk tehát, ha ily lázitások következtében a szellemek megháborodnak, a vad erők neki feszülnek, hogy bilincseiket szétrobbantsák, s a nép féktelen szenvedélye felzúdul, akár a háborgó tenger hullámja. S minthogy ezen felbőszült elem a világi hatóságokkal kikötni nem bír, vagy nem mer ; igy tehát gyűlöletének szabad folyást engedve, neki ront az egyházaknak. Szenvedünk mindn5

Tájan, valláskülömbség nélkül ; a legtöbbet mi protestánsok, mert autonómiánk a legtágabb keretben mozog. S miután eg}

rházunkban minden hatalom az egyházközségből ered, módunkban van az egyházi közgyűléseken, az évi költségvetések tárgyalásánál, választásoknál stb. a vagyontalanok lázongását a mindenrendü és fajú vagyonosok ellen szemlélni, — sok helyen az valódi : Bellum omnium contra omnes. A mit a jobb modu osztály jót tervez, annak ellenkezőjét indítványozza most a szegénység s miután többségben van meg is szavazza. Sok helyen felügyelő, kurátor, egyháztanács szemenszedett szegényekből áll : Győztünk ! mienk a többség, az erő és hatalom ! Nincs tehát mit csodálnunk ha a vagyonosabb osztály, mely a közterhek oroszlánrészét viseli sértődve vonul vissza ; ittott az egyházi járulékot megtagadja, szakadárokká válik, vagy pedig az egyházpolitikai törvények eminens vívmányának a felekezetnélküliségnek karjaiba veti magát. Ezek a mai kor és beteg társadalom specialis jelenségei, melyek mint az elemi csapások feltartóztathatlauul zúdulnak reánk; mely oly egyházakra is, a hol a pap magasztos hivatásának tudatában van és valódi lelkipásztori char is mával működik hivei közt. Állítsad meg a hegyről zuhanó lavinát; Állj elibe, ember fia, a halálthozó rohanó ellennek, kiálts feléje : Álljatok meg, ti édes barátim, hallgassatok csak rám, az ötödik parancsolatról kívánok hozzátok beszélni — — elgázolnak, letipornak. Ez egy átfutó, időleges baj. Adja az Ur hogy mentől előbb térjen meg, és szálljon magába a fanatizált nép.