Evangélikus Egyház és Iskola 1904.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - a) Névvel - Famler. Néhány észrevétel Mohácsi L. „Züllött viszonyok” c. cikkéhez
Huszonkettedik évfoly 10. szám. Orosháza, 1904. március 10-én. Előfizetés dija : Egész évre . 12 kor. Félévre . . • 6 „ Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 24 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. Felelős szerkesztő : HAJTS BÁLINT. Hirdetés dija : Egész oldal . . 16 kor. Fél oldal . . . 8 ., Negyed oldal • 4 V Nyolczad oldal 2 „ Egynehány észrevétel Mohácsi L. testvérünk „Züllött viszonyok" cimű cikkéhez. Nagyon szomorú és leverő dologról számol be nekünk Mohácsi L. tiszttársunk e becses lap T-ik számában megjelent „züllött vis^onyok ' cimű cikkében. Ezeu adatok legnagyobb része evang. egyházunk ,,egyik leggazdagabb egyházkerületének alföldi gyülekezetéről szólanak." Könnyű eltalálni melyik kerületet érti cikkírónk, hisz az Alföldön egy-két egyházat kivéve csak a bányakerületnek vannak gyülekezetei. Mohácsi testvérünk igen eleven és hü színekben ecseteli az alföldi egyh. viszonyokat. Elősorolja a misera contribuens plebs nyakasságát, mely sok esetben inkább vallását hagyja ott sem hogy egyházi adóját fizetné. Kérdi : miért lesznek szakadárokká a hivek ? Miért csonkítják a hiváuyokat ? Miért vonakodnak papot választani ? stb, stb. Ismételve hangoztatja a cikkíró, hogy e bajok miatt rékriminálni senkit sem kiván, de a végén mégis oda konkludál hogy ,,a kura pasztorális gyakorlása — ez hiányzik nagyon sokunkban" és — ,,ez az oka a sok züllésnek indult, jobb sorsra érdemes egyház sorvadásának." Megengedem jó és megbízható forrásból merítette Mohácsi testvérünk az alföldi viszonyokra vonatkozó adatainak egy részét. Tény az, hogy az Alföld társadalma és népe nagyrésze beteg, és pedig nagy beteg ; mely betegség nagy intenzivitással az egyházi éleire is kihat. De lássuk csak mindenekelőtt, hogy miben rejlik ez a betegség ? Ha valamely 7 beteghez orvost hívnak, annak első teendője a betegség megállapítása lesz ; az orvos e célból a beteg testét és lelkét vizsgálni és tanulmány Tozni fogja, lesi üterét, lélegzetét, hőmérsékét ; ezen tünetekből megállapítja a diagnózist. Mi lelkészek hivatásunknál fogva orvosok vagyunk, a nép lelki orvosai, hisz az Úr reánk lehelé szent lelkét. Vizsgáljuk meg tehát és tegyük tanulmányozás tárgyává népünk lelkét, valamint az okokat is, melyek e tüneménynek kútforrásai s azt hiszem nem kell sokáig kutatnunk, hamar rátalálunk e betegség nemére s könnyen állapithatjuk meg a diagnózist. Napjainkban ezernyi-ezer ember forditot hátat istenországának, sot tagadja Isten lélét. A vallás és biblia helyét a politika és a hírlapok foglalták el ; a világi ügyek, kenyérkereset, állás és hivatás érdekek az emberi erőket annyira lekötik, hogy alig marad idejök és érzékük Isten országára gondolni ; az emberi öntudat annyira fokozódott, hogy azt hiszi, miszerint Isten segedelmét s az üdvösséget immár nélkülözheti s a mai kor realizmusa oly materialisztikus életnézetet teremtett, mely az egydiáz léte és "céljával homlokegyenest ellenkezik. Az élő Istentől való elszakadás, ez az a megbocsáthatlan biíti és haldiátok, mely népünket sorvasztja s egyházától elidegeníti ! No de ezt a jelenséget nem lehet alföldi specialitásnak tekinteni : ez közös baj, mely mindkét vidéket egyformán gyötri, a felföldet ugy mint az Alföldet, csakhogy e jelenség ez időszerint az Alföldön mind fokozottab mértékben lép fel. Lássuk továbbá ezen bajok indító okait :
