Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Név nélkül: - Az 1848-i XX. t.-cz.

"az édes pihenés a nemzeti költészet geniusának karjai között: mindez őt is arra csábíthatta volna, hogy a szószéken várja a lélek sugallatát. Nem tettel Tanú rá beszédeinek most megjelent III-ik kötete. Es hála Isten 1 hogy nem tette. Csakis igy lehettünk mi szép lelkének és nagy elméjének •örökösei. Gyóryt birálni merészség volna részemről. A ki ót ismeri szépirodalmi műveiből, az ediig szétszórtan, majd pedig az újabban összegyűjtve megjelent beszédeiből, az úgy is tudja, hogy a harmadik kötet se lehet más, mint szép, nemes, lelkesítő, hiterősitő. A tőle megszokott egyszerűség, világosság, melegség és közvetlenség jellemzi ezt a kötetet is, telve szép képekkel és találó hasonlatokkal. Dispositiói nem meglepők, de a szövegből folyók, átlátszók és jól alkalmazottak. Egyik-másik beszé' den meglátszik ugyan a lázas munka, hiányzik a gondos kéz utolsó simítása, de akkor ezek a beszédek nem is sajtó alá készültek s mindez belső becsükből nem von le semmit. A gyűjteményben van 32 beszéd és két káté magyarázat A tárgyak, melyeket feldolgoz, változatosak ós érdekesek. Az ev. egyházunkban szokásos perikopa rendszerrel — nagyon helyesen — nem szakit, de nem zárkózik el attól sem, hogy szükség esetén szabadon választott textusokat dolgozzon fel. Ilyen van a jelen gyűjteményben 8. A többi evangeliumi ós epistolai perikopák között oszlik meg. Egyházi irodalmunkban a gyűjtemény megjelenése ismét nagy nyereséget jelent. S most Te hozzád is egy szót, öreg barátom 1 ki ezt a kötetet sajtó alá rendezéd. Ifjúságodat folytonos munkában töltötted el s nevedet ev. egyházunk történetének lapjaira úgy is, mint lelkész, úgy is. mint esperes, úgy is, mint a „Lelkészi tár" szerkesztője, feljegyezted. S most íme, agg korodban, a mikor mások nyugalomra vágyakoznak Te szorgalmas bányászként kutatod a porhalmaz alá rejtett kincseket, hogy azokat nap világra hozd lelkünk gyönyörködtetésére, egyházi irodalmunk gazdagítására. Áldjon meg érte a jó Isten ! H. À világtörténetben egy kor van, a melyet magyar királyok után neveznek : ez Mária Terézia és József császár kora, a felvilágosult anszolutizmus Európa keleti határán, a szép ós hatalmas Habsburg-leány és fia, a felvilágosult modern császár után. Józsefre Francziaország volt azon államok közül, a melyeket beutazott, a legnagyobb hatással. Széchenyi István megírta, hogy az oly roppant mű, mint a déli csatorna, XIV. Lajos hatalmának alkotása, méltán keltette a császárban azt a gondolatot, hogy csak a korlátlan • uralkodói hatalom munkálhat igazán a népek javára. — Nagy Fridrik népszerűségét akkor már csak csökkentette. terhes gazdasági politikája és fukarsága. Mint Mária Terézia irta, a népek istenitik' sohasem láttak ily népszerű császárt. Legjobban egyszerűsége lepi meg őket, egyszerű ruhája. magaviselete, komolysága. Az egész világ ismerte nevét ós erényeit s midőn anyja meghalt, feléje fordult mindenkinek szeme. Az öreg porosz király azt irta egy levélben: „Mária Terézia meg halt, a dolgok új rendje következik." Erről a korról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjeleni; 175. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal a kötet irója is Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes fólbőrkötósben 16 korona; füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Budapest, VIII., Üllői-út 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés útján, havi részletfizetésre is. „Keresztyén Népbarát" naptárunk ez évi I. évfolyamából lelkészeknek, tanitóknak s theológu3oknak, a mennyiben óhajtják, szívesen bocsátunk rendelkezésükre mutatványkópen egy-egy ingyen példányt. Az érdekeltek ide vonatkozó szán • dékuk kifejezését, 10 filléres levélbélyeg melléke lésével legyenek szívesek mielőbb hozzánk juttatni Karczag, 1903 február 1-én. A „Magyar Biblia és Evangyólio mi Irat Terjesztő Társaság" alap kezelősége. (Karczag, IX. 2227 ) Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. „Mit kiván a magyar kálvinizmus a zsinattól? 1. Kívánja, hogy rendezze az egyházi adózást. A mostani egyházi adónak az a fő hibája, hogy túlnyomólag személyi adó lévén reudkivül aránytalan és roppant igazságtalan. Az egyházi törvényhozásra az a nagy feladat vár, hogy a tú: terhelésen bizonyos mérsékelt személyi adó meg tartása mellett a vagyonaránylagos adó behozatalával segítsen. Es mivel a gyülekezetek adókivetési jogát teljesen központi adókivetéssel fölcserélni sem nem tanácsos, sem nem autonom protestáns eljárás: a zsinatnak azt a módot kell kitalálni, hogy a számban és erőben fogyatékos gyülekezeteket erősítse meg, részint az erósebb gyülekezetek erő fölöslegével, részint az országtól as, 1848: XX. t.-ez. alapján jogosan követelhető állatni segítséggel. 2. Kivánja az egyházi tisztviselők anyagi helyzetének javítását. Lelkész, tanár és tanító a magyar kálvinista egyházban, egyes kivételektől eltekintve, a kongrua rendezése után is rendkívül silány ellátásban részesül. Papságunk fizetése csekélyebb, mint akármelyik rendezett keresztyén egyház papságáé és aránytalanul szegényesebb, mint a külföldi prot papoké. E mellett nincs az elaggott és munkaképtelen lelkészeknek nyugdíjintézetük és rendkívül gyarló a lelkészi özvegyek és árvák ellátása. Ez a szegényes anyagi helyzet