Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Név nélkül: - Az 1848-i XX. t.-cz.

sggasztólag szállítja, rohamosan súlyeszti a lellészi pályára lépők szellemi színvonalát. A református tanárok és tanitók anyagi helyzete is kedvezőtlenebb, mint a hasonló állású állami tisztviselőké. Az összeülendő zsinatra e tekintetben is nagyon tontos teendők várnak. Törvényhozásiig meg tellene szabnia a lelkészi, a tanári és tanítói fizetések olyan minimumát, hogy abból az egyházi tisztviselők tisztességesen megélhessenek. A papi kongruát legalább 2400, a tanítóit legalább 3200 koronára kell emelni, a gyülekezeteket e fizetések megadására kötelezni, s a hol ezeket a fizetéseket túlterhelés nélkül az egyházak nem ké pesek előállítani, ott a közegyházi és állami erővel fizetés kiegészítést adni. Gondoljuk meg, hogy az egyházi élet súlypontja a „belső emberek" minőségén fordul meg. Jól szituált lelkes papság és buzgó tanítóság biztosan előre viszi az egyház valláserkölcsi életét; nyomorgó, elkedvetlenült, csalódott lelkek csak rontják, sorvasztják azt. 3. Kivánja a feltűnőbb egyházszervezet hibák kijavítását. Az egyház alkotmánya élő szervezet, a melyen idők folyamán hibás képződmények támad hatnak, a melyek az egyházi élet erejét gyengítik s az ép szervek működését zavarják. Két feltűnőbb szervezet hibát kellene a közelebbi zsinatnak kijavítani Egyik : a túl nagy gyülekezeteknek több parokhiára osztása; másik az egyházmegyék és az egyházkerületek arányosabb beosztása. 4. Kivánja a református nevelés fejlesztését. Nép- és középiskoláinkban, tanitó és lelkész nevelő intézeteinkben még mindig nem elég erős és belterjes, nem eléggé hatályos az evangyéliumí keresztyén szellem, a protestáns közszellem. Nőnevelés ügyünkkel még csak a kezdet kezdetén vagyunk, noha el kell ismerni, hogy viszonylag e tekintetben is nagy az utóbbi évek iparkodása és előmenetele. Egyháztársadalmi nevelésünk, az ifjúság, a nők, a nép, a műveltek egyházi nevelése is kezdetleges még nálunk ; az egyesületi és ható« sági evangelizáló tevékenység bizony még szervezetlen és kezdetleges, noha legutóbb a belmissziói mozgalmak révén ebből a szempontból is sok jó történt. 5. Kivánja a teljes viszonosság és tökéletes jogegyenlőség megvalósítását a hazai egyházak között az 1848. évi XX. t ez 2. és 3. § a értelműében. Egyházunk méltósága, elvitathatlan törvényes joga, iiyomasztó anyagi érdeke egyaránt követelik, hogy vezető embereink, zsinati képviselőink megembereljék magukat s a törvényben kimondott egyenlőségi ós viszonossági jogokat végre-valahára valóra váltsák. Ez nemcsak elsőrendű protestáns érdek, hanem a nemzet életébe vágó nemzeti posztulatum, a magyar faj megerősítésének nagy politikai feladata és halaszthatatlan követelménye. Legutolsó számnak „Irodalom" rovatában közöltük az „Evang. homiletikai folyóirat" — előfizetési felhívását. Ugyanezen ügyben vettük még a következőket: Értesités az „Evang. homiletikai folyóirat" érdekében. Tisztelettel értesítem az evang. szónoklati folyóirat ügye iránt érdeklődőket, hogy — mivel az ezen folyóirat nyilvános ságra jutott és evang. egyházunk számos jeles fia által melegen üdvözölt eszméjének elejtését közegyházunkra nézve most már súlyos erkölcsi veszteségnek tekinteném s igy arra, hogy a jelentkezett előfizetők igen-igen csekély száma miatt annak gyakorlati megvalósításától visszalépjek, most már csak nagyon nehezen tudnám magam elhatározni, — több kartársam óhajára az előfizetésre való jelentkezés, illetve az előfizetési összeg beküldésé» nek határidejét meghosszabbítom, azt f évi február hó 20-áig terjesztem ki. — Ha azt kellene tapasztalnom, hogy a lap megjelentetéséhez szükséges előfizetők száma ez idő alatt se telnék be, — akkor azoknak, a kik az előfizetési dijat eleve beküldötték, — azt f. hó végéig visszaküldöm. Nyíregyházán, 1903. február hó 2-án. Geduly Henrik ev. lelkész. Czékus István püspök „Confirmatióí tanítás" című könyvecskéje 8-ik kiadásban jelent meg. Kapható özv. Czékus Istvánnénál ós A lex y Albert ev. egyházi pénztárosnál Grömör-Rozsnyótu Ára 40 fillér. 10 példány után egy ingyen példány jár. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap. (Ai egyházi adóreform kérdéshez:) „Az egyházi adózásban válaszszuk külön azokat a közszükségleteket, a melyek tisztán helyiek s igy egyházközségiek, az egyetemes egyháziaktól. Az előbbiek maradjanak jövőre is az egyes helyi egyházközség gondoskodása alatt; az utóbbiakról pedig az egyetemes egyház minden tagjára kivetett adó útján s az e célra már felhasználható egyéb források, javak és segélyek igénybevételével, maga az egyetemes egyház gondoskodjék. Ilyen egyetemes egyházi érdek a lelkészi az igehirdetésről való gondoskodás, az egyházi közkormányzat ós némi részben a felekezeti népoktatás. Ellenben egyházközségi helyi szükségletek: a népoktatás nagyobb részében, a helyi igazgatás, szegényügy stb. Minthogy a helyi szükségletek aránylag csekély terhet képeznek: az egyházközségek ezekről a nélkül is tudnának gondoskodni, hogy autonómiájuk bántalmat szenvedne. Az egyetemes egyházi szükségletekre pedig, az e célra kivetett adó elégtelen lévén, az állami segély sokkal megnyugtatóbb formában volna igénybe vehető, mint p. o. a kongruánál, vagy a felekezeti nép- és középis* kóláknál jelenben történik."