Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Pukánszky

vacsora; a hol elégnek bizonyult a csendes mise, 'liera volt szükség a hangosra; a hol átlényegült kenyeret ettek, ott nem volt szükség az átlényegült borra. Ilyen háztartással megfizethetlen szabadságra és ajándékokra tett szert az egyház. 3. A legkisebb elvével a legügyesebben kapcsolta össze az egyház a legfinomabbat és legdurvább a t. Senki sem tudott oly alázatossan hízelegni és könyörögni, mint veszély idején vagy együgyűekkel szemben a pápák ; hol Peter beszélt általuk, hol meg a legszívélyesebb atya ; de senki sem lehetett nyíltabb és erósebb, gorombább és keinenyebb, sem szóban sem tettben, mint ők — szükség esetén. EÄ a szent despotismus apai móltósággal feldíszítve, nagyobb eredményeket volt kepes felmutatni, mint haszontalan politikai intrikák azon üres udvariassága, melynek senki hitelt nem ad. A pápa tudta, hogy mit akar ós hogyan követeljen engedelmességet. 4. A római politikai művészet, a polgári társadalom egyetlen egy tárgyával sem foglalkozott előszeretettel, mert önmagáért ós önmagának élt, mindent felhasznált, a mi szolgálatára lehetett és kész volt mindannak megsemmisítésére, a mi neki ellenszegült, mert csak önmagára volt gondja. 5 Ecólból a római államhatalom (mert lényegében az volt) mindentszolgálatába fogadott, a mi hasznára lehetett: háború és kard, láng ós börtön, hazugúl kigondolt iratok, hamis eskü (pl. kettévágott hostiára) inquisitionális bíró ságok és interdiktumok, szégjen és ínség, földi boldogtalanság és örök kárhozat — mind szolgálatában állt. Hogy valamely országot uralkodója ellen fellázítson, az üdvösség minden eszközét el vehette attól. Péter kulcsaival rendelkezett az egyház Isten és ember — parancsolatok nép- ós emberjogok felett. 6. És..,, férfit vagy aggastyánt szemeltek ki. A római szék érdeke folytonos volt; a tapasztalt aggastyánt oda állították, hogy a gyermekek — neve legyen. Szerfelett érdekes és tanulságos mind az, a mit Herder mond, a mikor a hierarchiának azon hatásáról beszól, me lyet Európára gyakorolt. Szívesen elismeri mind azt a jót, a mit a hierarchia a szegények és szűkölködők, földmivelés és kereskedelem, művészet és tudomány érdekében tett, mert hiszen: „a keresztyénség természete szerint bármilyen alakban jó gyümölcsöt terem." De felveti a kérdést: Ha mind ez a jó a római püspök nélkül is megtörténhetett volna, mi hát az a haszon, a mit°az ő lelki uralma Európának hozott?!* Herder a következőkkel felel: 1. Sok pogány nép megtérítései De hogyan térittettek meg?! Gyakran tűzzel, karddal és irtó háborúkkal. Ne mondja senki, hogy Róma ilyeneket nem rendezett 10 engedélyezte azokat, élvezte gyümölcseit es ha tehette, utánozta az ilyeneket. Igy alapíttattak királyságok, a melyeket a pápa felavatott, sót később Krisztus keresztje mint a gyilkolás jele hordoztatott az összes földrészekbe. 2. A hierarchiának tulajdonítják azt az érdemet, hogy Európa népeit egy keresztyén köztársasággá egyesitette. Ker. köztársaságnak Európa csak a hitetlenekkel szemben mutatkozott és ott is vajmi ritkán — előnyére és dicsőségére; mert a keresztes hadjáratok még az epikus költő szemében is alig lehetnek dicsőséges tettek. 3 A hierarchia dicsőségére felhozták, hogy a fejedelmek és nemesek despotizmusával szemben áldásos ellenhatalo mnak bizonyult és az also rendet felsegítette. Ez önmagán igaz, de csak nagy korlátozással állhat meg .... Ennek háznak (sváb királyi) a vére letagadhatatlanul terheli Rómát. Micsoda iszonyatos magasság: a keresztyénség legelsőbb birájának lenni és uralkodni az összes európai királyok ós országok feletti VII. Gergely — bizonyára nem közönséges ember — 111. Ince, VIII. Bonifác — ennek beszédes tanúi. 4 ... egyetlen egy bencésnek sem képezte főcélját a földmivelés, hanem csak a szerzetesi áhítat Megszűnt dolgozni, mihelyt dolgoznia nem volt szabad ; ós szerze m

'é n y e i k n é k minő óriási összegei vándorol tak Rómába vagy oda, a hova e 1 t ű n n i ö k nem lett volna szabadi — VII. Gergelyt nem bántották beteg apácák szerelmi sóhajtásai, a rendek tagjainak titkos utai, a papok néma és hangos bűnei, az általuk megrontott házasságok, a holt kéz összegyűjtött javai, az elkülönített (papi) rend hiúsága és dölyfe és semmi mindezekből származó eltévelyedés, — de a történelem könyvében az ezekből származó következmények nyilvánvalók. 5. Azért „szent naplopók búcsújárásai n

w sem talál dicsérni valót 6. A latin nyelv mindé neket egyesítő köteleke is számos csomót mutat. Az ország nyelvével egyúttal a nemzeti jellem ós öntudat egy nagy része is veszendőbe ment stb. stb. - Végül — miután bevallja Herder, hogy nem szívesen vetette mindezt papírra és igazságot szolgáltat a hierarchia több intézményének, a melyek mint a hagyomány durva takarója" - arra voltak hivatva, hogy a barbárok támadásaival szemben megőriz-