Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Pukánszky

tudta, hogy nincs a ruttkai leány egy házban lutheránus, ki tótul ne értene, tudván azt, hogy az ellenpártot (a magyarokat) nem a vallássosság, hanem egyedül politikai demonstrác i ó vezeti, még ó m a g a is a démon strálók segítségére ment, s felajánlotta a havonként egyszer tartandó magyar istentiszteletet I Erről referál „Bohuznány" (Isten előtt ismert,) ez történt Turccban I Igazán, panaszra méltó ok 1 De mit is gondolnak azok a jó Turóciak ? Először azt, hogy a kálvinisták nem evangélikusok, (de egyezségre léphetnek az evangélikusokkal.) Hiszen sok helyen együtt vannak a templomban, egy gyülekezetet képeznek. S aztán azt gondolják a jó íuróciak, hogy az a 30 evang. nem kívánhatja jogosan a saját anyanyelvű istentiszteletét? De az igazságnak győznie kellett. Annak a 30 evang. és nem tudom hány kálvinistának, igenis joga volt ép úgy kivánni a magyar nyelvű isten tiszteletet, mint a tót nyelvű hivők kívánják a tótot, à németek a németet. S ezen kívánságot teljesíteni a papnak erkölcsi kötelessége volt, és Ko lies e k lelkész urat csak elismerés illeti meg Hogy pedig ez oly nehéz küzdelemmel sikerült csak, az a túróci tótoknak szégyen. Az idegen vallásúak segítsége az ó igazsagérzetük mellett tanúskodik. Sajnos, hogy Magyarországon, magyar 'emberek nek ily keserű küzdelmek árán lehet hozzájutni jogukhoz; (8ajnosabb, hogy egyházi téren igy dühöng a „nyelvkérdés ;" a legsajnosabb pedig az, hogy épen evangelikus egyházunkra nehezedik az ilyen áldatlan versengésnek átka a legsúlyosabban. Mind ez talán az evangélium nagyobb dicsőségére történik ? És hozzá még Túróéban I Mi úgy hiszszük, hogy elismerés illeti azokat, a kik épen Tú rócban is hangsúlyozták és érvényre emelték a magyar nyelv jogát ) Emlékünnepély. A theol. akadémia kegyeletes ünnepet ült a napokban. Négy esztendő előtt elhúnyt nagyérdemű tanárának — Pukánszky Bélának — emlékét újította meg s közadakozásból állított sirkövet avatott fel az emlékezők s tisztelők kegyeletes kis seregének részvételével. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött az akadémia dísztermében a theologusok énekével. Dr. M a s z n y i k Endre theol. akad. igazgató, az emlékbizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket s rövid pár szóval utalt az alkalom jelentőségére. Melegen szólt Pukánszky egyéniségéról, a ki földi keresztviselés közben megtartotta a mennyei koronát. Utána Hornyánszk y Aladár theol. akad. tanár, Pukánszky tanítványa és utódja olvasta fel szigorú szakszerű emlékbeszedét. Az emlékbeszéd részletesen foglal, kozott a régi theologiai oktatás rajzával, a theol. akadémia alapításának jelentőségével ; apróra elbeszélte, hogy készült — Schneller István hatása alatt Pukánszky az ótestamentomi theologia tanszékére; vázolta erőfeszítéseit, tanárait, főkép Schneller és Lagarde hatását, majd pedig elemezte és jellemezte Pukánszky tanári és irodalmi működésót. Az emlékbeszédet az egybegyűlt közönség feszült figyelemmel hallgatta. Dr. Masznyik Endre bemutatta a távol levő Schneller Ist?án ós Löw Fülöp levelét, a kik a kegyeletes ünnepre üdvözletüket küldték. Ujabb ének után a kecskekapui temetőbe vonultak az egybegyűltek s félkörbe álltak a sir körül. Az ifjúság megint énekbe fogott s elhangzásakor Kovács Sándor a tanítványok ós bárátok megbízottja átadta az emléket, a melyet Steltzer Ede felügyelő az ef. egyház gondviselésébe fogadott. „A mint 25 óv előtt kebelébe fogadta s táplálta a tanuló ifjút, — úgy hű őre s ápolója lesz most hamvainak." B á t z Vilmos a theol. ifjúság nevében mondott néhány meleg szót. Az ünnepségen a theol akad. tanári kara s a theol ifjúságon kivül jelenvoltak a boldogult gyermekei s rokonai, Marian József és neje, továbbá Dr. Dobrovits Mátyás, tb. theol. akad. tanár, az emlékbizottság tagja. Az egyház részéről Steltzer Ede felügyelő, Ebner Gusztáv, Schmidt Károly Jenó lelkészek, Hacker Károly esp. másodfelügyeló. Stiegler Sáador, Heim Ká roly, Láng Sándor, Michaelis Vilmos, Dax Gott lieb, Bán Miksa ; a lyceum részéről Markusovszky Sámuel igazgató, Márton Jenó és Dr. Losonczi Lajos tanárok; továbbá Wollmann Elma, az állami tanitónó-képzőintézet s Jónás János, a felső kereskedelmi iskola igazgatója, Balogh Elemér ev. ref. lelkész, Forray Béla, Dingler Sándor reáliskolai tanár, Kertscher Ede bazini, Maschtena József pusztafödémesi lelkész, iíj. Angermayer Károly, Steiner Ármin stb. A síremlék felirata a következő: t Pukánszky Béla theol. akad. tanár 1859—1899, Vita crusis via salutis. Ez emlékét tanítványai ós barátai állították. A sírra ez alkalommal koszorút helyezett a theol. akad. tanári kar, az ifjúság, a család s egy pálmaágat küldött Schneller István. (A kiváló tudós, ember ós tanár, mint kevés más hasonló pályán működő érdemelte meg azt a meleg ós őszinte ragaszkodást, a meiylyel tanártársai ós hallgatói iránta viseltettek. Ha valaki, úgy Pukánszky Béla rászolgált arra, hogy el ne feledjük I)