Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Zsember

neki, s ez szorosabbá teszi még azon kapcsot, mely közte és az egyházmegyei tisztikar között van. — Kedves e megemlékezés, s eine albumot, mely tiszttársai arczképeit foglalja magában úgy ő mint családja ereklye gyanánt fogja tartani. Az ünnepély a főesperes éltetésével végződött. H. L. Egyhangú választás. A tiszavidéki ág h. ev. egyházmegyében az elnökség megújításának alkalmából f. hó 19-én történt meg Nyíregyházán a szavayatok felbontása. A választás eredménye. felelte örvendetes, a mennyiben a régi elnökség kapott új megbízást egyhangúlag az összes egyházközségek részéről. A kedves eredmény megállapítása után a szavazatbontó bizottság sürgönyileg üdvözölte M a t e r n y Lajos debreceni lelkeszi, mint újabban megválasztott főesperest; majd az ujabban megválasztott felügyelő, M e s k ó László nyíregyházi ügyvédnél tisztelgett. Re bene gesta, Májerszky Béla 'helybeli polgármester, egyházközségi felügyelő, mint a szavazatbontó bizottság világi elnökének úri ház-ánál az egész bizottság, élén a régi-új esperességi felügyelővel, tovább folytatta az ülést a fehér asztalnál. More patrio biberu ít magnum áldomás. Ad multos annos 1 Jótétemény. Gróf P á I í f y János v. b. t. tanácsos a Theol. Otthon céljaira 10 öl tüzelő fát ajándékozott, ez alkalommal már ötödizben. E nemes emberbaráti tett magasztalásra nem szorul. Lelkész Választás. A felső és alsó zsemberi anyaegyház mely egy időben önálló volt, de az idők viszontagságai folytán lelkészét elvesztve, Derzsenyéhez mint leányegyház csatlakozott, most üjból a nagym. minisztérium pártfogásával anyaegjházá alakult, folyó hó 13-án tartotta meg lelkészválasztó gyűlését. — A gyűlés előtt Bernát h Sándor derzsenyei lelkész az egyház eddigi lelkésze meleg szavakban üdvözölte Händel Vilmos főesperest, mint az egyház nemes pártfogóját, kit anyásitási munkájában az oroszlánrész megillet, s a kinek köszönheti az egyház újjászüle tését. — A híveknek pedig szivökre kötötte, hogy tovább is maradjanak meg a buzgóságban s egyház iránti szeretetben, s Isten segedelmébe ajánlja őket. Ezután megejtetett a lelkész választás, s nagy örömmel és lelkesedéssel egyhangúlag megválasztottá k Adamovics Sámuel hodrusbányai lelkészt. Leírhatatlan öröm ós boldogság érzete foglalta el a hivek szivét, s örömkönnyek csillogtak egyesek szemében, hogy anyaegyházzá alakultak, s lelkészt választhattak. A hivek búzgóságát dicséri áldozatkészségük, hogy saját erejükből építettek 8000 korona értékben új paplakot, a melynek költségeit önmagok között birtokarány szerint osztották fel. — Ily buzgóság mellett nem kell félteni egyházunkat. H. L. KÜLFÖLD. Franciaországból. Ez országban még mindig a tő ihéma az egyház és állam elválasztásának fogas kérdése. A kérdés tanulmányozására a parlament már régen küldött ki egy bizottságot. Indítvány vagy tervjavaslat van kettő is: a de Pressensé-féle és a Briandé. Utóbbinak jelszava: „szabad egyház szabad államban,* előbbinek pedig: „szabad egyház a suwerain államban." De Pressense minap Lyonban előadást is tartott e doiogban, előadásat a szocialista és klerikális szellemű közönség vegyes érzelmekkel fogadta, ellentmondásokkal kisérte. Briand a „Temps"ben nyilatkozol, mondván, hogy: „minden vallás egyforma elbánásban részesüljön; az államnak azonban fölény — praeaominátió — adassék ; az állam egy, az egyházak többfélék ; az egyházak belszervezetébe (szertartásokba, stólákba . . .) az állam ne avatkozzék ; épületek átvétele, a papi nyugdij az állam gondja; az egész kérdés immár égető és sürgős, meg kell oldani, hogy más fontos ügyökkel sikeresen foglalkozhassunk." A „Le Chretien Français* (Bourrier lapja) igy ír (211 sz): „30 év óta szakgatják az egyház s állam közötti fonalakat, melyek között még egy fonal igen erős, s ez a költségek (budget) fonala, eat is el kell szakítani; persze a mai kormány ezt nem fogja megcselekedni, mivel a miniszterek között is vannak, kik az elválasztás ellenségei, a parlament pedig most megszavazná az elválasztást. A protestánsok — úgymond Bourrier lapja — jól tennék, ha be nem várnák a parlamenti döntést, de azt megelőzve, nyilatkoznának, előadnák megoldási módozataikat, hiszen az intéző főkörökben jó véleménnyel s indulattal vannak irántuk. Ha az állaui vesz mindent kezébe, akkor „a ki fizet, az parancsol," — lesz s legyen is az elv. Jelenleg a budget igy áll: a.) a tr. r. kath. egy. ház kap az államtól 41 millió frankot, b.) a protestáns: 1,540,000 s a c.) zsidó: 183,500 frankot. Az egyház s állam elválasztása kérdésének helyes megoldását némelyek úgy akarják elómoz ditani, hogy Amerikára mutatnak. Legyen úgy, mint Amerikában van, a „separátió klassikus föld jén,* a hol a r. kath. s a prot. egyházak, meg a többi felekezetek, mind egyforma s közös állami jog s törvény alatt állanak. Templomokat, iskolákat magok építenek a felekezetek úgy s aunyit, a mint s mennyi nekik tetszik, a hivek között a célra pénzt gyűjtenek : alkotnak, fentartauak magok intézeteket, vallják szabadon hitüket, az államtól függetlenek, szabadok, mert az állam csak „polgárokat" ismer. Ily viszonyok között s a különféle gondolkodás zavarában ig en f o n t o s az ág. hitv. francia ev. egyház november folyamán tartott évi zsinatának állásfoglalása. A lutherá-