Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Zsember
nu s — még pedig a párisi s íuontbóliardi — zsinat határozata ez: „Tétessék fölterjesztés a kormányhoz, hogy az egyház s állam viszonya kérdésében az ev. egyházra nézve maradjon meg a mai — még 1879. aug l-én létesített — állapot, vagyis a status quo, — a kultuszminiszter pedig fölkóres< sék, hogy még a parlamenti döntés előtt tanácskozzék az ág. hitv. ev. egyházzal." A nevezetes kijelentés és állásfoglalással természetesen bőven foglalkoztak mindjárt a lapok. A genfi „Semaine Religieuse* ezt irja: „Nem miveltek hőstettet a francia lutheránusok, igaz, de érthető s helyeselhető az állásfoglalásuk három okbol : 1. tólszászLotharingia elvesztése óta a fr. luth, egyház szegény s kicsi lett; 2. mig a fr. reformátusok — Kálvin erős szellemétől ihletve — mindig mentől nagyobb autonomiára törekedtek, a fr. ág hitv. evangok. mindig az államot akarják ev. szellem ben áthatni s nemzeti vallás része óhajtanak lenni, s 8. 1879 ben s azóta a francia parlament az ág. hitv. evangélikusok által kidolgozott törvényt hozott, olyat, mely kielégíti az ev. orthodoxokat s liberálisokat egyaránt. A Neucháteli „Journal Religieux' Ítélete ez: „A separatió igaz, teljesen szabaddá tenné az egyházakat az államtól, — mivel azonban a francia lutheránus egyház úgyis elegendóképen szabad, — minek változtasson ? A lutheránus egyház állásfoglalása azonban örvende tes és fontos azért, hogy nyitányt képez a parlamenti bizottság megkezdenó működéséhez, mikor előreláthatólag B r i a n d ó lesz a győzelem. — A „Vie Nouvelle* c. lap a zsinati határozatot a demokratikus haladásra nézve valóságos veszede lemnek mondja, miért jobb s okosabb lett volna, ha nem szól a luth, egyház. A protestáns u. n. „S z a b a d e g y h á z ubeliek is zsinatoltak az őszön Olairacban, a hol 3 dolgot, azaz eszmét hirdettek : az igazság, egység s szabadság eszméjét. Az elválasztás kérdésében pedig bármely oly tervezethez hozzájárulnak, mely tiszteletben tartja a lelkiismeret sza badságát, mert ez az igazság is ; az egység érdekében pedig azt határozták, hogy hármas fölhívás szerkesztessék, hogy : l. a protestánsok, 2 a keresztyének s 3. a keresztyének és a zsidók egymással egyesüljenek. — „Szép, kétségkívül az eszme — úgymond a luth. Témoignage lap 48-ik száma — de kivihetetlen, mert mindenki legjobban érzi magát otthon a magáéban, a maga igazságában, melyhez a másét is elfogadni, hozzátenni épen a szabadnak kivánt lelkiismeret meg terhelése volna. Legyünk jó szómszédok; szeressük, becsüljük egymást, — elég ennyi. Egyesülhi nem egyesülhetünk sem hitben, sem kormányzat, sem tanítás-nevelés, sem a bel s külmissió terén. Lám Schveic gyönyörű ország, ezer meg ezer idegen bámulja meg évenkint alpeseit, tavait, ám azért télire kiki tűzhelyéhez siet s megszűnik a vágyódása vadregényes tájak állandóságai után. (A scveici pedig, tegyük hozzá, ha meggazdagszik idegen országban, mihamar hazatér az óde3 honi föld ölére, — ilyen s ez a honvágy, mondta évek előtt a schveiciakról, nagy hazánkfia (Kossuth Lajos, e sorok írójának Olaszországban.) November folyamán kezdődik Franciaországban az iskolai tanév is. Az egyházi lapok a tanitás s nevelés vallásos szellemét hangoztatják. A vallásilag is jól kinevelt ifjak — úgymond a Térn. 40. sz ) — erős meggyőződéssel fegyverkezve vívhatják meg csak a hit harcát a hitetlenség ellen diadallal. Nem a szám a döntő, de a minőség. Az ú. n. szabad gondolkodókkal szemben is a hitéletet fel kell pezsditeni ; mind ebben egyesüljenek az egyház s az iskola, a papok, tanítók, szülők s az összes hivek. Az egyesült prot. theol. f a k u 1 t á s is Nov 7 én ünnepélyesen megnyitotta a tanévet. 35 hallgató, 2 hittiidori s 1 licentiatusi promoveálás volt a mait évben; Bonet-Maury tanár értekezett az ünnepélyen Qainet Edgar bölcsész és theologusról, a luth, dogmatikát az idén Ménégoz adja elő. Ugyancsak az ősz folyamán tartotta meg a párisi svéd egyház is jubileumát. Jelen volt Ekman upsalai érsek és Baugchristianiai püspök, nemkülönben Ackerman svéd miniszter, A párisi svéd egyház anyja a párisi luth, egyháznak is, annyiban, hogy 1826-ban, az üldözések bús napjaiban Hambré János lelkész ós a keleti nyelvek tanára az akkori svéd követség segedelmével tartotta, tarthatta Párisban a protestáns istentiszteletet, kezdetben svéd, később német s végül francia nyelven. Kr. I. IRODALOM. Káinory Sámuel Bibliája. Néhai Kani o r y Sámuel pozsonyi theologiai tanár hagya tékából az „Evang. theol. Otthona" a sértetlenül maradt bibliákat s egyéb műveket mélyen leszállított áron bocsátja árúba az érdeklődők kedvéért. — Tudvalevő dolog, hogy az elhúnyt ritka nyelvismeretekkel rendelkező professzor az egész bibliát újra lefordította, még pedig az eredeti nyelvekből. — Az ó- ós az új testamentom canonicus könyveinek ára az eredeti 9 kor. helyett csupán 3 korona, az apocriphus könyveké (kevés számú példány van) 2 korona. Az „Arab Gyöngyök" és „Arab Gyémántok" ára a biblia megrendelőinek egyenként 50 fillér. — A ki az összeget előre megküldi, a könyveket postacsomagban bórmentve kapja meg, ellenkező esetben utánvétellel, a mikor is a viteldíj a megrendelőt terheli. — A kiket e nyelvészeti és theologiai szempontból egyaránt
