Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - V. Irodalom - Domján Elek. II. Rákóczy F. önéletrajza

53270 gyermek, ebből tiszta ev. házasságból 44615 vegyesből 3511 s törvénytelen ev. anyáktól 5144, (9 65%) gyermek. Ev. ritus szerint kereszteltetett 51525, vegyes házasságból 2316 gyermek. A keresztelés 82 gyermeknél maradt el, szektáskodó lelkeszek 37 gyermeket kereszteltek. — Ev. házasságot kötött 12743 éspedig tisztát 11588, vegyes set 1155 pár. Ev. egyházi megáldásban részesült 11937, ebből 673 vegyes pár, 246 párt kath é3 10 párt szektás megáldásban rés/.esittettek. 149 pár nem vette igénybe az egyház szolgálatát Meghalt 31088 egyháztag, kik közül egyhazilag temettetett 26928. Az egyházi aktuson kívüliek nagyobbára gyermekek. A konfirmánsok száma ö0239, ebből 987 vegyes házasságból való. A komunnikánsok száma 716529 és pedig 299634 a férfi és 416895 a női nemből Az ev egyházba áttért 175, és pedig 4 zsidó, 118 kath. és 53 dissidens, — kitért 209, és pedig 62 egyén a kath. egyházba és 147 a dissidensekhez. Az egyházi kolekták összege 738021 márka. Egyházközségi választó volt 276,676, kik közül 53582, vagyis 22 97o gyakorolta a maga jogát — Azt is olvasom, hogy a német birodalom ev. lakossága 1871. óta állandóan emelkedőben van. Mig ugyanis 1871-ben 1000 ember közül 174 volt ev., 796 kath. és 26 izraelita, addig 1900-ban 216 volt ev., 762 kath. és 19 izraelita vallású. Elzász-Lothrin giának 1.719 470 lakosságából az 1900. évben 372.078 ember volt ev , 1 310.450 kath. ós 32,264 izraelita vallású. „ A N é m e t protestantizmus a^ XX. század elején" cim alatt Huppert szemináriumi igazgató Kölnben Ehrhard reformkatholicizmusának kiegészítéséül egy mű/et adott ki „prot. források alapján." Szerzője a tárgy beosztásában ós elrendezésében Janssen tendentiósus ultramontán módszerét követi. Előszavában mindenekelőtt „a folytonos folyásban lévő prot. propagandát" ismerteti s a prot. olvasók megtévesztését célozza. Az első fejezetben a Protestantismus állása" cimmel cáfolja azt, mintha a Protestantismus, mint a „legszélsőbb individuális mus" a német szellem alkotása volna s itt hivatkozik Ritschel és Harnack theológiájának „féktelen subjektivismusára." A modern theologia ellenségét : Stöckert valamivel méltányosabban itéli meg. A „Los von Rom" mozgalmát, ezt az osztrák isteni világitéletet a ,.Los von Ohristus"-sal azonostitja. Végül „halotti beszédjét" mondja el a protesantismusnak A 2. fejezetben „a prot. egyházi pártoskodást" ismerteti, a melylyel szem ben dicséri a romanismus egyházi egységét, illetve gúnyolja a német protestánsok szorosabb tömörülésének kísérleteit. Itt bőven terjeszkedik ki a protestantizmus állítólagos „hitetlenségére" is. További fejezeteinek címe: az állami egyháziasság, a protestantsmus tehetetlensége a szociális kérdés megoldásában, az evangelizatió, és a közösségi élet s végül a kath. egyház ellen megújult küzdelem, á mű a protestantizmus feloszlatását célozza és eléggé lelkiismeretlenül ott és igy használja fel „prot. forrásait," a mint azok neki, azaz pápás ultramontán álláspontjának legjobban megfelelnek. Keményen itóli meg Hoensbroecket ós a reformkatholikusokat Felületes ós tendentiósus fejtegetéseivel senkit sém fog megtéveszteni. (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Dunántúli Protestáns Lap. „Ha már adót vetünk ki és szedünk be híveinktől — mer t különben meg nem élhetünk, legyen az igazságos ós feleljen meg a krisztusi igazságnak : a kinek több adatott, több is kívántatik tőle Ám legyen megállapítva minden ref. egyháztagra valami csekély személy adó, melyet, mint hajdan az Idve ziíő a zsidó vallásra szedett szent siklust, mindenki vonakodás nélkül megfizet; de ne legyünk igaz* talanabbak a zsidóknál, a kik ezen kivül vagyonuk jövedelmének megfelelő tizedet is fizettek az egyház szükségleteire Szóval itt az ideje, hogy e tekintetben sürgősen és igazságosan intézkedés történjék, mert egyházi adóügyünk rendezetlensége bizony bizony nagy baja egyházunknak ós nagy mértékben pusztítja azt. — Áldozatkészségről tehát addig, mig egyházunk vagyonos tagjai közül többen megtagadják a reájuk kivetett egyházi adó megfizetését is, mig igen diszes ós magas állású ref. egyháztagok valóságos védőbeszédet tartanak a vagyon arányában kivetett egyházi adó életbeléptetése ellen, mig képtelenek vagyunk egy prot. tudományos egyetemet létesíteni; mig egyik gyülekezet mindenáron a több évszázados lelkészi dtjlapot akarja megcsonkítani, másik azért folyamodik a felsőbb hatósághoz, ho<?y a lelkészi állást — ha bár néhány évre is szűntesse be — nem igen beszélhetünk Hanem arról igen, hogy ennek hiánya miatt sok helyen bizony pusztulunk! Nem hogy összeforrasztana bennünket az áldozatkészség túze, sőt inkább az egy gyermekrendszer által oda munkálkodunk, hogy a kihullott kövek helyét ne legyen mivel pótolni " Doniján Elek: II. Rákóczi Ferencz Önéletrajza A latin eredetiből. Miskolc (Szelényi és társa) 1903. 439 lap Ára 7 kor 50 fill. Dómján Elek fancsali ev. lelkész testvérünk irodalomtörténeti szempontból is maradandó becsű munkát végzett akkor, a midőn hazai történetünk e legnagyobb és legrokonszenvesebb alakjának, a korát messze fölülmúló Rákóczi Ferencz fejedelemnek Augustinus vallomásaihoz hasonló „önólet