Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - V. Irodalom - Dr. Kérészy Zoltán. Az egyházjog tankönyve
rajzát" édes zengzetes nyelvünkre Iefordiioíta. Kár, hogy pár hónappal előbb nem jelenhetett meg, hogy méltó helyet foglalhatott vo'na T h al y Kálmán kuruc történeiirónk könyvei mellett a kassai Eákóczi- kiállításon. Méltó, érdemes és jó munkát végezett a fordító, mert tudomásunk van arról, hogy „a m gy fejedelem emlékének való áldozása" hazafias munkájában a legjobb szakl.önyvek állottak rendelkezésére s a bortörténeti jellegű és értelmű kifejezések magyarra való átültetésénél egyes a curiális stylusban járatos szakférfiak tanácsával és támogalá6ával is élt. Tudomásunk van arról is, hegy a közeimúlt Rákócziemlékünnepélyeken több helyütt már Dómján barátunk művét használták, a melyet ő lelkészeknek és tanítóknak, a kiknek melegen ajánljuk, 6 koronáért is hajlandó átengedni. Egy Bél M., Bod P. és Wallaszky P. korára emlékeztet Doniján testvéiünk buzgósága. Elismerésünk illesse őt hazafias munkásságáért. Sz. M Dr. Kérészy Zoltán : Az egyházjog tankönyve. I rész. Az egyház-alkotmány története. Állam és egyház közli s interconfessionális viszony. Jogforrások. Budapest (Politzer Zs ) 1903. 324 lap. Ára 6 korona. Kérészy Z debreceni jogtanár barátunk jó és szükséges munkát végezett azzal, hogy egyházjogi tankönyve I. részét közrebocsátotta. Kőnek és Szeredy műve alig érinti a prot. egyházjogot. Kos s u t h á n y i é is helyenként hiányos, a 2 Kovács és Csecs etka műve pedig már csak az egyházpolitikai törvényekre való tekintet tel részben elavúlt. Ideje tehát, hogy az új helyzet idejében prot irótói legyen egyházjogunk, melv felölelje majd a közigazgatás részében a 2 prot. zsinat törvényeit. Kérészy művének, mig teljesen meg nem jelenik, részletes ismertetésébe nem bocsátkozunk, de annyit mondhatunk, hogy forrásművei teljesen megbízhatóak Szerencsés dolognak tartom, hogy Friedberg jeles, német egyházjogi tankönyvét követi, s igy műve az egyháztörteneti irodalom tekinteteben is megállja a helyét. Azt is vallom, hogy az egyházjog megóvására illetekesebb a jogi meghatározásokban járatos jogtudos, mint a theológus. S aztán szinte szégyenletes állapot az, hogy prot egyházi jogot alig adnak eló a magyar egyetemeken s prot. hallgatóink is a pápás kánonjogra vannak utalva. Talán az egy K o s u t h á n y i teszen itt kivételt a kolozsvári egyetemen. Örömünkre szolgál, hogy vidéki aKademiáinkon épen prot. iog tudósaink (p o. Eperjesen Mi k I e r Károly) művelik az egyházjogot, s nevelik leendő egyházfelügyelőinket és gondnokainkat. A legmelegebben ajánljuk Kérészy egyházjogi tankönyvétlelkészeink, felügyelóink és theológusaink szives figyelmébe: Sz. M Jegyzőkönyv, Megjelent a tiszavidéki ág. b. ev. fgylá'/megye Nagybányán, 1903 évi aug. 4 és 5 én lartott közgyűlésének jegyzőkönyve. A tartalmas füzetből közöljük Materny Lajos főesperes évi jelentésének általános elvi részéből a I övetkezőket : „Az 1848. évi XX. törvénycikk életbeléptetése, uz abban foglalt Ígéretnek megvalósítása évek óta foglalkoztatja evang. egyházunk irányadó köreit és méltán, mert ránk nézve az jogos követe^iény. a melyről soha le nem mondhatunk, az államra nézve az egy adósságlevél, a melynek beváltásától azonban jrtózik az államhatalom. S ha most évek multán nézzük az eredményt, meg kell vallanunk, hogy most is még a kezdet stádiumában vagyunk s igen naiv felfogás kell ahhoz, hogy legalább a jelen viszonyok között némi sikert reméljünk a megindított actiótól. Az említett törvénycikk végrehajtása nemzeti érdek, mert a prot. egyházaknak a nyomasztó anyagi gondoktól való szabadulása nemzetünk erősödését jelentené. Életerőnket sorvasztja a szükség, a nélkülözés, mint a test szervezetét a hiányos, az elégtelen táplálkozás. Mihelyt a kellő anyagi erők felett rendelkezünk, megerősödnék egyházi szervezetünk s vele — mert egyházunkkal egybeforrt — minden nemzeti intézményünk. De hát mit látunk? Mig szuronyokra, ki nem próbált ágyúkra milliók állanak rendelkezésre, mig egy nem létező valamiért, az u n. nagyhatalmi állásért mindent feláldozni készek vagyunk ; mig nein épen tiszta célokra pénz talán bőven áli rendelkezésre: addig egy szegény elhagyatott falu iskolájára nincs rongyos 600 korona az államhatalom pén/.táraban Lehet e ily viszonyok között az 1848. évi XX. t. c. végrehajtását remélni? De egy másik akadálya is van e törvénycikk végrehajtásának Megfigyelésein arra a meggyőződésre vezettek, hogy azok sem akarják mind annak életbe léptetését, a kik érette sikra szállanak, mert féltik tőle az autonómiát. Annyi bizo nyos, hogy az egyházi szervezetben némi átalakulás lehet a következménye, de autonómiánk alapelveit meg nem támadhatja az államhatalom a törvény követelte áldozatokért cserebe oly időben, midőn a hierarchikus szervezetű róm kath egyház közönsége is követeli már az önkormányzatot. Legfeljebb azoknak befolyása csökkenne nagy mértékben, a kik ma sokat beszélnek és keveset cse lekesznek az egyházért. Mivel ez idő szerint keves. vagy épen semmi kilátásunk nincsen arra, hogy óhajtásaink csak kis mértékben is teljesedésbe menjenek, nem marad egyéb hátra, mint hogy összes erőinket számba véve, magunk igyekezzünk bajainkon segiteni azon elv szerint: segits magadon, az Isten is megsegít l u
