Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Ruttka

iskolát" s a 4-iken „az ev. ker ember újsága" ügyét fejtegetik s mindegyik kérdést a keresztyénség szempontjából megvilágították. A második főgyűlósen Wurster tanár „a belmisszióról és a humanitárius szeretettevókenységről" tartott előadást. Fóbb tótelei a következők: 1 A belmisszió a pietizmus mélyebb s a humanizmus alkotása. 2. Korunk humanitása nélkülözi a ker. vallásos erkölcsi alapot. 8 A humanitásnak mélyebb alapjai vannnak a népéletben. 4. A belmisszió folyton szeme előtt tartsa a maga sajátságos feladatait s ne engedjen a maga önállóságából 5. A pénzkérdés sohase tóritse el a maga céljaitól. Az előadáshoz fűzött megvitatásom is hangsúlyozták a belmisszió ós a humanitárius törekvések elvi különbségét. E felette érdekes és tanulságos nagygyűlésen mindvégig Gabel elnökölt Tanulhatnánk az itt felvetett kérdésekből. A német e v. „F r a n e n b u n d" 4-ik óvi nagygyűlése Müller Paula elnöklete alatt szept, 23. s következő napjain Bonn városában ülésezett. A szövetségnek van 35 helyi fiókegylete ós 3400 tagja. A „lakás kérdéséről" mindenekelőtt Steinh a u 3 e n asszony értekeze'.t Hannoverából. Főleg a cselédek lakás viszonyainak javítását sürgette. Azzal kapcsolatban az elárusító leányok erkölcs viszonyait és foglalkozását is ajánlotta a nóipet 6rkölcsnemesitő egyesületek szives figyelmébe. Továbbá egy Ufer nevű asszonyság „népünk anyáinak befolyásoltatásáról" tartott igen érdekes és felette tanulságos előadást. Főleg az anyák testi és lelki állapotainak megjavítását sürgette. Ű. n. „anyai órákat" kell tartani, a melyeken az írás alapján fejtegetni kellene az erkölcsiség, a házasság, a gyermeknevelés és a családi élet gyakorlati kérdéseit A hiányos háztartási ügyesség s a hitetlen reménytelenség legfőbb baja a modern anyáknak — M jü 1 1 e r Paula kisaszszony „a nők joga és kötelességéről" értekezett „az egyházi és községi életben * A nőnek nagyobb szerepét és munkakörét vitatta a közéletben, névszerint a szegény- ós árvaügyekben, az ifjúságról való gondoskodásban, az egyházi képviseletben és a papválasztásnál. A nőnek elidegenithetlen joga a munkához való joga. A kérdéshez Weber gladbachi lelkész is szólott, kinek javaslatára elhatározta a nagygyűlés a nőnek a polgári és egyházi közügyekben való nagyobb szereplését ós munkakörét. Az ülés végén, a melyen Müller előadásához élénk diskussziók fűződtek s a nők nagyobb munkakörét biztosító javaslatok tétettek, Martin trieri kisasszony „a nő lélektanáról" értekezett. Minél komolyabb keresztyén a nő, annál nagyobb tartalma van az ő életének. A nő természetéhez alkalmazkodó mélyebb műveltség és tudatos erkölcsiség teszi egész emberré a nőt. A női tökéletesség nem más, mint anyai szeretet ós másokért való élet a Krisztus követésében. — Forrásunk e nagygyűlésről való referadájában „egészségtelen szellemről" panaszkodik. „Valami természetellenes az, hogy e nagygyűlésen nők ós ismét csak nők szónokoltak órákon át, főleg meggondolandó az, hogy „a nőknek az egyházi életben választó joga legyen." Ez C3ak növelné a manapság általánosan észlelhető vallási dekadentiát. Egy fórfiatlanná vált női egyház nem egyház többé. Szomorú dolog — azzal végzi — tiogy egy ev. nőegylet is hódol a modern feminismusnak 1" Németországban azev. theologusok száma az elmúlt nyári félévben 220T volt, és peiig Berlinben tanúit 268, Bonnban 74, Boroszlóban 61, Erlangenben 155, Giessenben 74, Göttingábau 98, Greifswaldban 117, H ille-Wittenbergben 329, Heidelbergben 62, Jénában 50, Kielben 41, Kónigsbergben 82, Lipcsében 262, Marburffbtn 129, Rostockban 42, Siraszburgbari 73 és Tübingábin 290 evang. theológus. Kath. theologiát tanúit 1580 és pedig Bonnban 311, Boroszlóban 299: Freiburgban 205, Münchenben 161, Münsterben 300, Tübingában 1

1* 1 ós Würzburgban 113 kath. theol. hallgató. Ezenfelül több püspöki seminárium is van Németországban. Az ev. és kath. theologusok e nagy létszáma örvendetes jelenségnek tekintendő. A házassági elválások száma az uj polgári törvénykönyv életbeléptetése óta folytonosan emelkedőben van Németországban, ß tekintetben tájékozásul szolgálhatnak a következő statisztikai adatok. Az ltt96 évbeii Poroszországban 5562 házasság vált el jogérvényesen 1897ben: 5716, 1898 ban: 5801 s 1899-ben 5967. A polgári törvénykönyv megkönnyítette a házas sági elválás különben is gyakori eseteit. Hozzájárúl még az is, hogy 1900. jan. 1. előtt siettek a házassági elválások kereseteinek beadásával úgy, hogy 1897 ben 7682 s 1899 ben 8505 fél fordult a bírósághoz. Az 1900. évben a keresetek száma 6465-re, vagyis 24%-al s/állott alá, de már 1901-ben 7296»ra emelkedett, a miből 4582 volt a jogérvényesen elváltak száma. Az 1902. évben a keresetek száma megint 1200-al . emelkedett, a mi csak 116-al kevesebbet jelent az 1899 évvel szemben Az új polgári törvénykönyv életbeléptetéséhez kötött remények tehát a házassági elválások csökkenese tekintetében meghiusúltak. A házassági elválások kereseteinek szám beli emelkedése forrásunk szerint még a jövő ben is várhatók Ungarn cim alatt megint csak velünk, azaz egy pozsonyi lei-késztársutik sajnálatos politikai eltévelyedésével foglalkozik a lipcsei „Alig. Ev Luth. K Ztg." f. óvi 41-ik száma. Eltekintve a „Wochen schau' cimű rovatában hétről-hétre megjelenő tá jókozatlan és rosszakaratú, magyar poliiikai vonatkozású közleményeitől kérdéses közleménye a méltán feltűnést, sőt megdöbbenést keltő esetben