Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Ruttka

szórói-szóra következőleg hangzik : „A magyar so­vinizmus mindig mélyebb lejtőre jut s már°is ron­tólag hat a luth, egyház életére. Mo^t áldozatául esett az a férfiú, a ki dicséretes önmegtartózta­tással kerülte a politikai élettel való érintkezést s kizarólag Iuth. egyházi hivatalának ólt. Schmidt K. J. pozsonyi luth, lelkésznek a magyarok sze inében vétke az volt, hogy mint a „Friedensbote" cimű Iuth néplap kiadója, bibliai egyházi állás­ponton világította meg Rikóczi fölkelését, a mely­nek 200 éves emlékezetét sok helyütt Magyaror­szágon ünneplik Nevénél nevezte a gyermeket, a midőn azt irta: „a kurucok voltak a XVI szá­zadnak ama fölkelői. s a rebellis (sic I) R-ikóczinak ama párthívei, a kik a legfelsőbb Habsburg­házat megtámadták . . . Ezeket a régen elfelej­tett gonosz dolgokat minálunk mesterségesen fel­újítják . . Valódi evangélikusnak lenni annyit jelent, mint hűnek és konzervatív­nak lenni főleg az örökös feje­delmi házzal s z e m b e n . . . Mi luthe­ránusok ne sorakozzunk a szájhősök köré, hanem a trón, mint a jog letéteményese körül ..." Az ev. theológiai akadémia hallgatói indíttatva érez­ték magukat nyilvánosan protestálni Schmidt eme véleménye ellen Ez vala a kezdete az ér­demes lelkész elleni ama általános felbuzdúlás* nak, a melyen nemcsak az utcai csőcselék és a sajtó, hanem a pozsonyi ev. egyházközség is ré­szes volt. A józanabb elemek távol maradtak s átengedték a tért a lármás heccelókneü (sic I) Már némely egyházi köröknek — úgy látszik — sincs érzékük az iránt, hogy milyen lejtőre ju tottak akkor, a midőn az isteni igazság melletti bizonyságtételt (Rákócit »rebellisnek* szidni tehát annyit jelent, mint bizony­ságot tenni az isteni igazság melletti) üldözéssel viszonozzák. Nincs szé­gyenérzetük a miatt, hogy egy érdemes lelkészt feláldoznak azért, mivel az emberek előtti csele­kedetet az isteni ige fényénél világította meg. Magasztalta volna csak Schmidt a revo­lúliót (sic I) valószinóleg ünneplésben lenne része. Akkor azonban a hazugság prófétájává vált volna. Odáig jutottak már Magyarországon, hogy csak ilyen hazug prófétákat akarnak?" — E szánal­mas hazafiatlan ömlengésekre, mint valóságos bűnhalmazatra is azt mondaná az Úr: »Te képmutatói" C r e m e r greifswaldi theol. tanár elhuny­tában na/y halottja van a német protestantizmus­nak. Okt 4 hunyt el szélhűdés következtében. Szül 1834-ben, tanult Halléban ós Tübingában, s rövid lelkészi hivataloskodás után 1870. óta ren­des theol. tanárként működött a greifswaldi egye­tem theol fakultásán. 1886. ót& fóegyházi taná­csos s a lelkészi ós theol. vizsgáló bizottság ren­des tagja. Nagyhirű irodalmi fórfiú volt s egyike a legismertebb nevekben a legújabb theologia iro­dalmában. Főbb művei: „Az új szöv. görögség bibliai theol. szótára;" „A kereszt igéje;" ^Pál tana a megigazulásról„Az apostoli hitvallás vi­tájához" stb, Mint tanár Z ö c k I e r rel együtt maradandó ós áldásos befolyással volt az ő tanít­ványaira, s az ó meghívásával vette kezdetét a greifswaldi egyetem theol. fakultásának a fény­kora Egyházpolitikai téren is serényen működött az egvháztartornányi és egyetemes zsinatokon. Szá­mos magyar tanítványa is (p. o. May er E. Eperjesen) méltán gyászolja. Részünkről is áldás­sók az ó emlékezete ! (Eperjes.) D r. Szlávik JVfátyás, IRODALOM. A „Cirkevné Listy- f. évi 9. s 10. száma megjelent a következő tartalommal. A 9-ik szám vezető cikkében, melynek címe ^Agitátor", a szerkesztő Jauoska elmondja, hogy ezen cimet ő kapta a tiszakerületi zajos közgyűlésen. .Mikor — úgymond a cikkiró — azok, kiknek kellemetlenek vagyunk, kifogynak az érvekből el­lenünk, akkor elneveznek agitátoroknak. S e ti­tulus arra való, hogy az illető, kinek osztjáü, megbélyegezve legyen, s megvetve, mint olyan ember, kitől óvakodni kell, mert veszedelmes. Minket azonban a titulus — úgymond J. — nem sért, miatta nern szégyenkezünk, mert mi igenis, de a szó legnemesebb értelmében ágitáto­rok vagyunk; indítunk, buzdítunk, lelkesítünk. „Est Deus in nobis, agitante calefciinus illo " I Isten igazságáért s Krisztus szent evangyéliumáért hevülünk, mert semmit nem cselekedhetünk ez igazság ellen. Halálból életre, félelemből bátor­ságra, renyheségből cselekvésre buzdítunk s küz dünk hévvel minden jogtalanság s igazságtalan­ság ós sérelem ellen; hiszen ha hallgatnánk, a kövek beszélnének I Agitátorok vagyunk tollai, szóval, tettel; magánhelyeken ügy, mint gyűlése­ken, a szó ily nemes értelmében. S kérjük a mennyei Atyát, hogy adja szent Lelkét, mely ez agitálásban megerósítne minket a hit s jó lelkiis­meret mind halálig való megtartására I Szomorú a mi egyházunk állapotai Kedvetlenség, elhidegü­lés, panasz és sérelem mindenfelé; haldoklunk, pusztulunk, veszünk I Szükség van nagy, épen ily agitátorokra 1" — A lap többi cikkei között érde­kes ós értékes az 1600. febr. 12 én Bitsén (Trencsénm.) tartott generális kongregátió törvé­nyeinek folytatólagos ismertetése E törvények számos egyéb kontuberniumokra — esperessé­gekre — is kiterjesztően még későbbi évekre is érvényesek voltak, igy pl. — kis változtatással — Lif.tó s Árvában 1744-ben is, az 1610 iki zsoU

Next

/
Thumbnails
Contents