Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Dunántúli lelkészegylet

A magyar írásbeli dolgozatok tételei a VIII osztályban nincsenek feltöntetve ; de a többi osztályok lételeiben is (V. VI. és VII. o ) hasztalan keressük még csak általános valláserkölcsi tárgyút, és még inkább nélkülözzük a magyar protestantizmus életéből merített tételt. Hasonló szomorú képet kell konstatálnunk a könyvtár szaporításáról szóló jelentésnél. Beiratkozott összesen: 231 tanuló, vizsgálatot tett: 218. A vailásra nézve volt: ág h. ev. 108, ev. ref 41, róm. kaih. 10. gör kel. 1, izraelita 58. Érettségi vizsgálatra jelentkezett: 19, a szóbelit is sikerrel letette mind. (Folyt, köv.) B1SLKÖLD. A dunántúli ág. hitv ev. egyházkerületi lelkészegylet 1903-i ülésének jegyzóköny vfból : „A minden egyházmegyéből beérkezett jegyzőkönyvek örvendetes és lélekemelő képet tárnak elénk a lelkészek meleg érdeklődéséről, buzgó tevékenységéről s a köztük kifejlődő nemes versenyről — Már az elnöki megnyitók, melyeket az idő rövidsége miatt egyenként nem sorolhatok fel, meleg ügyszeretetről és alapos szakértelemről tanúskodnak s részint valamely erőt, vigaszt nyújtó sarkalatos hitelvet, részint életbevágó, praktikus kérdéseket ölelnek fel s jó tanácscsal szolgálnak a leikósztársaknak. hogy híveiket miként fűzzék az egyházhoz, hogy a serdülő nemzedék vallásos nevelésére minő gondot fordítsanak és a hirdetett igét saját életükkel miként bizonyítsák meg. Tudományos munkák s a gyakorlati lelkipásztorkodás körébe vágó értekezések is mind nagyobb számban kerülnek, főleg az őszi értekezleteken, a lelkészi körök, sőt a kerületi lelkószegylet elé is. Küiönben, a lelkészi értekezletek tevékenységének a fő impulsust ez évben is a Főt elnök urunk által bölcs tapintattal és finom egyházias érzékkel kijelelt „Kérdő pontok" adták meg. Az őszi értekezletek még a mult évi kérdő pontokat tárgyalták, vagy azoknak egynémelyikót, a tavasziak pedig az ideieket. Ezen új kérdő pontokra nézve a megállapodásokat a következőkben foglalhatjuk össze: I. „A liturgia jelentősége az istentiszteletnél. Mért óhajtandó erre nézve az egyöntetű eljárás ev. templomainkban?" E kérdésre vonatkozólag, mint már emlitém, néhány esperességben munkák is olvastattak; a kérdést különben az összes konferenciák nagy érdeklődéssel tárgyalják ; véleményeik azonban szétigazók, a mi természetes is; ha a liturgiának, az istentisztelet külső menetének és formáinak magyar, német ós vend nyelvű gyülekezeteinkben különböző fejlődését figyelembe vesszük. Némelyek teljes egyformaságot kívánnak, úgy, hogy az ev. lelkész bármely gyülekezetben minden előleges kérdezősködés nélkül tarthasson istentiszteletet, végezhessen bármely funkciót; mások ellenben csakis a lényeges dolgokban óhajtják az egyöntetűséget, lényegtelenebb külsőségekben azonban az eddigi szokásokat meghagyandóknak ós a prot. szabadságot fenntartandónak vélik; ismét mások csupán nyelvek szerint tartják az egyes gyülekezeteket uniformizálhatóknak, de az. egész vonalon semmieselre sem. — Az egyöntetűség barátai egy kötelező liturgiái rend kidolgozását és annak már a theologusok által leendő elsajátítását ajánlják. A soproni felső egyházmegyei lelkészi kar pedig indítványozza, hogy minden egyházmegyei lelkészi értekezlet dolgoztasson ki két-két különböző irányú tagtársa által egy egy szertartási tervezetet, vitassa meg azt és a maga megállapodásáról értesítse a kerületi 1 el— készpgyletet, mely azután ennek alapján az egyöntetű liturgiát elkészíthetné. II. „A házi istentisztelet fontossága Hatása a család valláserkölcsi életére." Lelkészi értekezleteink a házi istentiszteletnek nagy fontosságát mindnyájan elismerik és fájlalják, hogy az nem csupán az előkelő osztálynál, hanem népünk alsóbb rétegeiben is mindinkább kihalófélben van; pedig az ébreszti és fokozza híveinkben, kiváltképen a templomtól messzeesó szórvány helyeken, az életnek kenyere utáni vágyódást, az egy házias érzületet, apáink hitéhez való meleg ós szívós ragaszkodást, ápolja a családtagokban az egymás iránti kölcsönös szeretetet, az összetartozandóság érzetét, meggyökerezteti a józan mértékletességet a becsületességet ós erkölcsi tisztaságot, kötelességeink lelkiismeretes teljesítésére serkent, számos bűntől ós kísértéstől megóv; a szerencsében alázatosságra ós Isten iránti hálada tosságra buzdit, a szenvedések ós csapások elviselésére pedig erőt ad, megvigasztal, a jó Istenben bizni tanit ós a földi élet ezernyi gondjai közt is magasabb rendeltetésünket juttatja eszünkbe. Nagyon kivánatos ós szükséges volna tehát annak megkedveltetóse és meghonosítása családi köreinkben. — Ez pedig alig érhető el máskép, mint ha iskolás gyermekeinket vallásos, egyházias szellemben neveljük ós mintegy ó általuk vissí-ük be a családi körbe a házi istentisztelet gyakorlását; továbbá, a lelkész járjon e tekintetben is jó példával elől és gondoskodjunk kis családi es a nép szivéhez szóló imádságos könyvek kiadásáról. III. „A konfirmáció célja ós e cél biztosításának feltétele.* Az esperességi lelkészi értekezletek mindnyájan megegyeznek abba-n, hogy a konfirmáció, mint a keresztségbeli szövetségnek megerősítése ós a