Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Veres József. Az egyenlőség nevében

Huszoo egyedik ávfolya] 43. szán\. Orosháza, 1903. okt.. 22-én. SS ISKOLA. Előfizetés dija î Bgész érre . lökor. Fél érre. . . e . Negyedéire . 3 „ Egy szám ára S4 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Kiadótulajdonos és szerkesztő: VERES JÓZSEF. HAJTS BÁLINT Felelős szerkesztő ; Hirdetés dija: Kgész oldal . ÍO kor. Fél oldal... ® . Negyed oldal . 4 , Nyolczad oldal . £5 Az egyenlőség nevében Szemérmes koldusnak üres a tarisznyája. Ezt tartja a nép szava. igaza is van. Magunkon tapasztalhatjuk. Szemérmesek is vagyunk, koldusok is vagyunk, de üres is ám a tarisznyánk! Soha olyan alázatosságot, igénytelenséget, szerénységet, sőt meghunyászkodást, mint a magyar protestánsoké I A magyar protestánsok vérzettek századokon át a magyar alkotmányért, áldoztak a magyar műveltségért, megmentették, fejlesztették, csiszolták a magyar nyelvet. A küzdelemben vesztettek sok vért, sok vagyont, sok erőt, sok munkát, sok időt. Kimerültek, megfogytak, elszegényedtek. Elvesztették a királyi kegyet, a királyi kegy kedvóért cserben hagyták őket a főurak, szipolyozták az idegen hadcsapatok, lenézték, gúnyolták, kijátszották őket a kapzsi jövevények. G-azdagság, tekintély, hatalom, dicsőség . . . ebből mind ki volt zárva a protestáns, csak azért, mert protestáns Érdem számba ment megtagadni, üldözni, megtörni a protestáns egyházat. Igy jutottunk oda, hogy folytonosan fo-gyunk, gyengülünk. Pázmány idejében alig volt már néhány előkelő család róm kath, ma-holnap alig marad néhány előkelő család protestáns. Valamikor veszendőbe ment a római kath. főpapság tekintélye, vagyona; ma pedig övéké nálunk az ország, a hatalom, a dicsőség. Hogyan fejlődött ez a rettenetes változás ? Úgy, hogy a róm kath. főpapság folytonosan a királyi házzal tartott a nemzet ellen, annak párt. fogása mellett szakadatlanúl új jószágokat, hivatalokat, kiváltságokat szerzett; a protestáns pedig a nemzet alkotmánya védelmében folytonosan gyengült, sanyargott; tűrt, engedett, hallgatott; egyháza érdekét sohasem tette elébe a nemzetének ; nemzete helyzetét sohasem használta ki egy háza érdekében. A nemzet hozzá jutott végre rendelkezési jogához, de nem mert, nem birt, nem akart szakitani a r. kath. főpapság befolyásával ; nem mert, nem birt, nem akart órdemök szerint hálás lenni a protestánsok iránt Meghagyta a római ós görög egyházak vagyonát náluk épségben, pedig régen magára vette már tőlök azon terheket, a miknek viselésére adták valamikor a királyok a gazdag adományokat ; sót gazdaggá tették azon nemzetiségek egyházait is, melyek sem nyelvben, sem hazaszeretetben, sem érdemekben nem bizonyitották arra magukat méltóknak. Ellenben a protestáns egyházakat meghagyta szegénységükben, iskoláik mellé állami költségen erős versenytársakat állított, igényeit magasra fokozta velők szemben. Valósággal jajveszékelést kellett elkövetni, csakogy az állam vezetői végre tudomást vegye nek a prot. egyházakat s vele az államot is fenyegető bajról. Üres tarisznyánkba hullott akkor legalább egy — igéret; a szemérmes koldúsnak azzal kellett megelégedni. Az 1848-iki nagy idők, nagy emberek, nagy eszmék meghozták volna az elégtételt a protestáns egyházaknak, ha olyan sokáig nem következtek volna utánuk kis idők, kis emberek, kis eszmék; úgy, hogy most évtizedekről-óvtizedekre messzebb állunk az 1848-iki 20. t.-c. megvalósulásától. Egyenjogúság, viszonosság, egyenlő teherviselés még papiron sincsenek meg!