Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Nógród

e

z űgygyel és S z i k 1 a y Ottó ügyvéd indítványára egyhangúlag elhatározta. hogy Schmidt viselkedését határozottan elitóíi. A szenátus határozatát a konvent ölése elé vitték. Erre vonatkozólag itt adjuk a M Szónak rövid közleményét : „A pozsonyi evangelikus konventnek igen népes gyűlése lelkesen üdvözölte Fürst Jánost 25 éves jubileuma alkalmából. Több szónok kiemelte Fürst érdemeit a hazafias szellem ápolása ós a felekezeti béke megoldása körül. Azután jelentest tettek a Rákócy emléket gyalázó Schmidt K Jenó lelkésznek a szenátus által a mult héten tárgyalt lemondásáról, az iskolaszéki elnökségről. A konvent zajos közbeszólásokkal tűnte-* tett a hazafiatlan pap ellen Egyébiránt külön határozatot nem hozott, hanem napirendre tért az eset fölött, illetve beérte S c h m i e d l ismert sajtónyilatkozatával és említett lemondásává)." Igy irja a Magyar Szó I KÜLFÖLD. A német katholikusok jubiláris nagygyűlése. A német katholikusok ez idei, 50 ik óvi jubiláris nagygyűlésüket aug. 23—27. napjain Köln városában tartották. E nagyggyűlósek 50 éves lefolyásának történetét May lelkész irta meg „Geschichte der Generalversammlungen der Katholiken Deutschlands 1848—1902." c. művében. A kölni nagygyűlés fényét, lefolyását és imponáló hatását tekintve fölülmúlja az eddigieket. A nyilvános közgyűlések számára 8000 embert magában foglaló ünnepi csarnokot emeltek, mig az első 3 zárt értekezlet, a választmányi ülések, s a nép , Ágoston-. Bonifác-. Windthorst-egyletek s a kath. kereskedők, munkások, tanitók és diákok egyletei a város különböző helyiségeiben üléseztek. Emelte a nagygyűlés fényét az a körülmény, hogy azon a római szent kollégium, „a világ e legillumináltabb tanácsának" 2 biöoros tagja (F i s c h e r kölni és Ferrari milánói biboros érsek) és 5 püspök szólott a jubiláló néphez. Az ülés folyama alatt egy 22 számból álló ünnepi lapot adtak ki, s hogy a szemnek is jusson : mű vészi kiállitást is rendeztek. Külsőleg tehát a nagygyűlés minden tekintetben megfelelt a jubilálok pápás várakozásainak. A nagygyűlés a munkás ós legényegyletek impozáns ünnepi körmenetével kezdődött, a melybeu közel 20,000-en vettek részt. A kölni érsek palotája erkélyéről fogadta a munkás csapatok jhódolatteljes üdvözleteit, kiket óva intett a „rombolás gonosz ellenségeitől.

4

4 A nagygyűlés üdvözlő részét 0 u s t o d i s jogi tanácsos nyitotta meg s „a kath. nagygyűléseken mindenkor tanúsított türelmesség arany jubileumáról• deklamált hangosan és ékesen. Köln városa prot. tópolgármestere üdvözlő szavaiban „a sociális béke fejlesztésére" hivta föl a kath. nagygyűlés tagjait. 4 zárt ós 4 nyilvános gyűlést tartottak. Az első zárt értekezletet ugyancsak 0 u s t o d i s nyitotta meg s azt hangoztatta, hogy a/, évenkint tartandó nagygyű'ések nem egyebek, mint „tájékozások a kü/.delemben " (S lentebb mégis ..mindenkor tanúsított türelmességről" beszélt.) Ma sem örülhetünk — úgymond — a békének. A kath polgárok szabadsága és jogegyenlősége ma sincs biztosítva. A jezsuitákkal s a nővérekkel úgy bánnak el, mint külföldi vagabundusokkal (sic I.) Tudományunkat a szellemi szolgasággal vádolják. A sociális téren is nagyok a feladataink. Hazaszeretetben senki fölül nem múl bennünket. (Találóan világította meg ez igaztalan farizeusi ömlengéseket a mi viszonyainkra alkalmazva Zsilinszky Endre arad békési egyházmegyei felügyelő közgyűlési megnyitójában ekképen : „Akkor, a mikor mi folytonos hátratételt szenvedünk, a mikor sarkalatos alaptörvényeink, vallásgyakorlatunkat, szabadságunkat biztosító törvényeink lépten-nyomon sértetnek, a mikor az államnak valóságos mostoha gyermekei vagyunk, akkor azt kell hallanunk, hogy mi vagyunk; az üldözők, ós a nagy, a gazdag, a milliókkal rendelkező, a kiváltságos közjogi helyzetben levő kath. egyház az üldözött, s mi vagyunk az elnyomók, ők az elnyomottak !" — Valóban „difficile est satyram non seribere !" Még megjegyezzük, hogy az üdvözlő gyűlés elnökül 0 e s t e r e r t választotta. Üdvözlő sürgönyt menesztett a pápához és a császárhoz s megismételtette a „római kérdés* megoldására vonatkozó s évről-évre ismétőldő protestáló resolútióját. Az első nyilvános nagygyűlést 0 e s t e r e r nyitotta meg a szokásos pápás üdvözléssel A bíborosok jelenlétében az elhúnyt pápáról szólott, kinek minden jellemzést meghaladó egyénisége lumen-t de coelo terjesztett mindenfelé. ÜLódja valódi Pius Majd rátér az akad. ifjúságra, a sajtóra ós a tudományra „Történetet s ne történetecskéket írjunk" — igy kiáltott föl nagy páthoszszal. Végül a jezsuiták visszatérését jósolja meg mielőbb. Az elnöki megnyitóra F i s c h e r biboros-érsek áldás-osztagatással válaszolt. Utána R u m p f müncheni ügyvéd „A német kath. nagygyűlésekről s a római kérdésről" ertekezett. Szerinte e nagygyűlések folyton protestáltak 1970. szept 20. ellen, a hol a hatalom győzött a jog fölött, főleg 1871-ben Mainzban s 1888-ban Freiburgban. Az az ige, hogy „az én országom nem e világból való" érinti csupán a célt, nem pedig az eszközöket e cél elérésére, minek bizonyságáúl Bismarckra hivatkozott, a pápa teljes függetlenségének megóvása tekintetében. A garantiális tör»