Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Nógród

•vény mit sem ér. Nem gyűlöljük Olaszországot s a hármas szövetséget sem zavarjuk, de annyit mondnatunk, hogy Olaszország benső ereje a pápasággal való harmóniájától függ. A második zárt ülésen felolvasták a Fuldában Bonifác sírjánál összegyűlt bíborosoknak, ér sekeknek és püspököknek a nagygyűléshez intó zeit üdvözlő iratát, s megállapították a jubiláló íiagygyűiás főbb megoldandó kérdéseit az egyház teljes szabadságában, a szociális kérdés tanulmányozásában, a missziói törekvésekben, a szeretetművekben s a tudomány, sajtó, irodalom, keresztyén művészet és népnevelés ápolásában és fejlesztésében. A második nyilvános naggyűlésen a pápa üdvözlő ós köszönő sürgönyválaszát olvasták fel s 4000 márka adományt felében a szegény kölni munkások között s az özvegy katholikusok között osztottak el. Ezzel kapcsolatban Wurm lelkész a misszióról értekezve azt hangoztatta, hogy a kath. fejenként 20, a protestánsok ellenben csak 4 fillért adakoznak a misszióra. Ázsiában ma 12 millió, Afrikában 25 ezer s Óceánia gyarmataiban 16 ezer kath. hívőről gondoskodik a misszió. Az 1888-ban alakult Afrika egyletnek 100000 évi bevétele van. A Bonifác egylet tavaly 3 milló márkát gyűjtött (Megjegyezzük, Hogy az adatok helyes séget W a r n e k hallei tanár és ismert nevű kül missziói iró bírálhatná felül, ki annak idején ugyancsak redukálta M a r s h a 1 1 misszionárius és utána Janssen nltramontán történetíró túlzó adataitI) Szászországban sok a baja a kath. bel missziónak a socialdemokratiával, az Evang. Bund-al s a Los von Kom mozgalmával Befeje zésül jelezte, hogy a Bonifác diákegylet missziói célokra 11000 márkát gyűjtött. Végül M a u sbac h münsteri tanár „a keresztyén ós a modern művészetről értekezett, s egészen helyesen az igazság, a szépség ós erkölcsiség örök törvényeinek kultuszát vitatta. A 3 ik nyilvános ülésen Leasing dortmundi újságíró „a kath sajtóról" tartott előadást Az első kath. újság „Augsb. Postzeitung" c. alatt 1685-ben indult meg, azt követte 1798 a ,,Hildesheimsche Ztg.," 1815 ben a ,

Rheinische Mercur" s 1821 ben a „Westfälische Meicur." Ma 400 kath. újság van Németországban. Azt követóleg Por sc h jogtanácsos „a katholicismus közéleti állásáról"

4 értekeze't. Naggyűléseink — úgymond — elvileg kei ülik a felekezeti politikát s legelnek az egyházi tan zöld virányain. Csak 2 esetben tettek kivételt és pedig 1852. a felekezeti neccek (sic!) s 190c, Osnabrückben a Los von Rom mozgalmának Németországban való anyagi támogatása alkalmával. Mi a szuum cuique elvénél fogva csak szabadsagot akarunk, a mi lehet bántó a protestantismusra. A vallási katholicismus kifejezői az irgalmas nővérek (s itt párhuzamot vont a diakonissák közötti) s a politikainak a hatalmas és befolyásos centrumpárt. (Közéleti helyzetét a katholicis musnak s annak káros hatását eléggé illusztrálja Spanyol, Olaszország ós Belgiúm I) Végre I) a !m a t i u s düsseldorfi dömés páter a Szeretetművekről értekezett és azt vitatta, hogy a „Charitas" kizárólagos pápás „ingeiiium." (így még a fölkelő napot is lehetne izolálni I) A 4-ik nyilvános ülésen a német császár formás és szokásos sürgönyválaszát olvasták fel. Majd H e r 11 i n g báró, strassbnrgi tanár „a katholicizmusról és a tudományról" ertekezett A XJX. század kath. tudományosságában egy romantikus, apologetikai és tisztán tudományos korszakot különböztetett meg. Oly kath. tudósokra van szükségünk, kik egységes világnézetet hirdetnek, erősek az elvi kérdésekben s távol állanak a kételyektől Gyengéink : a kath, tudósok izoláltsága, a fiatal tudósok bátortalansága s a dogmától való félelem, a mely pedig nem ismer ellentmondást hit ós tudás között. (Ezzel szembeu rámutatunk Schell ós Ehrhard reform, kath tudósok esetére, a Likben a pápista megölte a tudóst s a dogma korrigálta a történetet I) Utána R u inner tanár „a népnevelés" ügyét fejtegette. Az elnök zárószava az egyetértést hangoztatta. Ebben „nec terremus, nec timemus." Anynyit érünk, a mennyire érvényesülünk (az az nagypáthosszal deklamálunk I) Fischer biboros megköszönte a gyűlés vezetését és panaszkodott a „népnek vallásos szétszakadozottságain," Ferrari biboros is „csodálattal" szólott a nagygyűlés lefolyásáról és felkiáltott : »Germania docet, Germania docetl" S hogy a megindító látvány teljes legyen

r átöleli és megcsókolja az óriási számú gyűlés láttára német biboros társát. A „Nagy Isten, Téged dicsérünk* énekkel az 50. kath. nagygyűlés véget ért. E nagygyűlés külsőleg imponáló lefolyását s a nagyhangú felszólalásokat tekintve önkénytelenül is egy tüntető politikai testületre gondolunk, a melynek alapján igazat kell adnunk M a r t e il s e n püspök, a nagy dán ethikus ama kijelentésének, hogy a kath egyház, mint törvény egyház, tana ós szervezete értelmében a maga keresztyénségének igazsága felől külső biztosítékot szerez, de a külsőnek túlságos hangsúlyozásában mindinkább elveszti a keresztyénség lényegét és alapját tevő belső tartalmát. Ilyen benyomásokat keltett bennem a német katholikusok kölni jubiláris nagygyűlése 1 (Eperjes.) Dr. Szlávik Mátyás.