Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Nógród

vagyis az összes hallgatóság 148 százaléka; az orvosi karra 727, vag)is 11.84 szá'/ahka; a bölcseletije 1881, vagyis 22.49 százalék;-; a jogira 3941, tehát az összes hallgatóságnak 64 19 szá zaleka. A 6410 íőnyi hallgatóság közül vallásra uézve 2744 volt r. katholikus, vagyis a hallgatóság 44 76 százaléka ; mindjárt uiána a zsidóság következik, 1972. vagyis 32.11 százalék ; református hallgató volt 624. vagjis 10.17 százalék ; ágostai hitv. 448, vagyis 7 30 százalék; görög keleti 197, vagyis 3.21 százalek, görög katholikus 139, vagyis 2 26 százalék; unitárius .10, vagyis 0 17 százalék. Ha a számokat csoportosítjuk. a kétféle katholikusok aránya 47.02 százalék; a három protestáns felekezeté 17 64 százalék. Figyelemreméltó a felekezetek aránya az egyes karokon. A hittudományi kar csupán katholikusok részére áll fenn s igy itt nem vehető számba A jogi karon volt r. katholikus 45.15 százalék, zsidó 32.12 százalék, református 11.05 százalék, ágostai 6 01 százalék, görög keleti 2.95 százalék, görög katholikus 1.70 százalék, unitárius 0.17 százalék. Az összes karok arányszámaihoz, képest megszaporodtak a romai katholikusok és re for uiátusok, fogytak az ágostaiak s a két görög felekezet. Az orvosi karon volt zsidó 48 77 száza lék, római katholikus 29 85 százalék, ágostai 10 87 százalék, református 7 01 százalék, görög keleti 4.67 százalék, görög katholikus 2 20 szá zalék, unitárius egy sem. Fóltünó a zsidóság aránytalan megszaporodása, az ágostaiak arány* száma is nagyobbodott, valamint a görög keletieké is, ellenben a reformátusoké apadt. A bölcseleti karon a római katholikusok arányszáma tetemesen nőtt, 47.15 százalék, kevesebb arányú a zsidók száma, bár szintén tetemes, 27.22 százalék, aránylag kevés a református 9.92 százalék, aránylag több az ágostai 9.56 százalék ; körülbelül megtartotta általános arányát a két görög felekezet, a keleti 3.40 százalék, a katholikus 2.47 százalék; unitárius 0.21 százalék volt. Végül igen érdekes annak megvilágítása, hogy az egyetemre jött különféle vallású ifjak milyen arányban oszlottak meg az egyes karok között. A 2748 római katolikusságból 65.90 százaléka iratkozott a jogi karra, 23.68 százaléka a bölcseletre, 7.88 százalék az orvosira, 2 55 százalék a hittudományira. Az 1972 főnyi zsidóságból 64.20 százalék lett jogász, 19.06 százalék bölcselet hallgató, 16.73 orvosnövendék. A 624 főnyi reformátusságból jogász lett 69.87 százalék, bölcselet hallgató 21.95 százalék, orvosnövendék 8.17 százalék A 448 főre rugó ágastaiak közül jogra iratkozott 52,90 százalék, bölcseletre 29.47 százalék, az orvosi karra 17.63 százalék. A 197 görög keleti közül a jogi karra járt 58 88 százalék, a bölcseletire 23.85 százalék, az orvosira 17 25 százalék A 139 görög katolikás közül 48 20 százalék iratkozott jogásznak, 24.46 százalék a bölcseleti karra, 11.51 százalék orvosnövendéknek, 15 83 százalék a hittudományi karra. Az unitáriusok száma mindössze 10 volt, 7 jogász, 3 bölcselet hallgató Protestáns szempontból örvendetes jelenségnek kell mondanunk azt, hogy a protestáns felekezetek az országban elfoglalt számarányukhoz képest olyan tekintélyes százalékot képviselnek az egyetemi polgárság körében. Bizonysága ez annak, hogy a magyar protestantizmus szelleméből ma sem hiányzik az a kulturális törekvés, mely a múltban fentartója volt s a mely századokon keresztül a.magyar tudományosság és előre haladás elsőrangú tényezője gyanánt szerepelt (M Sz.) A pozsonyi Ág hitv. evang. theol. akadémia „Olvasó koré" 1903 évi október hó 10 én délután 5 órakor, az akadémia diszterrnében Rákócy emlékünnepet tan. melynek sorrendje a következő : 1 Rákócy imádsága. Énekli az akadémiai énekkar. 2. Ünnepi beszéd Mondja Hörk József theol. akad. tanár, az „0 vasó kör" elnöke 3. Szent hamvak. Irta és szavalja Áchim Géza theologus. 4. Rákócy kesergóje. Énekli az akadémiai énekkar. 5. A fejedelem gyermekkorából. Irta és felolvassa S z ű t s Gábor theologus. 6. Gábor diák Irta és szavalja Wolf József theologus. 7. Rákócy, Bercsényi emlékezete. Énekli az akadémiai énekkar. Helyreigazítás. E lap 37-ik szamában a fenti cim alatt egy cikk jelent meg, a melyben B e n i c z k y Árpád a nógrádi egyházmegye felügyelője, az idei esperességi közgyűlésről irt tudósításomról azt állítja, hogy tendentiósus s a valóságnak meg nem felelő. Kár, hogy az esperességi felügyelő úr „Helyreigazítás -ár, mielőtt postára adatta, még egyszer el nem olvasta, mert ha ezt teszi, bizonyára el nem küldi, hisz az meg nem dönti, hanem — eltekintve az eltekintendőktől, — ép megerősíti állításaimat. De sorba megyek. Tudósításomban, e lap egyik számának vezércikkére hivatkozva, a f. évi esperességi gyűlésről azt állítottam, hogy az nem is közgyűlés, hanem a kiválasztottak brillirozása volt. Ez állításomat az esperességi fe.ügyelő úr, — bár kezdetben megbotránkozni látszik felette — miután kiemeli az egyházmegyei lelkészi, tanitói, felügyelői kara között uralkodó benső, bizalmas collegiális viszonyt; miután kijelenti, hogy az esperességi elnökség, miként a múltban, a jövőben is fogja tudni megoltalmazni az egyházmegye tekintélyét ; miután kijelenti, hogy arra, nogy az összes egyházak bizalmából nyert hatalommal visszaélve, merev, rideg, elzárkózott álláspontra helyezkedjenek, nem kaphatók, — a miről különben az én tudósításomban szó sem volt, — egyszerűen megerő-