Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - III. Ünnepélyek, gyűlések stb. - Nógrád

folyóirat ezeket irja : -„-Reánk, hívőkre és katolikusokra nézve a Röngten-sügarak annál érdekesebbek és fontosabbak, mert általuk nemcsak iné lyebb pillantást tehetünk Istennek a természetben való tnlios működésébe, hanem azért is, mert Run igen, mint a római katholikus egyház hű fia Albenus magnus, Roger Baco . . . Kopernikus, Verulanii, B.tco, Kepler, Galilei, Newton, Leibniz, Ampere. Volta ... Th. Tl.almer . . . Pasteur . . Sechi stb mellett arról tesz tanúságot, hogy a hittel együtt a tudomány kitűnő módon járhat karöltve. (Eltekintve attól, hogy Röntgen nem igen lehetett hű fia a róm. kat&. egyháznak, mert akkor házasságát nem a németalföldi protestáns Gronemeyrrel áldatta volna meg, csak Rómának önzéeét mutatja, ha magának akarja követelni azt és azokat, a mi és a kik az emberiség közkincsei és a kikhez — ha valakinek — úgy épen neki nincs joga, az igaz tudomány elleni gyógyithatlan ellenszenvénél fogva De sajátságo san is érinti az olvasót, ha látja, hogy pl Roger Bacora a „csodálatos doktor*-ra, a ki elég bő mértékben részesült épen Róma részéről a tudomány martyriumában (Oxfordból hosszabb időre (10 óv) Franciaországba száműzve (ca. 1257— 1267 ) kolostori fogság (ca. 1280—1292) stb és a ki kora, nevezetesen a klerikusok bűneinek kíméletlen ostorozásával, valamint a szentírásnak, mint minden vallási kérdésben legfőbb zsinórmértéknek ós az igazság egyedüli forrásának elismertetésére irányuló sokoldalú theol. tevékeny ségével inkább evangélikusnak, mint rómainak bizonyult, — vagy Keplerre, a ki, mert nem akart katholizálni II. Ferdinánd által az országból kiutasitya, betegség és nélkülözés között tengette életét, vagy Galileira, ki mint sajnálatraméltó aggastyán a kinpaddal fenyegető jezsuita bíróval szemben megtagadta önmagát stb. stb., mily büsz kén hivatkozik Rómának egyik lapja ma, holott pedig elegendő oka volna épen ezeket a neveket bölcsen elhallgatnia, mert difficilie est satyram non scribere. Váltósnak az idők I Hoensbroech -—Dansbach. Annak idején röviden érintettük lapunkban azt a komikus szerepet, a melyre Dansbach róm. kath. káplán vállalkozott Hoensbroech gróffal szemben, a mikor — ha jól emlékszem — 2000 márka lefizetésére vállalkozott, ha H. be tudja bizonyítani, hogy a jezsuita „a czél szentesili az eszközt*-fóle elv valóban előfordul a jezsuita erkölcstanban. H. Németország négy legelső jogi fakultását ajánlotta birákúl, a mitől D. úr érthető módon mit sem akart hallani. Most hogy a szájaskodó káplán elhallgatására H birói panaszt helyezett kilátásba D. káplán egyszerre elfogadná H. ajánlatát, de nyolc jogtanár már megköszönte azt a kétes értékű megtiszteltetést, hogy három D. által választott kath. írral együtt — nevetségessé tegye magát. ' Berlin i protestáns körökben kínos feltűnést keltett az a körülmény, hogy a július 24 én XIH. Leóért tartott ünnepélyes requiemen a közoktatásügyi miniszterrel együtt több protestáns magasrangú tisztviselő is részt vett. A császár kath herceggel képviseltette magát (Ugyan níi közük van azoknak a pápához? kérdik a német protestánsok és mi közük van pl. Láng vagy Darányi miniszter uraknak a pápához, kérdjük mi magyarok I Vagy talán felsőbb parancsra engedelmeskedtek ott is — itt is?!) A nürnbergi újonnan kinevezett kath. lelkész Schiller felhasznál minden alkalmat, hogy a felekezeti békét hirdesse; hivat'iozik e mellett érsekének hasontárgyú szavaira, de elfelejti megemlíteni, hogy ugyancsak érseke volt az, a ki alsóbbrendű papságához intézett latin nyelvű körlevélben, minden katholikus érzelmeinek próbakövéül a — syllabust állította oda és elfelejti, hogy minden katholikus, a ki az ő álláspontjára helyezkedik, tehát jó maga is, a syllabus átka alá esik. Tanulság ebből is a mit Chamber lein H. St. mond: „A római hierarchia hatalmas jelenségével szemben skeptikusnak, közömbösnek, halvány sympathiában vagy ép oly halvány antipathiában megmaradni — mint sok millió protestáns és millió katholiüus teszi — erre csak vakság vagy szellemi gyöngeség képes. A ki ellenben megismeri az itt történőket, azi, hogy az egész emberiségjövője . . kockán áll, annak csak egy választá sa van: vagy Rómát szolgálni, vagy Róni a ellen küzdeni, f ó 1 r e á 11 n i a küzdelemből — becstelen dolog. Chamberlein e szavai — hál' istennek — kezdenek hova tovább nagyobb mértékben és nagyobb köröknek meggyőződésévé válni Erről maga Róma gondoskodik legjobbin. Igy Ausztriában a hol a „Los von Rom" a maga csendes, nyugodt, de annál biztosabb medrében folyik tovább. Nevezetesen Dr. E i n s e n k o 1 b képviselő az aki fáradságot nem ismerő tevékenységet fejt ki az evaüvangélium érdekében Különösen Steier és öáehofszágban százakra, Grazban ezrekre menő hallgatóság előtt fejtegette a közel múltban az evangelium igazságait, Róma veszélyes voltát a családra, államra, vallásra, erkölcsre nézve és a tiszta evangéliumot, mint korunk sok égető, nehéz kérdésének egyedüli biztos megoldását. Hasontárgyú felolvasások« kai a legtöbb helyen ú n. „családi esték" keretében terjesztik az evangelium bajnokai a világosságot. Steijerországban különösen a főiskolai népszerű előadásokon botránkoznak met> a rómaiak, a milyeneket Giazból kiindulva számoá más helyen tartanak. E kitartó munkanak áldásos gyümölcsei: számos áttérés, esteli es hazi istentiszteletek, evang. imaházali és templomok építése stb Karinthiában Matchek káplán gyiikossági kísérlete (főnöke ellen, méregkeverés,) a miért 15