Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Név nélkül: - Mennyi birtok van a felekezetek kezében? - Hiványcsonkítási ügyek a bányai egyházkerület foruma előtt

sok szeptember hó 1—10. napján történnek. Az intézetbe felvétetnek azon ifjak, a kik az érettségi vizsgálatot valamely hazai nyilvános főgimnázium ban sikerrel letették, vagy a kik valamely hazai theologiai intézetből érvényes bizonyítványt hoznak. — Â jótéteményekért való folyamodványok {alumneumi, illetve conviktusi ingyen ebédért a pozsonyi evang. egyház közgyűlésére, az Otthonba való felvételért pedig az akadémiai tanári karra oimezve) alulirt igazgatósághoz küldendők be. Bővebb tájékozásért az érdeklődők ugyancsak az igazgatósághoz forduljanak. Pozsoii), 1903 aug 15. Az igazgató F. lió 6-iki szálll „Belföld" rovataban a dunántúli ág hitv. ev. egyházkerületi lelkész egylet gyűléséről esik szó.*) Miután az illető tudósító — talán célzatosságból, talán más okból — a tényekkel ellenkező dolgokrol ir, bátorkodom megjegyezni, hogy a liturgia egyöntetűségét „a magyar s külön a német egyházakban

1

4 senki se lárgyalta. A théma főtisztelendő püspök urunk által kitűzve ez volt: „A liturgia jelentősége az is tenitiszteletnél. Miért óhajtandó erre nézve az egyöntetű eljárás evang templomainkban?* Itt magyar s külön német liturgiáról szó sincs. A kérdés egyetemes egységet, illetve egyöntetűséget óhajt. E sorok irója különösen ez ellen foglalt állast, a mi irásba foglalt elmélkedéséből is kitű nik. E tekintetben ma sem változott meggyőződé sem. Ha a tót vagy német liturgia alkalmaztatnék magyar gyülekezeteinkben, vagy megfordítva, bizony mondom, nem épülne a gyülekezet, hanem megbotránkozva papját felelőssegre vonna. Ha a püspöki kérdés magába foglalta volna azt, a mit a tudósító önkényüleg bele magyaráz, bizonyosan az illetők is más elbírálásban reszesitették volna e ihémát. Külön magyar, német és tót egyöntetű liturgiát elfogadok s erre elég az egyetemes egyház tekintélyével felruházott külön magyar, német és tót agenda Hanem abba az absurditásba még igy se tudnék soha belenyugodni, a mit az egyöntetűség egyik védője akart, hogy a suspiriumok is legyenek mind egységesek; mert hát azt mondja most egyik verses, a másik próza suspiriumot mond Így értelmezve az egységet, legjobb lesz mindjárt négyzetbe vagy köbbe meghatározni a liturgia egyöntetűségét. K a r s a y Imre KÜLFÖLD Németországban a legújabb statisztikai kimutatások szerint népiskolai célokra az elmúlt évben összesen 415.198,000 márkát fordítottak. *) Minden mellókgondolat nélkül helyet adunk ezen helyreigazításnak. A tudósítást küldő mindenesetre csak télre- értette, de félre nem magyarázta az itt megvilágított szavakat. S z e r k. Ez összegből az államra esik 120.357,000 márka, A legkisebb iskolai költségvetése volt SchanuburgLippenek 213,000 és Waldecknnek 359,000 márka, a miből 34.000, illetve 107.000 márka az államra esik. A nagyobb német államok kö/.ül Bajorország 39 8, Szászország 34*3, Würtenberg 12 3 ós Baden 110 milliót fordít a maga népiskolaira, a miből az egyes államokban 14-2, 4'8, 3 8, illetve 2 4 esik az állam terhére. Legtöbbet fordit az állam népiskolai célokra Bajorország mellett a Hanza városokra. Igy Lübeckben 772.000 márka összkiadásból 648,000, Brémában 214,730-ból 159,730. Hauibuigban 732,130 bői 690,830 esik az államra. Bizonyára örvendetes jele az állami iskolaügy fejlődésének, mely mellett azonban a terhekből az egyes vallásfelekezetek is — főleg az ev. egyházak — kiveszik a részüket. De más téren is lázas munkásság észlelhető. Igy azt olvassuk, hggy a rajnai mis ázsiói társulat, a melynek Schreiber nevű igazgatója nemrég hunyt el Barmenben, 140 misszionáriust, 4 orvost s 17 nővért foglalkoztat a maga állomásain, Eddigelé megkeresztelt 31,124 pogányt, az elmúlt ében 5194 "volt a megkereszteltek száma. Továbbá azt olvassuk, hogy a b e r g i bibliatársulat, mely ez idei közgyűlését az év tavaszán Elbertelden tartotta, az elmúlt évben 34,753 teljes bibliát és 49,122 új szövetséget vagyis mind össze 31 800 példányt árúsitott. Fennállása óta (18i4 ) forgalma 1.700,803 példány. 1903-ik évre szóló Költségvetése 103,950 márka — A rajnai e v. tanitók egyesületén Rohden düsseldorfi lelkész a népnevelési törvényről és a népnevelésről, s 0 rs oy a mai népisKola két alaphibájáról tartott előadast. Annak egyike az, hogy a mai népiskola nem áll kellő szerves viszonyban a maga nevelőtársaival, ú. m. a szülőkkel, csa^ Iáddal, községgel és egyházzal, a minek eredménye az lett, hogy az egészséges szolgáló iskolából egy beteges uralkodó iskola lett. Másik baja a népiskolának az, hogy az ő művelődési céljai s a neveles alatt lévő gyermeknek életcéljai közt nincs meg a kellő harmónia, a mi veszedelmes erkölcsi dualismust szül a gyermek lelkében. Az ev. vallastanitók ez évi közgyűlésén Düsseldorfban Peters tanár igen érdekes és tanulságos előadást tartott a vrllás taníthatóságáról, ugyanilyet a rajnai papi értekezleten Krüger lelkész a theologusok katonai kötelezettségéről. Az I. berlini m i s s i ó i társulat múlt évi bevétele 70.7^9,731, kiadása 70.959,253 márka. A délaftikai háború igen ártott a misszió ügyének s lényegesen emelte a fedezet hiányát, a

B melynek eloszlatására évi 230,000 márkára volna szükség A német Kelet-Afrikában 14 állomás ellátására 68,815 márkára van szükség.