Evangélikus Egyház és Iskola 1903.

Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Mohácsy Lajos. Egyházunk és a vasárnapi munkaszünet

Huszonegyedik évfolyam. 33. szâir\. Orosháza. 1903. augusztus 13-áa. mi. mii is ISKOLA Előflm«téa dija : Bgész évre ISkor. Pól évre. . . O . Negyedévre . 3 „ Key szám ára S4 fill. MEGJEt" ÍK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Kiadótulajdonos és sxerkesst&t VERES JÓZSEF. Felelte szerkesztő: v?V HAJTS BÁLINT. Hirdatéa dija; Egész oldal . lekor. Fél oldal... s . Negyed oldal . 4 Nyolczad oldal . » . Egyházunk és a vasárnapi munkaszünet. A ki figyelemmel kiséri a napi eseményeket és szorgalmasan olvassa a lapoknak hiradásait, az még ebben a politikai absurdumokkal, robbanásra kész elemekkel telitett levegőben is egy sajátsá g08 áramlatot vesz észre, mely a politikai és az egyházi élet terén mintegy parallel halad s itt is, ott is meglehetős mozgásba hozza a kedélyeket. A kereskedelemügyi m kir. miniszternek a vasárnapi munkaszünet betartására vonatkozó rendelete az, a meiylyel még ezekben a puskaporos levegőjű napokban is ráér foglalkozni a közvélemény S a mi e mozgalomban a szokatlan, szinte feltűnő az, hogy a politikai, vagy mondjuk : a kereskedelmi élet terén kivül vagy mellett épp az egyházi életben idézett fel parallel mozgalmat. Csakhogy a mig annak az egyes ipari ágak képviselői túlszigorűnalí tartják ezt a rendeletet, yddig mi lelkészek még szélesebb körre kiterjesztve s még nagyobb szigorúsággal érvényre emelve szeretnők látni Láng Lajosnak idevonatkozó rendeletét. A somlyovidéki, a soproni felső egyházmegyei, a dunántúli egyházkerületi lelkészi egyletek s legutóbb olvasom : a hegyaljai egyházmegye közgyűlése szinte egyhangú s egybevágó határozatot hjoztak arra nézve, hogy egyházi főhatóságaink hassanak közre a vasárnapi munkaszünetnek — minél teljesebbé tétele, sót az állami és megyei hivatalokra leendő kiterjesztésére nézve. Üdvözlésre méltó mozgalom, a mely ily határozatok hozatalában nyilvánul; megérdemli, hogy lapunk, mely •gyházi életünknek üterén tartja kezét, róla tudomást véve, vele érdeme szerint foglalkozzék. A vasárnapi munkaszünet intézménye, mint Ilyen, nem régi itt nálunk s a nyíjgati szomszédos tartományoktól' vettük át. A ki mélyebben szeret a dolgok lényegébe hatolni s közelebbről vizsgálja a munkaszünet intézményének eredetét, az csakhamar rá fog jönni arra, hogy ez a lehető legszorosabb összefüggésben van ama nagy szociális mozgalmakkal, a melyeknek célja az emberi jogok megvédése. Ezen mozgalomban a vallási szempontok teljesen elvesztek s csodálatos, hogy egész öntudatlanúl mégis — ennek elvei szerint alakul majdnem mindeu. A 8—8—8 óra, mint a munka, szórakozás és pihenés ideje, a munkaszünet vasár- és ünnepnapokon, minta hetedik napnak megszentelése — feltétlenül a mi tanításunk is s igy aï. eszméknek győzelme — bár ki nem mondottan is — a mi vallásunk győzelme. »Hat napon munkálkodjál, a hetediket megszenteljed," ez képezi uia is, mintegy mottóját a jelzett mozgalomnak, a baj csupán az, hogy e jeligét csonkán szeretnék megvalósítani s a munkaszünetet nem tették teljessé. Nem célom itt a lelett vitázni, hogy egyes iparágaknál ez lehetetlen — hisz nincsen szabály kivétel nélkül, de én az alatt, hogy a munkaszünet teljes legyen, nem is azt értem, hanem igenis azt, hogy az a 7-ik nap legyen valóban megszentelve az által, hogy akkor elvonva magunkat a mindennapi munkától, bensőnket Istennek szentelhessük s mi közben a test pihen, lelkünk, szivünk megszentelôdjék az Istennel való társalgás eredményeképen. Legyen az a munkaszünet teljes intézmény. Vasárnap hagyjuk ott a munkának helyét és siessünk — a templomba, vagy a mi kamaránkba, hogy azt megszentelhessük. Szól ez nem csupán az ipari s mezei munkásnak, szól az mindeneknek, minden munkásnak 8 igy a szellemi erejét fogyasztó munkásnak is. Valóban csodálatos is, hogy a vasárnapi mun-